Menü Bezárás

A németek már a nyakukon érzik, mit hoz a klímaváltozás

Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
Forrás >>


További hasonló találatok:

A németek már a nyakukon érzik, mit hoz a klímaváltozás

Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Megtudhatjuk a hétvégén, hogy ki lehet Angela Merkel utódja

Tizenegy hónapja folyik a kampány a kereszténydemokrata CDU pártelnöki pozíciójáért, talán ez az eddigi leghosszabb, párton belüli versengés a szövetségi Németország történetében. A tét nagy, hiszen a három jelölt, Armin Laschet (jelenleg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke), Friedrich Merz (Merkel korábbi nagy ellenfele) és Norbert Röttgen (Merkel korábbi minisztere, jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának elnöke) közül bárki is nyer, nagy lépést tesz a felé, hogy a pártja őt indítsa kancellárjelöltnek az őszi választáson, hiszen Angela Merkel 16 év után nem indul egy újabb kancellári ciklusért. Már az előző, 2018-as pártelnökválasztáson is ez volt a tét, ám az ott győzedelmeskedni tudó, ugyanakkor komoly támogatottsági válsággal küszködő Annegret Kramp-Karrenbauer (vagy ahogy mindenki hívja, AKK) ...
További részletek >>


Festett egyet Churchill a világháború tán legfontosabb tanácskozása után

Marokkó Winston Churchill lelkes amatőr festőművész volt, legalábbis azt megelőzően, hogy összeakasztotta volna a bajszát Hitlerrel, s hogy kinevezték volna miniszterelnöknek. Olajfestményei segítették leküzdeni a depresszió „nagy fekete kutyáját”. A háború után Sir Winstonnak újra maradt elég ideje arra, hogy ecsetet vegyen a kezébe, ám miniszterelnöksége és hadügyminiszteri megbízatása alatt egyetlenegy vásznat fejezett be: 1943 januárjában egy Marrákesben, Marokkóban készített képet. „A legszebb hely a világon, ahol kellemesen el lehet tölteni egy délutánt” – mondta a városról. Mi az a Matiné? Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a ...
További részletek >>


Súlyos árat fizetünk azért, hogy megrohamoztuk a kütyügyártókat

A koronavírus hatására világszerte nőtt a kereslet az elektronikai eszközök iránt, többen vásároltak számítógépet, laptopot, tévét, konzolt. Az egy ideje lefelé ívelő PC-piac olyan élénkülést mutatott a távmunka miatt, amire tíz éve nem volt példa: a Canalys elemzőcég adatai szerint 2020-ban 297 millió eszközt sikerült szállítani, ami 11 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Az IDC szakértője, Ryan Reith szerint a kereslet még jó ideig hasonlóan magas lesz, hiszen szerte a világban még sokan dolgoznak home office-ban. Mindeközben több új, 5G-s mobil is piacra került, illetve megérkeztek az újgenerációs konzolok (PlayStation 5, Xbox Series gépek) is, melyek komoly előrendelési számokat eredményeztek. Arról nem is beszélve, hogy az online szolgáltatásoknak egyre több szervert kellett csatasorba állítaniuk a ...
További részletek >>


Már a születése is bűncselekmény volt, mégis meghódította a világot

A gyerekek általában szüleik szerelmének tanújelei. Én az általuk elkövetett bűncselekmény tanújele voltam – írja Trevor Noah önéletrajzi könyvében, ami elsőre drámai túlzásnak hathat, de csak amíg nem tudatosítjuk, hogy hol és mikor járunk. A helyszín ugyanis Dél-Afrika, az év pedig 1984, amikor még érvényben volt az országban az úgynevezett „erkölcstelenségi törvény”, amely szigorúan megtiltotta, hogy a fekete őslakosok és a fehérek szexuális kapcsolatot létesítsenek egymással. Márpedig Noah svájci-német apja meglehetősen fehér volt, anyja pedig fekete. A „bűncselekmény” szó tehát Noah esetében nem költői metafora vagy nagyotmondás, csak szakszerű rögzítése a fogantatására vonatkozó jogi tényállásnak. Ha szülei lebuknak, akár négy-öt éves börtönbüntetést is kaphattak volna tettükért. Egyértelműbb ...
További részletek >>


Egyre jobban érzik a németek a klímaváltozást és drámai jóslatot mondott az időjárási szolgálat elnöke

Szerinte 3-4 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet.
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Mit keresnek öntörvényű rendezők a tévésorozatokban?

A sorozatipar erejét és jelentőségét jelzi az a trend, miszerint a mozifilmes rendezők közül sokan próbálják ki magukat a sorozatok világában, vagy éppen át is nyergelnek oda. A legfrissebb hír szerint az egyik legelismertebb magyar filmrendező, Enyedi Ildikó egy kémsorozat tervén dolgozik éppen. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy az elmúlt évtized jó részében a Terápia című sorozat epizódjait rendezte, viszont az mégis külföldi licenszen alapult, most viszont már vezető rendezőként kezdettől fogva részt vesz a projektben, azaz ezúttal sokkal inkább döntő szava lehet, még akkor is, ha a sorozatoknál a rendező szerepe más, mint a filmek esetében. Enyedi Ildikó tehát nincs egyedül, számos elismert rendező sodródott a sorozatok felé az utóbbi években. Ez a trend olyan szempontból nem új, hogy amióta van tévézés, volt ...
További részletek >>


Meghalni a cárért vagy Leninért? Akkor már inkább Lettországért

Aleksandrs Grīns életútja tökéletesen szemlélteti Lettország sorsát a 20. század első felében: érettségi után jelentkezik az orosz hadseregbe, és részt vesz az első világháború néhány véres csatájában, majd kitör a forradalom, besorozzák a Vörös Hadseregbe, ahonnan megszökik, és beáll az önálló lett hadseregbe, mely végül kivívja az ország függetlenségét. A háború után sikeres író lesz, legismertebb regénye pedig a Lélekvihar (Dvēseļu putenis), melyben nagyrészt a saját tapasztalataira támaszkodva írja meg a lett fiú történetét, aki még középiskolásként kerül a frontra, harcol a cárért, később a bolsevikokért, míg a végén mindből kiábrándulva rájön, hogy a független Lettország az egyetlen, amiért megérné meghalni. Ebből a regényből készült most egy nagyszabású film, melyet Lettországban még 2019 ...
További részletek >>


Így csapjuk be magunkat az időjárással

A globális felmelegedés hatását az időjárás egyre markánsabb változásain keresztül ma már a bőrünkön is érezzük. Magyarország tekintetében ez többek között egyre hosszabb aszályokat, hőhullámokat, kemény viharokat, enyhébb teleket és megváltozott csapadékviszonyokat jelent: hetekig tartó szárazság után sokszor egy-két nap alatt, özönvízszerűen hullik le a havi mennyiség. A szélsőségekkel szembesülve egyszer-egyszer érzékeljük a bajt, de annak mértékét képtelenség csupán ezek alapján megítélni. A tudomány viszont nem megérzésekre hagyatkozik, a több évtizedet, akár évszázadot felölelő meteorológiai adatsorok megmutatják, hogy a felmelegedés mértéke ma már exponenciálisan növekszik. Egy görbén ábrázolva az úgynevezett hokiütő formát kapjuk, ami egyben arra is rávilágít: az adatok jelen gyakorlat szerinti ...
További részletek >>


Átmeneti felmelegedést okozott a koronavírus

Az Egyesült Államok Nemzeti Légköri Kutatóközpontja (NCAR) szerint a koronavírushoz köthető lezárások hatására tavaly a világ több pontján nőtt az átlaghőmérséklet – írja a Phys.org. A kutatók úgy gondolják, hogy a jelenség átmeneti. Az adatok rávilágítanak a légkörben lévő apró részecskék, az úgynevezett aeroszolok éghajlatszabályzó képességére. A részecskék az atmoszférában blokkolni tudják a napsugárzást, így hűtve a bolygót. Mivel tavaly tavasszal világszerte csökkent az emisszió, kevesebb aeroszol volt a légkörben, így jobban felmelegedhetett a felszín. A folyamat az iparosodott országokban volt a leginkább jelentős. Andrew Gettelman, az NCAR munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a kibocsátás látványos csökkenése azonnali, átmeneti hatást gyakorolt a hőmérsékletre. 2020 tavaszán a ...
További részletek >>


Volt-e reális esélye annak, hogy a koronavírusból ne legyen világjárvány?

Egy rejtélyes betegség miatt feküdtek többen is kórházban 2019. december 30-án a kínai Vuhanban. Mindannyian magas lázzal és tüdőgyulladással küzdöttek, de senki sem tudta, mi okozza a tüneteiket. Az első páciens, egy hetvenes éveiben járó férfi, december 1-jén betegedett meg. A hónap végére kiderült, hogy ő és a többi lázas, tüdőgyulladásos beteg is gyakran megfordult a Hunan halpiacon, ahol élő állatokat is árulnak. Hector RETAMAL / AFP A koronavírus felbukkanása után lezárt Huanan piac 2020. január 24-én.Néhány orvos gyanakodni kezdett, ezért a betegek tüdejéből vett mintákat elküldték elemzésre. Az eredmények szerint a titokzatos megbetegedéseket egy újfajta koronavírus okozta, mely hasonlít ahhoz a SARS-vírushoz, amely 2003-ban Kínából kiindulva a világ huszonhat országába jutott el, több mint nyolcezer embert ...
További részletek >>


2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában

Sajnos manapság szinte mindennap újabb és újabb klimatikus rekordokról érkeznek hírek, pedig az éghajlat esetén a rekord (legyen az felső vagy alsó extremitás) sohasem jó hír. Az Európai Unió által finanszírozott, temérdek földfelszíni megfigyelőállomás és számos műhold adataiból dolgozó Copernicus Föld-megfigyelő program kutatói a minap újabb aggasztó hírt közöltek: dacára a száz éve nem látott pandémiának 2020 megint a legmelegebb év volt Európában, amióta megbízható és rendszeres mérések állnak a rendelkezésünkre. Az egész bolygóra nézve a tavalyi év 2016-tal megosztva érdemelte ki a legmelegebb címet, így – természetesen – a most lezárult évtized volt a valaha mért legmelegebb. A légköri szén-dioxid-koncentráció pedig töretlenül nő, dacára minden ezzel ellentétes törekvésnek. Európában tavalyig 2019 ...
További részletek >>


Jól járt Magyarország Merkel pártjának új vezetőjével?

Türken-Armin Az egy hónap múlva 60 éves Armin Laschet 2017 óta Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke. Nem új szereplője a politikának, komoly tapasztalata van több területen is. Már 18 évesen a párt tagja lett, sokáig aacheni helyi politikusként tevékenykedett, aztán 1994-ben egyéni mandátumot nyerve került be a szövetségi parlamentbe, a Bundestagba, ám a következő választáson nem sikerült újráznia. Egy évvel később egy ciklus erejéig az Európai Parlament tagja lett, majd visszatért Észak-Rajna-Vesztfáliába, ahol a CDU-s vezetésű kormány tagjaként folytatta. A következő választás után kisebbségi kormány alakult a kereszténydemokraták nélkül, 2012-ben pedig éppen egyik mostani pártelnöki kihívójának, Norbert Röttgennek a vezetésével csúfosan megbukott a tartományi CDU. Ezek után lett a párt tartományi elnöke, végig ...
További részletek >>


Putyin emberei már a gyerekeiket ültetik pozícióba

A Kreml vezetőinek egyre több gyermeke kerül fontos állami vagy államgazdasági posztokra, esetleg olyan magáncégek élére, amelyek aztán jól jövedelmező üzleteket kötnek az orosz állammal. Ez is mutatja: az olyan hibrid rendszerekben, mint a putyini Oroszország, elengedhetetlenül fontos a lojalitás. Mármint az elitek lojalitása a hatalomhoz. Miközben választásokat tartanak (ezért is beszélhetünk hibrid rendszerről, nem „vegytiszta” diktatúráról), az ellenzéknek minimális az esélye a nyerésre. Így persze az elit megújulására sincs mód demokratikus úton. Az ellenzéki vezetők állandó veszélyben vannak: Borisz Nyemcov 2015-ös meggyilkolása vagy az Alekszej Navalnij elleni legutóbbi merényletkísérlet rámutat arra, hogy a rendszerrel szembemenő politikusok nem számíthatnak kíméletre Oroszországban. Kapcsolódó Filmbe ...
További részletek >>


A ködbe vesztek – 46 éve történt az utolsó ferihegyi légikatasztrófa

Napok óta ronda, téli idő volt Budapesten 1975 januárjának közepén. Ha nem fújt a csípős szél, a városra sűrű, hideg köd ereszkedett. A napilapok röviden írtak arról, hogy a rossz látási viszonyok miatt akadozik a légiközlekedés. A Kádár-kori Magyarország legjelentősebb napilapja, a Népszabadság január 14-én, kedden a következőről számolt be: Hétfő délelőtt még valamennyi menetrendszerű járat elstartolt a Ferihegyi repülőtérről. Délután 3-tól azonban sűrű köd ülte meg a repülőteret és környékét, emiatt a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) gépei Európa- szerte a különböző célállomásokon vesztegelnek, mivel Ferihegy nem tudja fogadni őket. A sűrű köd a késő esti órákban is tartott. A Malév HA-MOH lajstromjelű repülőgépének utolsó útjáról Pásztóy András a Magyar Repüléstörténeti ...
További részletek >>


A ködbe vesztek – 46 éve történt az utolsó ferihegyi légikatasztrófa

Napok óta ronda, téli idő volt Budapesten 1975 januárjának közepén. Ha nem fújt a csípős szél, a városra sűrű, hideg köd ereszkedett. A napilapok röviden írtak arról, hogy a rossz látási viszonyok miatt akadozik a légiközlekedés. A Kádár-kori Magyarország legjelentősebb napilapja, a Népszabadság január 14-én, kedden a következőről számolt be: Hétfő délelőtt még valamennyi menetrendszerű járat elstartolt a Ferihegyi repülőtérről. Délután 3-tól azonban sűrű köd ülte meg a repülőteret és környékét, emiatt a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) gépei Európa- szerte a különböző célállomásokon vesztegelnek, mivel Ferihegy nem tudja fogadni őket. A sűrű köd a késő esti órákban is tartott. A Malév HA-MOH lajstromjelű repülőgépének utolsó útjáról Pásztóy András a Magyar Repüléstörténeti ...
További részletek >>


A három legmelegebb év egyike volt 2020

A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta – írja az MTI. Majdnem az összes korábbi rekordot megdöntötte 2020 – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) csütörtökön Genfben, amikor megerősítette decemberi előzetes becslését. Csak a természetesen előforduló, hűtő hatású jelenség, a La Nina gondoskodott enyhe lehűlésről az év legvégén. A globális átlaghőmérséklet 14,9 Celsius-fok volt, amely 1,2 Celsius-fokkal van az iparosodás előtti kor (1850-1900) szintje felett, 0,1 Celsius-fokos hibahatárral. A három legmelegebb év ezzel 2016, 2019 és 2020 lett. Csak a számokat figyelembe véve 2016 volt a legmelegebb, de a hibahatárt tekintve gyakorlatilag szinte lehetetlen különbséget tenni a három év között – mondta el Clare Nullis, a WMO szóvivője. A szervezet kiemelte azt is, ...
További részletek >>


A három legmelegebb év egyike volt 2020

A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta – írja az MTI. Majdnem az összes korábbi rekordot megdöntötte 2020 – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) csütörtökön Genfben, amikor megerősítette decemberi előzetes becslését. Csak a természetesen előforduló, hűtő hatású jelenség, a La Nina gondoskodott enyhe lehűlésről az év legvégén. A globális átlaghőmérséklet 14,9 Celsius-fok volt, amely 1,2 Celsius-fokkal van az iparosodás előtti kor (1850-1900) szintje felett, 0,1 Celsius-fokos hibahatárral. A három legmelegebb év ezzel 2016, 2019 és 2020 lett. Csak a számokat figyelembe véve 2016 volt a legmelegebb, de a hibahatárt tekintve gyakorlatilag szinte lehetetlen különbséget tenni a három év között – mondta el Clare Nullis, a WMO szóvivője. A szervezet kiemelte azt is, ...
További részletek >>


Most kezdődik a politikai vita arról, hogy nézzen ki a jövőben a világunk

Minden politikai irányzatnak van saját építészete. Vagy legalábbis olyan esztétikája, ami meghatározza az építészetét. Nem minden esetben szándékos az építészeti stílus, de a legtöbb jelentős hatású politikai mozgalom azért hagy maga után valamilyen nyomot téglából és betonból. Az elmúlt tíz év fideszes kurzusának építészeti stílusa még nem teljesen érzékelhető, de valószínűleg leginkább a Karmelita kolostor felújítása fogja jelképezni. Fehérre meszelt falak, sok sötét fa, historizáló, sokszor romantikus stílus, kevés díszítő elemmel. Luxusban gazdag, de puritánnak tűnő, a történelmi vidék gazdagságát megidézni akaró épület ez. Farkas Norbert / 24.huMás politikai mozgalmak vagy akár erőközpontok építészete ennél jobban behatárolható. Ha a szocializmus stílusát szeretnénk megérteni, egyszerre kell ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hiába a korlátozások, még mindig felforr a bolygó

Az emberiség történetében sosem látott mértékben, globálisan majdnem 7%-kal csökkent 2020-ban a szén-dioxid kibocsátása az előző évhez képest. Ennek ellenére a szén-dioxid légköri koncentrációja továbbra is rekordokat döntöget, sőt, a növekedésének mértéke is csak kicsit lassult – azaz egy világjárvány és az azzal kapcsolatos lezárások nyomán látható kibocsátáscsökkenés a globális felmelegedés szempontjából csak annyit jelent, hogy egy kicsit kevésbé romlott a helyzet, mint enélkül romlott volna. A pandémiás év azt mutatja meg, hogy nagyobb, rendszerszintű változásokra van szükség a klímacélok eléréséhez – írja a Másfél fok. A szén-dioxid-kibocsátás mértéke a pandémia miatt szükségessé vált lezárások hatására ideiglenesen több országban is visszaesett, olyannyira, hogy globálisan az év végén kb. ...
További részletek >>


Tegyük fel, hogy egy idegen űrhajó landol az egyetem udvarán, és a földönkívüliek viselkedéséből egyértelműen kiderül: barátságosak

Akinek lehetősége nyílik rá, menjen ki a szabadba, és csodálja meg az univerzumot. Ez persze este a legkönnyebb, de az univerzum mindig ott van, és vár ránk, még akkor is, ha csak a Napot látjuk az égen. Úgy tapasztaltam, hogy már az is megváltoztatja a nézőpontomat, ha egyszerűen felnézek az égre. A látvány éjszaka a legcsodálatosabb, ami azonban nem az univerzum, hanem az emberiség tulajdonságaira nézve sokatmondó. Mindennapjaink ügyes-bajos dolgai közepette legtöbben csak arra figyelünk oda, ami legfeljebb pár méterre van tőlünk, és amikor a felettünk lévő jelenségeken gondolkodunk, akkor általában az időjárás miatt aggódunk. Éjszaka viszont sokszor alábbhagynak földi aggodalmaink, és otthoni távcsöveinkkel, sőt szabad szemmel is láthatjuk a csillagokat, a Holdat, a Tejutat és – szerencsés esetben – a közelben elhaladó ...
További részletek >>


Gyümölcsárak: idén a menny és a pokol is eljöhet

Túl vagyunk március idusán, a tavasz közeledését mégsem érezzük. Sőt, többfelé esett a hó, a hőmérséklet a következő napokban is -3, -5 fokig süllyed éjszakánként. Közben pedig ébredezik a természet, a legtöbb növény rügyezik, ibolyák virítanak az avarban. Ilyenkor kerülnek előtérbe a fagykárok, melyek a gazdák akár az egész éves bevételét elvihetik, a vásárlók pedig csillagászati árakkal találhatják magukat szemben a piacon. A tavaszi fagyok egész május második feléig Damoklész kardjaként lógnak a levegőben, most még természetesen képtelenség átfogó képet adni. Ami biztos, hogy a jelenleg fejlődő zöldségeket üvegházak védik, a palánták is biztonságban vannak, a szabadföldi termelés még nem kezdődött meg. A gyümölcsfák viszont már meghozták virágrügyeiket, a kajszi és az őszibarack virágzik, utóbbi ...
További részletek >>


Egyre gyakrabban kell éghajlati szélsőségekkel számolnunk a jövőben

Egyre jobban érződik a globális klímaváltozás hatása.
További részletek >>


Fontos rovarok ébredeznek az országban

Ma már közismert tény, hogy az úgynevezett beporzó rovarokra, köztük a háziméhekre és a körülbelül 700, hazánkban „vadon élő” méhfajra milyen komoly fenyegetést jelent az emberi tevékenység. Mint ahogy az is, hogy nélkülük nemcsak a természeti környezetünk alakulna át gyökeresen, de az emberiség is végzetes csapást szenvedne. A beporzókat fenyegető veszély háttere rendkívül összetett, ha csak a legfontosabbakat akarjuk kiemelni, a monokultúrás nagyüzemi mezőgazdaságot, a kártevőirtó szereket és a klímaváltozást emelhetjük ki. Pontosabban ezek összetett hatását. A magunk mögött hagyott, extrém fordulatokban bővelkedő tél, és az előttünk álló, hasonlónak ígérkező korai tavasz – itt írtunk erről bővebben a Lesz még tél márciusban című cikkünkben – a klímaváltozás következményeit tolja előtérbe. ...
További részletek >>


Instabil állapotba kerülhet a Balaton

A múlt század második felében a több mint ötezer négyzetkilométeres vízgyűjtőről jelentős mennyiségű szervetlen tápanyag (elsősorban foszfor és nitrogén) került a Balatonba, ami nyaranta komoly algaburjánzásokat generált, elsősorban a tó nyugati felében. Ezekben az időszakokban a víz küllemre sem nyújtott kellemes látványt, az ember nem szívesen mártózott meg benne. Az illetékesek szerencsére megtették a szükséges lépéseket: újraélesztették a Kis-Balatont, hatékonyabbá tették a szennyvíztisztítást, így az elmúlt két évtizedben már kiváló vízminőségű közegben fürödhettünk. Az utolsó algaburjánzást 1994-ben regisztrálták, felnőtt egy generáció úgy, hogy a magyar tenger rosszabbik arcát csak hírből ismeri. Egyre változatosabb közösség Sikertörténet volt, mindenki megnyugodott, ám 2019 és 2020 ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük