Menü Bezárás

2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai.

Kettészakadó társadalom

A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a kórokozóval. Ennek ellenére fel lehet fedezni olyan mintázatokat, amikkel a múlt egyes járványai során is találkozhattunk.

Ilyenek a betegséghez fűződő szkepticizmus és a konteók, illetve a hátterükben meghúzódó társadalmi megosztottság.

A magyarországi első – egyúttal legnagyobb – kolerajárvány idején, 1831-ben sokan kételkedni kezdtek a korábban ismeretlen betegség létezésében, és elterjedt egy olyan összeesküvés-elmélet, ami szerint a halálozásokat valójában mérgezések okozzák. A parasztság egy jelentős része, főként az elmaradottabb Abaúj, Zemplén, Sáros, Szepes, illetve Gömör és Kis-Hont megyékben, úgy gondolta, hogy a kormányzat és a földesurak intéztek támadást, az orvosok pedig kiszolgálják a hatalmat. A konteóra való fogékonyságot több tényező is jelentősen növelte, így például a jobbágyság és a földesurak között régóta fokozódó, egyebek mellett a robotnöveléseknek betudható feszültség, valamint azok a járványügyi blokádok, amik élelmiszerhiányt, illetve a sokak számára megélhetést jelentő idénymunkák elmaradását eredményezték. A folyamat végül 1831 nyarán felkeléshez vezetett.

Hajmeresztő konteók a COVID-19 kapcsán is születtek. Az összeesküvés-hívők jellemzően azt hiszik, hogy egy elnyomó csoporttal néznek szembe, az orvosok, a virológusok és más szakemberek pedig kiszolgálják a rendszert, hogy aztán népirtást vagy emberkísérletet vihessenek végbe, esetleg megalapozhassák az orwelli világot. Hiába járt be az emberiség elképesztő fejlődést az 1830-as évekhez képest, úgy tűnik, valami sosem változik. Ahogy a koleralázadás idején, úgy most is óriási a társadalom megosztottsága: jelentős politikai, gazdasági, tudásbeli, sőt generációs különbségek alakultak ki, részben ezek vezethettek ahhoz a bizalmi válsághoz, melyet a pandémia hozott felszínre. Kisarkítva: az ellenzéki gyanakvóan tekint a kormány döntéseire; a munka nélkül maradt enyhítéseket követel; a szakértelemben kétkedő ódzkodik a védőoltásoktól; a fiatal pedig nem érti, miért kötelessége bezárkózni az idősebbek érdekében.

Kapcsolódó

Nem intézhetjük el annyival, hogy „aki hülye, haljon meg”

Ebben a feszült időszakban nem egyszerű vakcinákról és konteókról vitázni, főleg akkor, ha egy szerettünkről van szó.

A járvány elbagatellizálása tudományosan nem védhető, oltásokra, járványügyi intézkedésekre valóban szükség van az emberek megóvása érdekében, a kórokozót pedig nem Bill Gates szabadította ránk. Azt ugyanakkor nem lehet kétségbe vonni, hogy a korlátozások emberek megélhetését sodorták veszélybe, hogy a bezártság, a távolságtartás sokakat mentálisan megterhel, az otthoni tanulás pedig többeknek nehezen kivitelezhető. Az egyik fél joggal várja el a fegyelmet az egészség érdekében, a másik pedig joggal követeli, hogy javítsanak a járvány miatt megromlott életszínvonalán. Szeretnénk azt hinni, hogy az empátia korát éljük, de a társadalom egy része saját megélhetése miatt beáldozná az időseket és a krónikus betegeket, míg mások tétlenül nézik, ahogy tízezrek vesztik el munkájukat.

Marjai János / 24.hu

Nem csupán Magyarországon uralkodik ilyen légkör, világszerte rengeteg kormánynak kell döntenie arról, hogy az egészségügyet vagy a gazdaságot tartja fontosabbnak – erre aztán még rárakódhatnak a nemzetközi tényezők, az adott állam külpolitikai céljai. Bármelyik utat is választják a döntéshozók, a lakosság egy jelentős része veszélybe kerülhet, csökkenhet a kormányzat támogatottsága, a pandémia hatásai pedig hosszabb ideig velünk maradhatnak.

Hiába tűnt úgy sokáig, hogy az emberiség példátlan összefogással harcol az újonnan ránk törő közös ellenség, a COVID-19 ellen, hamar kiderült, hogy továbbra is megosztottak vagyunk nemzetközi és országos szinten egyaránt, pillanatnyi, vélt érdekeinket pedig minden más elé helyezzük.

Ízelítő a jövőből

2020 a koronavírustól volt hangos, noha még mindig leselkedik ránk a régi, még nagyobb ellenség: az ember okozta környezeti átalakulás. A járványügyi korlátozások emissziócsökkenése édeskevés, a légköri széndioxid-koncentráció továbbra is rendkívül magas, a tavalyi volt az egyik legforróbb év, a 2015-ös párizsi klímaegyezményhez csatlakozó országok pedig az elmúlt bő öt évben alig tettek valamit a felmelegedés korlátozásáért. Az ENSZ 2010-ben megfogalmazott természetvédelmi céljaiból gyakorlatilag semmit sem sikerült elérnünk, a környezetszennyezés ráadásul ugyanúgy fenyegetést jelent az élővilágra és az emberekre.

Ha a hirtelen jött világjárványt és annak következményeit előbb-utóbb le is tudjuk győzni, mi lesz a nem is olyan távoli jövő hasonló, egyre sokasodó problémáival? A koronavírus a zoonózis révén, a vadállatokkal való növekvő interakció miatt érhette el fajunkat, hasonló módon később további kórokozók támadhatnak ránk, amennyiben folytatjuk a természet kizsákmányolását, a felelőtlen terjeszkedést. Az IPBES biodiverzitási és ökológiai kormányközi platform szakértői szerint amennyiben nem változtatunk a viselkedésünkön, úgy a világjárványok kora vár ránk.

2020 után pontosan tudjuk, hogy egy pandémia milyen megterhelést jelent, gondoljunk csak bele, mi lesz, ha néhány évente újabb és újabb kórokozók söpörnek végig a bolygón.

OIilai Shen / Bloomberg / Getty Images

Ugyanakkor olyan csapások is érhetik fajunkat, amiket egyelőre fel sem tudunk fogni. A Föld idővel apokaliptikus filmbe illő bolygóvá változhat, egy mai szemmel elviselhetetlennek tűnő világgá. Noha sokan hajlamosak optimistán tekinteni a jövőre, és elhinni, hogy hamarosan eljön a várva várt zöld fordulat, egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy képtelenek leszünk az érdemi cselekvésre.

Poklot hagyunk örökségül

Urbanizálódott világunkban talán fel sem ismerjük, hogy a természeti világhoz tartozunk, és jólétünk nagyban függ annak egészségétől. Éppen ezért sokan nincsenek tisztában azzal, hogy amikor az élővilágnak okozunk kárt, valójában magunkat sodorjuk veszélybe.

A talaj kimerülése miatt a föld termékenysége számos térségben csökken, a rovarirtók használata pedig valóságos apokalipszist idéz elő a beporzók világában. Ezek a folyamatok visszahatnak a mezőgazdaságra, és a terméshozam látványos visszaeséséhez vezethetnek. Az óceán szennyezése, felmelegedése és savasodása, illetve a túlhalászat hatására összeomlanak azok a tengeri élővilágok, amelyek emberek milliárdjai számára biztosítanak táplálékot és közvetett vagy közvetlen módon megélhetést. Egyes ökoszisztémák komoly védelmet is nyújtanak: a Nagy-korallzátony például képes enyhíteni a viharok következményeit, pusztulása így növelheti az extrém időjárási események előidézte károkat.

Az emberi üvegházgáz-kibocsátás gerjesztette átlaghőmérséklet-emelkedés eközben egyre nagyobb terhet ró az egészségünkre – a klímaváltozás azonban sokkal több egyszerű felmelegedésnél.

Az éghajlat átalakulása beláthatatlan láncreakciókat indít be, melyek óriási hatást gyakorolhatnak az életünkre. A változó bolygón a szélsőséges időjárási események gyakorisága és ereje fokozódik: nemcsak az aszályokhoz és a hőhullámokhoz, hanem többek között az extrém csapadékhoz és a hurrikánokhoz köthető veszélyek is nagy mértékben nőnek. A földi hó- és jégkészlet olvadásával, illetve az óceánok vizének hőtágulásával fokozatosan emelkedik a tengerszint, miközben egyes tavak, folyók és beltengerek a gyorsuló párolgás és a vízutánpótlás csökkenése miatt egyre zsugorodnak. A szélsőséges időjárás, az elsivatagosodás, az édesvízkészletek apadása, valamint egyes szigetek és part menti területek elmerülése miatt rengeteg régió válik lakhatatlanná, ami sosem látott migrációt eredményez. Ezt tetézi az éghajlatváltozás okozta élelmiszerhiány, az egyre fogyatkozó erőforrásokért folyó harc, a véget nem érő konfliktusokból fakadó politikai instabilitás.

Nem a távoli jövőről beszélünk, a globális felmelegedés hatásait a mi nemzedékünk is érezheti a bőrén, a 21. században pedig egyre súlyosbodnak majd a gondok. Ausztrália, a sarkvidék és az Egyesült Államok tüzeit, valamint a trópusi ciklonokat már napjainkban felerősíti a klímaváltozás, de Magyarországon is egyre gyakrabban tapasztalunk szélsőséges eseményeket. Egyes szakértők úgy gondolják, hogy az éghajlat átalakulása már most szerepet játszik bizonyos fegyveres összetűzésekben, a szíriai polgárháború kirobbanásához például a felmelegedés okozta tartós szárazság is hozzájárulhatott.

A természet kizsákmányolása és a klímaváltozás mellett a környezetszennyezés is hatalmas fenyegetést jelent. Káros anyagaink egyrészt tovább roncsolják a természeti világot, másrészt minket, embereket is veszélybe sodornak. A WHO adatai alapján csak a légszennyezés évente mintegy 7 millió ember idő előtti haláláért felelős, a jelenség pedig nemcsak a fejlődő országokat sújtja, Magyarországon is rendkívül magas a levegő károsanyag-koncentrációja.

Mástól várjuk el az áldozatot

A fenti problémákról nagyon régóta tudunk, a szakértők és a civil szervezetek évtizedek óta figyelmeztetnek a veszélyekre. 2019-re a bolygó átalakulása elleni harc sok országban a választópolgárokat is látványosan érdekelni kezdte, a téma a közbeszéd meghatározó elemévé vált, nem meglepő, hogy ezeken a helyeken a választási kampányokban is megjelent a kérdés. Aztán kitört a világjárvány, ami teljesen elterelte a figyelmet az éppen előtérbe kerülő problémákról.

Ole Spata / dpa / AFP A „Fridays for Future” klímamozgalom aktivistái demonstrálnak Hanover belvárosában 2020. december 11-én.

Többen abban bíznak, hogy a pandémiát, illetve a gazdasági válságot a politika képes lesz a zöld újraindításra felhasználni, de olyan gyökeres, globális szintű változásokra lenne szükség, amire az emberiség megosztottságból adódóan egyszerűen képtelen. Ahogy a koronavírus esetében, úgy a környezeti átalakulást tekintve is határozott a tudomány álláspontja: óriási veszéllyel nézünk szembe.

A pandémiához hasonlóan ugyanakkor a jóval nagyobb fenyegetésekre sem tudunk valódi megoldást kínálni.

A hónapok óta bezárt, egyik napról a másikra élő állampolgárt nem lehet arra kérni, hogy tegyen eleget társadalmi kötelességének, és tartson ki mások egészsége érdekében, ha az ő érdekeiért nem áll ki senki. Ugyanez a helyzet a káros antropogén hatásokat illetően is. Hiába tudjuk, hogy a fosszilis energiahordozók használata káros, ezen anyagok az energiatermeléstől a közlekedésen át a kereskedelemig továbbra is a modern világ alapjait alkotják, egyszerűen nem tudunk egyik napról a másikra lemondani róluk – noha valójában épp erre lenne szükség a globális felmelegedés mielőbbi korlátozásához.

A nyugati országok lakói joggal várják el a fejlődő területek népeitől, hogy ne tolakodjanak be még jobban a természetbe. De milyen alapon kérhetjük azt, hogy városaik ne terjeszkedjenek tovább, hogy az egyre növekvő populációik táplálékigényét ne próbálják újabb mezőgazdasági területekkel ellátni, vagy hogy mondjanak le a fejlődés bizonyos irányvonalairól?

Tegyük fel a kérdést: aki áldozatokat kér a közös ügy érdekében, maga is hajlandó-e hasonló súlyú áldozatokat meghozni? Ha fel akarunk lépni a bolygó átalakulása ellen, azt csak teljes, történelmünkben példátlan lemondásokkal, összefogással és globális, hosszú távú gondolkodással tehetjük meg. Ez pedig, könnyen lehet, hogy teljesen ellentétes a természetünkkel.

Gyakorlatilag még a szavannán élünk

Az evolúciós pszichológia úgynevezett mismatch-elmélete alapján az egyes vonások úgy fejlődtek ki, hogy az adott közegben hasznosak legyenek, bizonyos tulajdonságok ugyanakkor a környezet változásával akár hátránnyá is válhatnak. Erre példa a dodó esete: a madár Mauritius elzárt szigetén sokáig jelentősebb fenyegetés nélkül fejlődött, így a faj röpképtelenné vált, és a félelemérzetét is elveszítette. A szakértők szerint ezen vonások az energiatakarékosságot szolgálták, amikor azonban az emberek és az invazív ragadozóik megtelepedtek a szigeten, a dodó korábban előnyös tulajdonságai hirtelen károssá váltak, az állat pedig kipusztult.

Az evolúciós biológia szerint az emberi agy a többi szervhez – illetve más organizmusok részeihez, vonásaihoz – hasonlóan egy adott környezethez igazodva fejlődött ki. Éppen ezért a mismatch-elmélet az emberi agyra is alkalmazható, ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos tulajdonságaink, melyek őseink számára még hasznosak voltak, ma kifejezetten veszélyeztetnek minket. Egyes kutatók ezzel a hipotézissel magyarázzák a társadalmunkra jellemző elhízást.

Satoshi Kanazawa a fenti hipotézishez hasonlóan dolgozta ki a sokat vitatott szavannaelvet. E szerint az ember a szavannán történt megjelenése óta biológiai szempontból nem sokat változott, ennek hatása pedig pszichológiánkon is érezhető. Kanazawa azt feltételezi, hogy az emberi agynak, ha nem is lehetetlen, de kifejezetten nehéz megküzdenie az olyan, az ipari és posztindusztriális társadalomra jellemző jelenségekkel, melyek nem voltak jelen őseink világában. A pszichológus szerint csak bizonyos személyek képesek a tényleges innovációra.

Elképzelhető, hogy épp az evolúciós mismatch tesz minket alkalmatlanná a fenntarthatóságra, az évszázadokat átívelő tervezésre, és arra, hogy az ellentéteket félre tegyük a közös cél érdekében. A szavannán, őseink idejében ugyanis az segítette a fennmaradást, ha az egyén minél többet kisajtolt az elérhető forrásokból, élt a rövid távú előnyökkel, ha lokálisan gondolkodott, uralma alá hajtotta a környezetét, minél inkább kényelmessé tette saját és szűkebb csoportja mindennapjait, illetve szembe szállt a rivális törzsekkel.

Valahol ellentétes az ösztöneinkkel, hogy ne próbáljuk meg maximálisan kihasználni a modern világ teremtette, a Földre és jövőnkre nézve egyébként kártékony lehetőségeket

– a gyors utazást, a temérdek húst, az eldobható műanyagot, a gazdasági fejlődést vagy akár a fosszilis energiahordozókkal megtermelt áramot. Vannak ugyan olyanok, akik a veszélyt felismerve képesek alkalmazkodni, de mivel egységes fellépésre lenne szükség, a néhány kivétel nem elegendő.

Sebastian von Hoerner német csillagász, a földön kívüli intelligencia keresésének egyik úttörője úgy gondolta, hogy a tudomány és a technológia fejlődését alapvetően két faktor, a hatalomért folytatott küzdelem, illetve a kényelmes élet utáni vágy hajtották. A szakértő arra jutott, hogy ez a két tényező idővel elpusztíthatja a civilizációt. A gondolatra alapozva azóta többen megállapították, hogy az értelmes élet az őt befogadó égitest drasztikus átalakításával közvetlen módon irthatja ki önmagát.

Az nem valószínű, hogy az általunk generált kihalási hullám minket is eltöröl a föld színéről. Az emberiség túl fogja élni a természet pusztulását, a katasztrofális éghajlatváltozást, illetve az ezeket kísérő egészségügyi kríziseket, konfliktusokat és gazdasági összeomlást. A civilizáció ugyanakkor, ahogy mi ismerjük, talán már néhány generáció múlva elveszik.

The post 2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


A kormány a hatalom megerősítésére használja a járványt

A most élő generációk nagy része 2020 elejéig nem igazán ismert mást, mint viszonylagos stabilitást, kiszámítható mindennapokat. Ehhez képest alig egy év alatt teljesen felfordult az életünk, a stabilitás eltűnt, mindennapos lett a halál gondolata, kiszámíthatatlanok a mindennapok, és külső erők alakítják az életünket. Mindez mikro- és makroszintű problémákat is okoz – mondta el előadásában Örkény Antal, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára a Milton Friedman Egyetem által szervezett Járvány, vakcina, társadalom című konferencián. Hiába exogén a krízis, mondja a szakember, elkerülhetetlen belső hatásokat okoz. Felborultak a mindennapjaink, átalakultak a társadalmi kapcsolatok Mikroszintű hatás például a személyközi kapcsolatok hiánya, a társadalmi csoportkapcsolatok átalakulása vagy a személyes változás – ...
További részletek >>


Felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat a magyar oltásellenesek

Több mint egy éve jelentek meg az első hírek arról, hogy egy addig ismeretlen vírus bukkant fel a kínai Vuhanban – a tüdőgyulladással járó betegség hamar végigsöpört az egész világon, és olyan mértékű változásokat hozott az életünkben, amire egy évvel ezelőtt még senki nem számított. Abszurdnak tűnik, de rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal. Népirtás. Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát. A jelenlegi világrend tönkretétele. Az autonómia kiiktatása. Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés. Gazdasági haszon. Tiltott emberkísérletek. Az immunrendszer gyengítése. A sor folytatható lenne ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet

A normalitások felszámolása, a családok támadása, a nemekkel szembeni zavarkeltés, az identitások megbomlása – ilyen tevékenységeknek ad terepet az internet Földi László, a NER kedvelt biztonságpolitikai szakértője szerint (aki nem összekeverendő a KDNP azonos nevű országgyűlési képviselőjével). A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzó kérdésre, miszerint mit lehet tenni a generációk tudatos szembeállításának kísérlete ellen, miközben az idősek nem mozognak otthonosan az interneten, Földi markáns választ adott: Le kell kapcsolni az internetet. A szakértő ezután kifejtette, hogy egy szűk csoport irányítja a gépeket, a mesterséges intelligencia pedig a „történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot”. „Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. Nem is lehet ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Balavány: Ez itt a zombiapokalipszis, és tényleg végünk van, ha a vírus helyett egymást pusztítjuk

Még mindig keveset tudunk a járványról, de az megfigyelhető, hogy gyorsan pusztítja a róla szóló értelmes párbeszédet. A lockdown-radikálisok és a covid-szkeptikusok közt már most durvább az egymásra fenekedés, mint amit a #metoo, az állatvédelem, a klímaváltozás, valamint a magyar belpolitika együttvéve gerjeszt. Úgynevezett vitaműsorokat nézve, Facebook-posztok alatt hozzászólásokat böngészve rémülten konstatálom: kitört a polgárháború, csak ezt egyelőre dühposztok sorozatvetőivel, inszinuációk gyújtóbombáival, rágalmazások, fenyegetések és bannolások nehéztüzérségével vívják. A kapcsolati hálók új és kétes mintázatokba szövődnek; barátságok, rokoni szálak és persze szívek szakadnak meg, korábbi ellenfelek viszont egyprojektes szövetségeket kötnek mások lejáratására, pillanatnyi igazságuk ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Nem intézhetjük el annyival, hogy „aki hülye, haljon meg”

A 2020-as év többé-kevésbé mindenki számára nyomasztó volt, ha másért nem, hát a világjárvánnyal kapcsolatos információdömping, a bizonytalan helyzet és a megosztottság miatt. Február másodikán az egészségügyi világszervezet (WHO) az új koronavírus kapcsán az infodemic (az információ és a pandémia összevonásából), magyarul talán a furcsán hangzó „infodémia” fogalmát használta arra az állapotra, amit az eddig nem tapasztalt információs túltengés alakított ki a neten. Útjukra indultak a kártékony kamutanácsok, elkezdtek terjedni a feltevések, miszerint az 5G-s mobilhálózatoknak közük van a koronavírushoz, a Microsoft-alapító Bill Gates vált a konteósok mumusává, és aktivizálták magukat a járványszkeptikusok és a maszkellenesek is – a közösségi média világnézeteket elmozdító aknamezővé vált. A káosz ...
További részletek >>


A járvány gyengülni fog, a választási kampány felerősödik. Mit várhatunk 2021-től?

A kormány Bár a koronavírus-járvány második hullámában a Fidesz kicsit veszített népszerűségéből, egyelőre még mindig vezető szereppel bír a magyar politikában – olvasható a Bíró-Nagy András, Győri Gábor és  Scheiring Gábor által írt évkönyvben. Azonban mivel 2022-ben a Fidesznek az egységes ellenzékkel kell majd szembenéznie, amelyről a 2019-es önkormányzati és a 2020. októberi borsodi időközi választáson kiderült, hogy működőképes koncepció is lehet, várható, hogy a kormánypárt a választási törvény ismételt módosításával tovább fogja szűkíteni az ellenzéki pártok mozgásterét. Az Orbán-kormány a kampányt is nagyobb fokozatra fogja kapcsolni azzal, hogy a klasszikus döntéshozás helyett a választók támogatásának elnyerése lesz a cél – jósolják az elemzők. Ennek a jelei már látszanak, például a ...
További részletek >>


„Még hány öngyilkosság kell?” – rejtélyes halálesetek az óceánjárókon

2020 májusában először brit lapok számoltak be arról, hogy a Carnival Breeze nevű hajón meghalt egy magyar férfi – a huszonnyolc éves Szaller József öngyilkos lett. A tragédiát (különböző óceánjárókon) több rejtélyes haláleset is követte. 2020. május 6-án a Carnival társaság hajóin az utasok parti programjaiért felelős munkatársként dolgozó Szaller még együtt vacsorázott egy magyarokból álló társasággal, de másnap nem jelent meg a fedélzeten. Az aggasztó jelek miatt két nappal később, 9-én reggel megpróbáltak benyitni a szobájába, de csak résnyire sikerült kinyitni az ajtót, ezért az erkélyen keresztül másztak be a kabinjába, és megtalálták Szaller holttestét – a férfi nadrágszíjjal akasztotta fel magát. A lapok akkoriban azt írták, semmilyen búcsúlevelet, feljegyzést nem találtak a magyar alkalmazott ...
További részletek >>


Ezért fordulnak szembe a laikusok a tudósokkal

Biztos sokan emlékeznek Stanley Milgram elektrosokk-kísérletére, amiről azóta számos kritika jelent meg, de több aspektusa úgy is használható a tudomány számára, ha a kritikák egy része megállja a helyét. A Milgram-kísérlet célja a hatalommal szembeni engedelmesség megfigyelése volt: a résztvevőktől olyasmit kértek, ami ellenkezik a lelkiismeretükkel. Mégpedig azt, hogy egyre növekvő erősségű árammal rázzanak meg egy másik alanyt, amennyiben az rosszul válaszolt – csakhogy a büntetett alanyok és a kutatást vezető személy be volt vonva a kísérletbe, így valójában csak az dolgozott vakon, aki az áramot kezelte. A megfigyelésből érdekes következtetéseket lehet levonni az emberi engedelmességre vonatkozóan: a kísérlet során végig fennállt az egyén szabadsága, visszautasíthatta volna az áramütést, de a legtöbb résztvevő ...
További részletek >>


Magyarország szabadon különcködhet a vakcinákkal, de nem véletlen, hogy az orosz oltóanyagot még nem hagyták jóvá Európában

„Levontuk a tanulságot: ezek a vadnyugati módszerek nem fognak működni a vakcináknál, az egész Európai Unió az összeomlás szélére kerülhet, ha nem találunk ki valami jobbat” – mondta egy online beszélgetésben Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának tisztviselője, utalva a tavaly márciusi helyzetre, amikor szabadjára engedték a védőfelszerelések piacát, és „aki kapja, marja” alapon mindenki elkezdte beszerezni a számára szükséges eszközöket, pontosabban még annál is többet. A módszer káoszt eredményezett, volt ország, amelyik csillagászati áron jutott hozzá a legalapvetőbb felszerelésekhez, még a legegyszerűbb gyógyszerekből is hiány alakult ki. Ekkor még nem lehetett tudni, belátható időn belül lesz-e valami a koronavírus elleni védőoltásból: nem volt rá ...
További részletek >>


Félmillió magyar menekült otthonról haza

Magyarország számára szinte teljes kimerüléssel ért véget az első világháború, de a fegyvernyugvás nem hozta el sem a békét, sem az újrakezdés lehetőségét. A politikai rendszer hosszú időre instabillá vált, komoly hiány volt alapvető élelmiszerekből, nyersanyagokból, tüzelőből, ráadásul a kivérzett ország 1918 novemberétől több fronton is honvédő háborúra kényszerült. A románok és a csehek egyre nagyobb területeket szakítottak el, ahol minden létező írott és íratlan megállapodást figyelmen kívül hagyva azonnal bevezették saját közigazgatásukat. A megszállás és az ezzel járó gyors impériumváltás óriási menekülthullámot indított: 400-500 ezer magyar érkezett élete néhány bőröndbe, batyuba csomagolható romjait cipelve a megmaradt területekre, főleg Budapestre. Az úgynevezett trianoni menekültek ...
További részletek >>


Hiába a korlátozások, még mindig felforr a bolygó

Az emberiség történetében sosem látott mértékben, globálisan majdnem 7%-kal csökkent 2020-ban a szén-dioxid kibocsátása az előző évhez képest. Ennek ellenére a szén-dioxid légköri koncentrációja továbbra is rekordokat döntöget, sőt, a növekedésének mértéke is csak kicsit lassult – azaz egy világjárvány és az azzal kapcsolatos lezárások nyomán látható kibocsátáscsökkenés a globális felmelegedés szempontjából csak annyit jelent, hogy egy kicsit kevésbé romlott a helyzet, mint enélkül romlott volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez – írja a Másfél fok. A szén-dioxid-kibocsátás mértéke a pandémia miatt szükségessé vált lezárások hatására ideiglenesen több országban is visszaesett, olyannyira, hogy globálisan az év végén kb. ...
További részletek >>


Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?

Szerbia lehagyta Európát az oltási programjával, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor a kontinensen az elsők között érheti el a nyájimmunitást. Szerdáig a lakosság 13,5 százaléka kapta meg legalább az első dózist, 4,4 százalék pedig már védettséget is szerzett a koronavírus ellen. Pedig a szerbek a többi nyugat-balkáni államhoz hasonlóan abban a kényelmetlen helyzetben találták magukat a múlt év végén, hogy az Európai Uniótól és az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésén keresztül sem számíthattak oltóanyagra. Ezért a kormány úgy döntött, hogy maga szerez be vakcinát, ennek eredményeként pedig Európában jelenleg csak Szerbiában használják tömeges oltásra a kínai Sinopharm vakcináját, azt, amelynek első (275 ezer embernek elegendő) szállítmánya kedden érkezett meg Magyarországra, és néhány héten ...
További részletek >>


Tényleg sötét titkokat rejt a Vatikán levéltára?

Ferenc pápa február 22-én nevezte ki Dr. Molnár Antalt, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet igazgatóját a Történettudományok Pápai Bizottságának tagjává, ezzel ő lett a neves vatikáni testület első magyar tagja. A kutatót egy telefoninterjú során kérdeztük a bizottság működéséről, a beszélgetés során pedig a Vatikán állítólagos titkaira is kitértünk. Kapcsolódó Magyar szakembert neveztek ki fontos vatikáni pozícióban Ferenc pápa a Történettudományok Pápai Bizottságának tagjává nevezte ki Molnár Antalt. Rangos tudományos testület a Vatikánban Molnár Antal szakterülete a 16-17. századi egyház- és művelődéstörténet, de az évek során egyéb témákkal, köztük Róma városának történetével is foglalkozott. A szakértő szerint korábbi pályafutása komoly ...
További részletek >>


71 új fajt rejtett a budapesti múzeum

A tavalyi évben 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai a világ 28 országából, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig – az „újdonságokról” itt olvashat részletesebben. Mielőtt bárki felháborodna, hogy miközben mi a karanténban ücsörgünk, a tudósok beutazzák a világot, nem erről van szó. Az újonnan azonosított 69 állat (zömében rovarok) és két zuzmó mind a múzeum gyűjteményéből való, korábbi expedíciók eredményeként kerültek Magyarországra. Az egyik, új fajként azonosított fürkészdarazsat például még 1902-ben hozta haza Indiából Bíró Lajos. Miért rendkívül fontos feladat a biodiverzitás kutatása? Miért tekinthetjük ma már egyfajta versenyfutásnak az új fajok felfedezését, és miért elengedhetetlen a ...
További részletek >>


Az EU vakcinaengedélyezése nagyon szigorú, a hazairól semmit sem tudni

Ahhoz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) egy vakcinát engedélyezzen, annak alapvetően három fő szempontnak kell megfelelnie: biztonságosnak, hatásosnak és sztenderdeknek megfelelő minőségűnek kell lennie. Az EMA a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előtt, a kutatás közben, a gyártásnál és az utánkövetésnél is jelen van, ha koronavírus-vakcinákról van szó. Előzetes tanácsadást is kínál az EMA A gyógyszerügynökség már a gyártási folyamatok és a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt ajánl tudományos tanácsadást a vakcinagyártóknak, ami egyébként békeidőben, minden más oltóanyagra és gyógyszerre is vonatkozik. Ennek célja, hogy a kutatásokkal és a belőlük készülő tanulmányokkal kapcsolatos problémákat előre kiszűrjék. Ennek a menete annyi, hogy a gyártó benyújtja az EMA-hoz ...
További részletek >>


Idegen szerkezet suhanhatott át rendszerünkön egy harvardi kutató szerint

2017. október 19-én történelmi felfedezés született: a hawaii Haleakalā Obszervatórium Pan-STARRS távcsövével sikerült azonosítani az első ismert csillagközi objektumot a Naprendszerben – azóta pedig találtak még egy idegen látogatót. Az égitest utóbb az ‘Oumuamua nevet kapta, ami hawaii nyelven nagyjából annyit tesz: felderítő, hírvivő, előőrs. Az objektum észlelésekor megközelítőleg 33 millió kilométerre járt a Földtől, miközben egyre távolodott a Naptól. A nemzetközi csillagászközösség azonnal megkezdte az adatgyűjtést, az ‘Oumuamua azonban gyorsan eltűnt a műszerek elől, azóta pedig el is hagyta a Naprendszert, megannyi kérdést hagyva maga után. Egy titokzatos látogató A média előszeretettel hivatkozik az ‘Oumuamuára rejtélyes égitestként, a jelző pedig ezúttal abszolút indokolt: a szakértők még ma sem ...
További részletek >>


Nem szeret, nem szorong, nem tanul – így lehet felismerni a pszichopatát

Epét hány, rosszmájú, rossz vérmérsékletű – azt hihetnénk, hogy ezek a fogalmak ad hoc jöttek létre, és különösebb logika nincs mögöttük, pedig ez egyáltalán nem igaz. Ugyan ma már csak a köznyelvben használják, az ilyen megfogalmazások visszavezethetők az egyik legrégebbi viselkedési kategorizáláshoz, a nedvek tanához, ami először Hippokratész nevéhez fűződött, majd Galénosz dolgozta át ötszáz évvel később. A két és félezer éves elmélet az első olyan részletesen kidolgozott típustan, aminek a fogalmait ma is használjuk. Hippokratész különböző testnedveket társított a viselkedési mintákhoz: a kolerikus vérmérséklet például indulatosabb, agresszívabb embereket takart, hozzájuk a sárga epét párosította az ókori orvos. Ebből az elméletből születtek meg aztán a későbbi, egyelőre még mindig testhez kötött ...
További részletek >>


Rossz a hangulat Németországban, ami Merkel pártjának árthat a legtöbbet

Ha az elmúlt egy évben az ember a német adatokat figyelte, legtöbbször irigykedhetett. Az még most is igaz, hogy lakosságarányosan sikerült viszonylag jól kezelniük a koronavírus-járványt, olyannyira, hogy más országoknak is fel tudtak ajánlani kórházi segítséget. Mindemellett az emberek is jónak ítélték a járványkezelést, általában elsöprő többséggel támogatták Angela Merkel kancellár, a szövetségi kormány, valamint a tartományi vezetők döntéseit. Mindez sokáig meglátszódott Merkel és CDU, illetve a bajor testvérpárt CSU jó ideje nem látott népszerűségén is. Kapcsolódó Hogyan jöhetett ki Merkel ilyen jól a koronavírus-járványból? A koronavírus-járvány közben az európai kormányok népszerűsége megugrott, majd lassan csökkenni kezdett. Nem úgy Németországban, ahol a választók nemcsak azt ...
További részletek >>


Tényleg vegyük ki Jókait a kötelezők közül?

Nagy vihart kavart Tóth Krisztinának egy interjúból kiragadott gondolata, miszerint ildomos volna levenni a kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Az arany ember című regényét, illetve Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét. A népszerű költő-író elsősorban azzal indokolta a javaslatát, hogy ezekben a művekben „rémes” módon ábrázolják a nőalakokat, márpedig „a gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek”. A vélemény váratlanul nagy vihart kavart főként a közösségi médiában, a Tóth Krisztinát támadó, illetve őt védelmező hozzászólások azt jelzik: elképesztő indulatok szabadultak el. Nem szükséges végigolvasni az összes hozzászólást, a színvonalról mindent elárul az író Facebook-posztja, amelyben reagált a gyalázkodásokra, és ebben egyebek mellett azt írta: ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük