Menü Bezárás

A politika belerúg egy jól működő iskolába – ezt jól ismeri a Damjanich utcai épület

Nem a Freeszfe volt az első egyesület, amely megkapta oktatási célra a Damjanich utca 4. szám alatti épületet. Működött ott már egy olyan iskola, ahova Darvas Ivántól Szentágothai Jánosig számos ismert tudós és művész járt, amelyről Karinthy Frigyes is írt és amely Német Birodalmi Iskolaként, amíg csak tudott, ellenállt a Harmadik Birodalomnak.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


„Sokan űrutazásként élték meg a Tanácsköztársaságot”

Korábban úgy fogalmazott, a Tanácsköztársaság teljes joggal hullott ki a nemzeti emlékezetből. Ha így vélekedik erről az időszakról, miért szentelt neki egy teljes monográfiát? 1989-ben az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság hamis és fáradt kultusza kapitulált 1956 forradalmának felszabadító emlékezete előtt. Azóta eltelt 30 év, és kiderült, 1956 sem képes konszenzust teremteni a nemzeti tudatban. Az elmúlt évek közéleti, történészi fejleményei pedig világosan megmutatták, hogy 1919 emléke sem halott, aktívan formálja a kulturális emlékezetet, az önazonosságot. Több mint fél évszázada jelent meg a Tanácsköztársaságról összefoglaló szintézis Hajdu Tibor tollából, ideje volt tehát újra nekifutni a „dicsőséges” 133 nap történetének. Másrészt a könyvem folytatása Az elátkozott köztársaság című ...
További részletek >>


Lemond a viharos hátterű Damjanich utcai épületről a Freeszfe Egyesület

A szemeszter végével lemond a „politikai fronttá vált” Damjanich utcai épület nyílt pályázat útján nyert bérleti jogáról  a Freeszfe Egyesület, és tovább keresik azt a teret, ahol közösségi- és oktatási teret alakíthatnak ki, áll az Egyesület közleményében. A továbbra is bázisdemokratikus keretek közt működő, autonóm, független közösség döntésének célja az SZFE 155 éves szellemiségéhez és hagyományaihoz méltó környezetet teremteni az alkotóműhelynek és a kezdetét vett munkának. Kiköltözésük a zeneiskola ügyének megoldását ugyan nem biztosíthatja, de közös reményeik szerint a növendékeket és mestereket övező támogatás kitartása eredményre vezet majd.   Az oktatás folyamatosságát biztosítani hivatott, valamint a vizsgaelőadások és vizsgafilmek elkészítéséről nagylelkű támogatókkal és ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Közpark és egy új fogadóépület kerül az egykori belügyminisztériumi kórház lebontott épületeinek helyére

Az elmúlt években Budapest-szerte számos, épületbontásokkal járó projekt indult el, kitörölve a főváros épített örökségének értékes, vagy épp kevésbé értékes elemeit. A Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál álló századfordulós szanatóriumok, illetve az államosítások után, a Belügyminisztérium kezébe kerülve tovább bővített épületegyüttest 2007-ben hagyta el az utolsó beteg. Tizenkét évnyi sodródás, illetve több felmerült, majd elvetett álom után a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezébe jutott a terület. Az utóbbi években számos értékes ingatlant (történetük itt olvasható) ingyenesen megszerző MMA az ötvenhárom éve létező Magyar Építészeti Múzeumot, illetve a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot (MÉM-MDK) tervezte a területre telepíteni, a tervek közül azonban a közelmúltig csak ...
További részletek >>


Eltűnik az irgalmasrendiek budai iskolája, negyvennégy lakás kerül a helyére

Lebontják a Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépületet, helyén pedig lakóépület születik majd – derül ki a Budavári Önkormányzat saját Facebook-oldalán közzétett közleményből. A decemberben indult munkálatok során az iskolához tartozó Naphegy utca 12-14. képe is átalakul majd, hiszen az utód a teljes telket elfoglalja majd. Az épület alá kerülő, 58 férőhelyes mélygarázs miatt a telken álló két fát is kivágják, helyére azonban a befektető hét másikat ültet – olvasható a kevés részletet eláruló bejegyzésben.  A változás mértékét mindez azonban nem szemlélteti, hiszen jelen esetben egy XIX. század végi épület tűnik el a városból, helyét pedig egy kortárs óriás veszi át. Az épület alapjait az Attila úti bentlakásos iskolát ide költöztető Irgalmas Nővérek tették le, hiszen két grófnő, Győry ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Akkor most „betiltották” a SZFE-filmet, vagy a Partizán járt el gondatlanul?

Péntek este debütált volna a Partizán Hülye fiatalság című dokumentumfilmje, amely az ígéretek szerint eddig nem látott felvételekkel mutatta volna be az SZFE-blokád előkészületeit, létrejöttét és következményeit. A premier előtt egy nappal azonban a Partizán kitett egy közleményt a Facebookra, amelyben azt írják, hogy a filmjük „betiltásra került”. Állításuk szerint a Freeszfe közösség csütörtökön azt a döntést hozta, hogy a Hatala Noémi rendezésében készült film közléséhez nem járul hozzá, és bár ennek a kérésnek szerintük nincs semmiféle jogi megalapozottsága, a Partizán mégis azt a döntést hozta, hogy ideiglenesen eláll a film bemutatásától, mert nem akar konfliktusba kerülni a Freeszfe tagságával. A Freeszfe erre úgy reagált, hogy természetesen nem áll jogukban betiltani semmiféle művészeti ...
További részletek >>


A szabadság a magyarok istene

A „magyarok istene” kifejezésnek létezik előtörténete, de 1848 márciusától vált közismertté. Ekkor született meg Petőfi Sándor hat versszakból álló Nemzeti dal című költeménye, amely – a forradalom követeléseit tartalmazó tizenkét ponttal együtt – a magyar szabad sajtó egyik első megnyilvánulása is lett. A költemény a forradalom programversévé vált, és azóta is része a különféle nemzeti rituáléknak – lett légyen szó iskolai ünnepségről vagy éppen 1848-as állami megemlékezésről. Minden magyar, aki iskolába jár – elvileg – meg kell hogy tanulja a költő művét, melynek refrénje szerint: „A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” Nem hangzatosságra törekvő, véletlen szófordulatról, hanem tudatos megfogalmazásról van szó. A költő 1848 című, 1848. november elején ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


A hiányzás oka: „szülői féltés” – kivehetik a döntést a családok a kormány kezéből

175 óvodában egy-egy csoportot érintően (6 százalék), 118 óvodában (4 százalék) és 65 általános iskolában (2,5 százalék) az egész intézményt érintően rendeltek el rendkívüli szünetet, továbbá 389 általános iskolában egy-két osztályt (15 százalék) és 62 általános iskolában (2 százalék) a teljes intézményt érintően digitális tanrendet – a legfrissebb, pénteki tájékoztatás szerint ez a helyzet jellemzi a jelenleg is nyitva tartó magyar oktatási intézményeket. A középiskolákban tavaly november 11. óta digitális oktatás van érvényben, az általános iskolák és óvodák azonban azóta is az eddigi eljárásrend szerint működnek tovább. A harmadik hullám megjelenése nemcsak a fertőzöttek számának rohamos emelkedésében mutatkozik meg, hanem az oktatási intézményekben alkalmazott szigorítások számának ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


A Wichmann után a Táncművészeti Főiskola korábbi épületei is eltűnhetnek idén a Kazinczy utcából

Hunvald idején indított ingatlanbizniszt fejezett be a Fidesz a VII. kerületben, Czeglédyék feljelentést tettek – írtuk 2020 júniusában az évtizedeken át Táncművészeti Egyetem oktatóhelyeként működött Kazinczy utca 40-46. szám alatti ingatlan tulajdonviszonyainak hátteréről született cikkünkben. A 2007 óta műemléki jelentőségű területnek számító földdarabon 1976-ben jelentek meg az oktatási intézmény ideiglenesnek szánt oktatási épületei, amelyek miatt hét évvel korábban több, nemcsak várostörténeti, de városképi szempontból is jelentős épületet bontottak le: itt működött 1840-től a Scheibel József által alapított Első Magyar Gőzfürdő, ami a hely történetét felderítő Falanszter írása szerint 1908-ig a Duna szomszédos házban felmelegített vizével, majd a pincében fúrt, 11,3 méter mély kútból érkező ...
További részletek >>


Saját nagyszüleit ismerte fel a Fortepan fotóján a Kossuth-díjas építész

A maradékban is akadtak felvételek, amelyekről érdekes részleteket tudtunk meg ugyan, de a helyszín bizonyítása még várat magára. A hőlégballonversenyről például Gálusz Antal híradástechnikus, 69 éves „rajongónk” mesélte el, hogy az MMRK felirat a Műegyetemi és Mezőgazdasági Repülő Klub rövidítése volt, a ballont pedig egykori kollégái, Gulyás Géza, Németh Tibor és Balikó Pál vezetésével készítették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálat repülőklubjában. A szolnoki MHSZ-nek pedig – jól sejtettük – valóban a Tiszamenti Vegyiművek volt a támogatója. A helyszín azonban még mindig kétséges – bár van, aki szerint egy kiskunfélegyházi versenyen készült a fénykép. Na de lássuk azokat, amelyeket sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani: következzék a tíz fotó és a ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Rögtön felmondták a hajléktalankórház szerződését, amint lehetőség volt rá

A jelenlegi állás szerint május 1-jéig kell kiürítenie a fővárosnak a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) tartozó Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta, három miniszterrel és több államtitkárral is egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármester és ő is, hogy legalább addig maradhasson az egészségügyi intézmény a helyén, ameddig megfelelő csereingatlant találnak a kórháznak, de nem jártak eredménnyel. A fővárosnak annyit sikerült elérnie, hogy az eredeti február végi felmondási határidőt két hónappal meghosszabbították, azonban csereingatlant még mindig nem ajánlottak nekik, és ők sem találtak ilyet. Egy kórház esetében ez nem is egyszerű feladat, de Kiss Ambrus azt mondta, nyitottak lennének a költözésre, ha ...
További részletek >>


Már a születése is bűncselekmény volt, mégis meghódította a világot

A gyerekek általában szüleik szerelmének tanújelei. Én az általuk elkövetett bűncselekmény tanújele voltam – írja Trevor Noah önéletrajzi könyvében, ami elsőre drámai túlzásnak hathat, de csak amíg nem tudatosítjuk, hogy hol és mikor járunk. A helyszín ugyanis Dél-Afrika, az év pedig 1984, amikor még érvényben volt az országban az úgynevezett „erkölcstelenségi törvény”, amely szigorúan megtiltotta, hogy a fekete őslakosok és a fehérek szexuális kapcsolatot létesítsenek egymással. Márpedig Noah svájci-német apja meglehetősen fehér volt, anyja pedig fekete. A „bűncselekmény” szó tehát Noah esetében nem költői metafora vagy nagyotmondás, csak szakszerű rögzítése a fogantatására vonatkozó jogi tényállásnak. Ha szülei lebuknak, akár négy-öt éves börtönbüntetést is kaphattak volna tettükért. Egyértelműbb ...
További részletek >>


Elisa Lam eltűnése igazi rejtély – lenne, ha nem 2021-et írnánk

Egy hotel virágzása és csúfos elbukása 1924-et írunk: Los Angeles belvárosa virágzik, sorra nyílnak a luxusszállodák, Hollywood első aranykorát éli a nagy világháború után, miközben még senki nem számít arra, hogy majd lesz egy második is másfél évtizeddel később. Ekkor épül meg art déco stílusban a Cecil Hotel, mely hatszáz szobájával, csillogó, díszes halljával a nyitástól kezdve rabul ejti az ott megszállni kívánó embereket. ROBYN BECK / AFPUgyan nem luxusszállodaként lesz ismert, hanem egyszerű, megfizethető, az átutazók pénztárcáját kímélni igyekvő hotelként, ahol üzletemberek, neves színészek és a társadalom középosztályába tartozók is örömmel szállnak meg. Egészen a nagy gazdasági világválságig. Ekkortól érezhető hanyatlás következett a Cecil Hotel működésében: apadni kezdett a jómódú ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Túlépített szörnnyé alakul egy századfordulós óbudai lakóház

Egy nagyvárosban minden építészeti kornak helye van, így fontos, hogy a Várnegyedben álló barokk lakóházak, a historizáló bérpaloták, az irodistákkal teli századfordulós óriások, a szecessziós villák, illetve az 1945-1989 közti korszak nívós modern köz- és lakóépületei mellett a fővárosban a modern építészetnek is jusson hely. Nem mindegy azonban, hogy a kortárs tervezők milyen módon hagynak nyomot a városon, és az sem, hogy hol szabnak gátat az értékes épületállomány átalakulásának. A kerületek, illetve a főváros az elmúlt harminc évben sokféleképp próbáltak meg gátat szabni a változásoknak: számos kerületben engedélyezték, máshol pedig több-kevesebb sikerrel próbálták megfékezni a ráépítési, illetve bontási hullámot. Az elmúlt években azonban elfogytak a fegyvereik, hiszen az építési jogkörök jó ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Kézi mérlegtől a műpéniszig – bűnügyekből is feltérképezhető a kádári arisztokrácia

Az 1980-as évek elején a Gidával, Buksival és társaikkal szemben megindított büntetőeljárásban a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vagyonvédelmi alosztálya többek között egy olyan bűnjeljegyzéket állított össze a hivatalosan eljáró Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya számára, amelyben különféle ékszerek mellett korabeli zálogjegyek sorjáztak olyan híradástechnikai eszközök mellett, amelyek az előbbiekhez hasonlóan minden bizonnyal szintén csempészárunak számítottak. A nemesfém tárgyak között műpénisz is előfordult, ám a valódi kételyt az támaszthatta, hogy milyen szakértői hatalommal és tovaterjeszkedő megismeréssel dolgozhattak az elkövetők, ha az említett bűnjeljegyzék 16-os sorszáma alatt az alábbi tétel szerepelt: „kék színű műanyag tokban egy kézi mérleg és egy ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük