Menü Bezárás

A tudomány szerint egyáltalán nem gyógyít, ha imádkoznak értünk

Március elején a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet bejelentette: Szívünk imája mozgalmat indít útjára, amivel a jövőben lehetőséget biztosít a közösségimédia-oldalán, hogy imalánc indulhasson azokért a betegért, akik ezt kérik, illetve akiknek hozzátartozóik szeretnének élni e lehetőséggel. A kezdeményezéssel – azon túl, hogy egy kardiovaszkuláris intézettől azért szokatlan dolog – alapvetően nyilván semmi probléma nem lenne, érdekes azonban, amivel az imalánc megalapítását indokolják, ami így hangzik:

Az ima gyógyító erejét az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás bizonyította. Kimutatták, hogy hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak azok a szívbetegek, akikért imádkoznak. Az Országos Kardiovaszkuláris Intézetben dolgozók ezt több alkalommal tapasztalták, csodálatos gyógyulások történtek olyan szívbeteg gyermekek és felnőttek esetében, akikért imaláncot indítottak.

A „csodás gyógyulásokat” lehetetlen alátámasztani és megcáfolni, de a tudományos kutatásokra tett utalás már több, mint érdekes. Főleg annak fényében, hogy a téma egyik legtöbbet emlegetett kutatása olyan eredményt hozott, miszerint a szívkoszorúér áthidaló műtéten átesett páciensek, akik tudták, hogy imádkoznak értük, rosszabb tünetekről számoltak be, mint azok, akik nem tudták, vajon imádkoznak-e értük, vagy sem. De ne szaladjunk ennyire előre.

Mitől hathat egy ima?

Egy 2009-es metaanalízis elég átfogóan tekinti át a témában fellelhető szakirodalmat. Az egyébként nem túl neves Indian Journal of Psychiatry tudományos lapban megjelent kutatást az indiai Országos Mentális Egészségügyi és Idegtudományi Intézet kutatói végezték, és megállapították, hogy az ima pozitív hatásai potenciálisan négy hatásmechanizmusból eredeztethetők:

  1. Az ima a meditáció speciális formája, a meditációról pedig tudományos kutatások igazolják, hogy segíthet a vérnyomás csökkentésében, lejjebb tornázza a pulzust, segíti a kardiorespirációs szinkronizálást, befolyásolhatja a szerotonin és a melatonin szintjét a szervezetben, segítheti az immunválaszt, vagy éppen csökkentheti a fájdalomérzetet is. Érdekes, hogy a spirituális meditációról egy kutatás során megfigyelték: hatékonyabb lehet, mint a hagyományos meditáció, már ha a lelki nyugalomról és a nagyobb fájdalomtűrésről beszélünk.
  2. Az ima elősegíti a szervezet placeboválaszát, és így tulajdonképpen a placebohatás érvényesül, nem pedig maga az imádkozás.
  3. A szóban forgó betegségek során spontán remisszió történik, vagy a beteg azt érzi, hogy pszichoszociális támogatást kap, és javul az állapota. Itt érdemes szót ejteni a Hawthorne-effektusról és a Rosenthal-effektusról is. Előbbi az alkalmazott pszichológia egyik legismertebb jelensége, azt mutatja meg, hogy amennyiben a kísérlet alanyai emberek, a megfigyelés ténye önmagában hatni fog a viselkedésükre. A Rosenthal-effektus vagy Pygmalion-hatás tulajdonképpen az önmagát beteljesítő jóslatot jelenti, és az elvárások valóságalakító hatását jelöli: a másik ember sokféle tényező által torzított megismerése alapján elvárások fogalmazódnak meg, amelyek a sugallt információknak megfelelően ténylegesen bekövetkező eseményekké, cselekvésekké válnak a partner viselkedésében. Ez esetben ha a kutatási alany tudja, hogy azt várják el tőle: javuljon az állapota az ima hatására, akkor javulhat úgy is, hogy tulajdonképpen semmilyen hatást nem váltott ki rá.
  4. Valóban isteni beavatkozás történik – ezt viszont a kutatók szerint tudományosan bizarr vizsgálni, és rengeteg kérdést vet fel.
Donato Fasano / Getty Images Ápoló imádkozik a kórházba kihelyezett Madonna szobornál Bariban, Olaszországban.

A szakértők is megjegyzik, hogy ez a téma tudományos és vallási aknamező, összességében pedig az eddigi kutatások sehova nem vezettek. Az egyik oka ennek kétségkívül az, hogy sok kutatás során már magát a placebót sem sikerült kizárni a lehetséges okok közül.

„A placebo hatásmechanizmusa teljesen ma sem ismert” – mondta el a 24.hu-nak Dr. Csupor Dezső, a SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet docense. „Ennek ellenére bizonyított, hogy működik, még hormonális hatásokat is el lehet vele érni a szervezetben, például csökken a stresszhormon szintje, vagy a gyulladás a testben.” A placebo vizsgálata a huszadik század második felében kezdődött, ahogy a ma ismert formájukban a klinikai kutatások is, de már az ókorban és a középkorban is tudni lehetett olyan csodaszerekről, amelyekről később kiderült, hogy semmilyen hatóanyaggal nem rendelkeznek, mégis hatásosak. „Farmakológiailag utólag kiderült, hogy nem kéne hatniuk, mégis hatnak” – tette hozzá a szakértő.

A placebohatás pontos határait nem ismerjük, de az biztos, hogy a visszafordíthatatlan állapotokat, folyamatokat nem lehet vele kezelni. Egy végstádiumú daganatos beteg életútját például nem hosszabbítja meg a placebo, de az életminőségét nagyban javíthatja, amit a hatástalan szerek gyártói jellemzően ki is használnak marketingcélokra. Az olyan problémákat, mint például a magas vérnyomás, a depresszió vagy az alvászavar, hatékonyan lehet kezelni placebóval – sőt, a kutató azt is elmondta, hogy egyes depressziók esetében a placebo ugyanolyan hatékony, mint a gyógyszeres kezelés, ha nem hatékonyabb. A pszichoszomatikus betegségeknél a placebohatás jellemzően jobban, fokozottabban érvényesül.

Kapcsolódó
Hihetetlenül hangzik, de tényleg képes gyógyítani a semmi

A placebohatás létezik, bár mechanizmusát nem értjük, célzott kutatása pedig etikai akadályokba ütközik.

„Érdemes azt is tudni, hogy már maga a figyelem, ha valakivel foglalkoznak, hozhat pozitív hatásokat magával, és ezt nemcsak embereken, hanem állatokon is ki lehet mutatni” – mondta a szakértő. Ez azt jelenti, hogy már maga a törődés és a figyelem is jelentheti azt, hogy valakinek javul az életminősége, és ezzel egyes panaszai is elmúlnak.

Azok a kutatások tehát, amelyek ezt a placebohatást nem zárják ki, tudományos szempontból nem vehetők komolyan. Szerencsére maradt bőven olyan, ami ezt figyelembe veszi, és a modern tudomány Szent Gráljával, a randomizált, triplavak kontrollált kísérletekkel próbálja bizonyítani az ima hatásosságát. Duplavak helyett triplavakról van szó, hiszen nemcsak azt tartják sötétben, aki az imádkozó, és azt, akiért imádkoznak, hanem a gyógyszeres kezelőcsapat sem tudja, melyik csoport az, amely kapja az „égi segítséget”.

Az indiai metaanalízis mind pozitív, mind semleges, mind pedig negatív végkifejletű kutatást válogatott példaként: az elsőnél egy 219 fős IVF kezelésen részt vevő dél-koreai mintánál mutatták ki, hogy a távoli ima majdnem megduplázta a teherbeesés sikerét, és ide soroltak egy rendkívül alacsony számú (22 példányos) fülesmakiféléket vizsgáló tanulmányt is, aminél felgyorsult a sebgyógyulás az imák hatására. A semleges területről éppen két szív- és keringési példát hoztak: 799 koszorúér-betegségre kezelt embernél, valamint perkután koszorúér-beavatkozás után lábadozóknál sem mutattak ki hatást az imára. A negatív következmények pedig már egy szignifikáns, 1802 fős mintán végzett kutatásban jelentkeztek: a bypass-műtéten átesettek közül azok, akik tudták, hogy imádkoznak értük, rosszabbul viselték a lábadozást, és több komplikáció jelent meg náluk. Ez szakértők szerint azért lehet, mert jelentkezhet náluk az úgynevezett „teljesítési szorongás”:

tudják, hogy jobban kellene lenniük, emiatt szorongani kezdenek, és az állapotuk rosszabbodik, vagy lassabban javul.

Bizonyított hatás a szívbetegségek ellen?

A PubMed tudományos tanulmányokat tömörítő weboldalon a távoli ima és szív- és keringési betegség kulcsszavakra 20 kutatást találtunk. Köztük volt a korábban említett negatív kimenetelű tanulmány is, így erről már nem ejtünk szót. Egy 1999-es amerikai duplavak, kontrollált, randomizált kutatásban a 990 szívproblémákkal kórházba került ember egy részéért imádkoztak, méghozzá úgy, hogy a távoli imádkozók megkapták a betegek keresztnevét. A kutatás ugyan olyan eredménnyel zárult, hogy azok, akikért imádkoztak, gyorsabban felépültek, a kutatás tervezése viszont hagy némi kívánnivalót maga után: a 990 főből biztosan voltak olyanok, akiknek ugyanaz volt a keresztnevük, az imádkozók pedig ezen kívül semmit nem tudtak a betegekről, így a kísérlet már az első lépéseknél elhasalt.

Egy 1988-as amerikai kutatás a szívbetegségekkel kórházba kerülteket vizsgálta, 393 résztvevő esetén nem sikerült szignifikáns különbséget kimutatni, bár azt is bizonyították, hogy a kontrollcsoport némileg gyakrabban kapott orvosi segítséget, mint az a csoport, amelyért imádkoztak, így az eredmény nem túl megbízható.

A PubMed kidobott a keresésre két metaanalízist is, az egyik egy 2005-ös tanulmány amerikai kutatók tollából, ez az 1999 és 2003 között angol nyelven publikált, témába vágó kutatásokat vizsgálta – csakhogy azokat is, amelyek nem dupla- vagy triplavak kutatások voltak. Így az eredmény azt mutatta, hogy bizonyos esetekben az ima nagyon is sokat tud segíteni: az in vitro megtermékenyítésben, a kórházi tartózkodás lerövidítésében szepszises betegeknél, növelheti az immunműködést és csökkentheti a szorongást. Azt is kimutatták, hogy

a templomba járás valószínűleg javít az egészségügyi állapoton.

Krizsán Csaba / MTI Veres András megyéspüspök vezeti a húsvéti vigíliát a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Ezenkívül az imádság csökkentheti a szívbetegségek káros következményeit. De még egyszer fontos megjegyezni: itt sem zárható ki a placebohatás.

Egy brazil metaanalízis, amit 2010-ben végeztek, szintén nem tudta kizárni a placebohatást, és olyan kutatásokat is átnézett, amelyek nem dupla- vagy triplavakok voltak, ennek ellenére azt állapította meg, hogy a vallásos és spirituális közbenjárásnak van ugyan némi előnye, de a kutatási módszerek annyira bizonytalanok és sokfélék, hogy tudományos szempontból egyelőre értékelhetetlen eredményt adnak.

És itt az egyik legnagyobb probléma az ima és a gyógyulás kapcsolatának kutatásával: tudományos szempontból az a kísérlet számít mérvadónak, ami egyértelmű, sztenderd szabályokat fektet le, egyértelmű, szignifikáns eredményeket hoz, és, ami az egyik legfontosabb: megismételhető.

A fent említett, témában legérdekesebb indiai metaanalízis több morális kérdést is felvet, amelyek ezekhez a kitételekhez köthetők: a kutatásokban nincs megszabva, hogy pontosan milyen imáról van szó, vajon az ima hossza, tartalma, gyakorisága számít-e, illetve befolyásolja-e az eredményt az, ha egyedül, esetleg többen imádkoznak? Számít-e, hogy akiért imádkoznak, vallásos, vagy összességében, hogy jó ember-e, illetve ugyanezek számítanak-e az imádkozónál? A különböző vallások imái különböző hatásossággal működnek? Hogy lehet egyáltalán tudományosan mérni a hitet? Éppen ezért felhívják a figyelmet arra, hogy bármilyen ilyen eredmény csak úgynevezett „puha tudományos eredmény”, és nem érdemes belőle messzemenő konklúziókat levonni. Azt is megjegyzik, hogy érdekes módon nincsenek tanulmányok igazán komoly betegségekre és állapotokra. Nincs például kutatás arra, hogy egy tumor eltűnéséért imádkoztak volna emberek, vagy azért, hogy valaki felébredjen az agyhalál állapotából.

Az imádkozás hatását azért is nagyon nehéz kutatni, mert a nem megfelelő szabályok szerint és szigorral megszervezett tanulmányok nem tudják kizárni az úgynevezett post hoc tévedést, ami egy logikai tévedés: egy eseményről azt mondják, hogy egy későbbi esemény oka pusztán azért, mert korábban történt. Attól tehát, hogy imádkozás után gyógyul meg valaki, még nem biztos, hogy az ima miatt is gyógyul meg – az összefüggést pedig szinte lehetetlen tudományosan bizonyítani.

A krízisben imádkozunk

Ennek ellenére elmondható, hogy a krízishelyzetekben még az is az imához fordul, aki nem igazán vallásos: egy holland kutatás kiderítette, hogy 2020 márciusában megnőtt a Google-keresések száma az imádkozásra. Az imának kétségkívül számos pszichológiai előnye van: a meditációhoz való hasonlatosságán kívül érezteti az imádkozóval, hogy érzelmileg támogatják, és egy olyan közösséghez kapcsolódik, amely hasonló elveket vall, mint ő. Sőt, ez a kapcsolódás érzése nemcsak lineáris, hiszen a korábbi, szintén vallásos és ugyanazokat az imákat elmondó generációkkal is összekapcsolva érzi magát, valamint azzal az istennel vagy istenekkel is, akikhez imádkozik.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár az imádkozás és az ezzel folyó kutatások ártalmatlannak tűnhetnek, egyes esetekben kifejezetten veszélyesek is lehetnek: ha egy beteg annyira hisz az isteni beavatkozásban, hogy még a gyógyszereit sem szedi tovább, esetleg kevésbé óvatos egy-egy komoly egészségügyi problémával, az elég hamar visszaüthet. Ezért veszélyesek a különböző komplementer kezelések is, mint amilyen például a homeopátia, a reiki, vagy társaik – nem hatnak, magukban kárt ugyan nem okoznak, de a miattuk abbahagyott vagy el sem kezdett kezelések már komoly problémákat hozhatnak magukkal.

A szakirodalom áttekintése után azért kijelenthető: egy kardiológiai intézetnek egyértelműen kijelenteni, hogy az ima tudományosan bizonyítottan segít a szívproblémával küzdőkön, elég erős, és mindenképpen problémás – hiszen ezeknek az orvosoknak ismerniük kellene a szakirodalmat, a legfrissebb kutatásokat, akár ebben a témában is. Egy imalánc elindítása a betegek életminőségére jó hatással is lehet, de felesleges összemosni a tudományt és a hitet. Hiszen egyértelmű, hogy a „tudományosan kimutatták, hogy hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak azok a szívbetegek, akikért imádkoznak” állítás nem igaz.

The post A tudomány szerint egyáltalán nem gyógyít, ha imádkoznak értünk first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Az evéssel kapcsolatos gondolatok, érzések megváltoztatása nélkül nem lehet tartósan lefogyni

Az új könyve, a Hogyan szeretsz? a kötődésről szól, ami eltér a korábbi fő témájától, az étkezési zavarok és az elhízás lélektanától. Most a járványban mindkét téma az előtérbe került: lát már olyan hatásokat, amelyek a járványnak, a bezártságnak köszönhetők? A kötődéssel és az evéssel kapcsolatban is látszanak hatások. A kötődés könyv ötlete, amellett, hogy a téma eleve szorosan kapcsolódik az evéshez, azért is jött, mert azt láttuk a kiadóval, hogy ez a téma most nagyon foglalkoztatja az embereket. Másként néznek a kapcsolataikra a bezártság hatására és szeretnék jobban megérteni, mi történik bennük és körülöttük. A diéta, a fogyás, persze, mindig napirenden volt. Mivel Magyarországon jelenleg a lakosság hatvankét százaléka túlsúlyos és elhízott, így a téma fontossága továbbra sem csökken ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Önteltség lenne azt hinni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban

2017-ben történelmi felfedezés született: először azonosítottak egy csillagközi látogatót a Naprendszerben. Az ‘Oumuamua nevű objektum azóta tartja lázban a kutatókat, hiszen extrém tulajdonságaira nem született kielégítő magyarázat. Avi Loeb ezen rejtély köré építette fel legújabb könyvét, melyben bemutatja, miért gondolja úgy, hogy az ‘Oumuamua egy idegen civilizáció nyoma lehet. Avi Loeb Földönkívülije kötelező olvasmány azok számára, akiket a sci-fin túl tudományos szempontból is foglalkoztatnak a földön kívüli intelligencia lehetőségei. A könyvet ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a szerző erősen szubjektív szempontból járja körbe a témát – érzékelhetően megviselte, hogy hipotézisét rengeteg szakmai támadás érte. (A Földönkívüliről írt bemutatónkat itt olvashatja.) Avi Loebot egy ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat a magyar oltásellenesek

Több mint egy éve jelentek meg az első hírek arról, hogy egy addig ismeretlen vírus bukkant fel a kínai Vuhanban – a tüdőgyulladással járó betegség hamar végigsöpört az egész világon, és olyan mértékű változásokat hozott az életünkben, amire egy évvel ezelőtt még senki nem számított. Abszurdnak tűnik, de rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal. Népirtás. Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát. A jelenlegi világrend tönkretétele. Az autonómia kiiktatása. Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés. Gazdasági haszon. Tiltott emberkísérletek. Az immunrendszer gyengítése. A sor folytatható lenne ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


Idegen szerkezet suhanhatott át rendszerünkön egy harvardi kutató szerint

2017. október 19-én történelmi felfedezés született: a hawaii Haleakalā Obszervatórium Pan-STARRS távcsövével sikerült azonosítani az első ismert csillagközi objektumot a Naprendszerben – azóta pedig találtak még egy idegen látogatót. Az égitest utóbb az ‘Oumuamua nevet kapta, ami hawaii nyelven nagyjából annyit tesz: felderítő, hírvivő, előőrs. Az objektum észlelésekor megközelítőleg 33 millió kilométerre járt a Földtől, miközben egyre távolodott a Naptól. A nemzetközi csillagászközösség azonnal megkezdte az adatgyűjtést, az ‘Oumuamua azonban gyorsan eltűnt a műszerek elől, azóta pedig el is hagyta a Naprendszert, megannyi kérdést hagyva maga után. Egy titokzatos látogató A média előszeretettel hivatkozik az ‘Oumuamuára rejtélyes égitestként, a jelző pedig ezúttal abszolút indokolt: a szakértők még ma sem ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Bedöntheti a traumatológiai és a sürgősségi ellátást a hétfőn hatályba lépő törvény

Tárgyalnak még, vagy már nincsenek kérdőjelek? Kérdőjelek és tárgyalások is vannak még. Kérdőjelből van több. Pedig már csak pár nap van hátra a törvény hatálybalépéséig. Nagyon reméljük, hogy még ezalatt a kis idő alatt is változik a helyzet, és tisztul a kép. A kamara párbeszédet folytat az Országos Kórházi Főigazgatósággal, amit tárgyalás helyett inkább konstruktív felelgetésnek neveznék. Kérdéseket teszünk fel, értelmezéseket kérünk a rendeletekhez, és rendszeresen kapunk használható információkat tartalmazó válaszokat. Az általunk jelzett problémákat befogadják és foglalkoznak velük. Ugyanakkor az egész folyamat jelentős késésben és csúszásban van, ami nem a nemrég felállított Országos Kórházi Főigazgatóság hibája. Március 1-jén mégis csak minden egészségügyben dolgozó elé új szerződést ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük