Menü Bezárás

A vírus még nyerhet meccseket, meg kell tanulnunk együtt élni vele

„Még egy kis idő, és az oltásnak köszönhetően túl leszünk a járványon.” Gyakran hallani ezt a bizakodó állítást. Igaz, vagy hamis?

Kár lenne illúziókba ringatni magunkat. Érdemes megnézni, mi történik például Izraelben: kiemelkedő mértékű az átoltottság és a nyomában kialakuló védettség, de a brit vírusvariáns módosította a képet. Ami nem azt jelenti, hogy minden új mutánsra új vakcina kell, hiszen minden jel szerint a brit variáció ellen a jelenlegi vakcinák védettséget adnak, de azt látni kell, hogy a dél-afrikaival kapcsolatban már nem ennyire biztató a helyzet: egy ausztriai járásban már most komoly fertőzöttséget mutat ez a változat. Az új variánsok  fertőzőképessége sajnos nagyobb, mint a tavaly márciusi vírusé volt. Szóval már az is jó forgatókönyv, ha a jelenlegi pandémiás helyzet ún. endémiás helyzetté alakul, ami az jelenti, hogy a vírus velünk marad, de lényegesen kevesebb súlyos szövődménnyel vagy halálesettel jár a jövőben.

Milyen hosszú ideig fog velünk maradni?

Évekig. Akár évtizedekig. Meg kell tanulnunk vele az együttélést. Pillanatnyilag azt mondhatjuk, hogy ha a logisztikai nehézségeket, az oltási kampányokkal szembeni lakossági ellenállást és a vírus mutációs képességét összeadjuk, a korábban 50-60 százalékos átoltottságra remélt közösségi immunitás várhatóan csak magasabb átoltottságnál fog jelentkezni.

A vírus nem áll le a mutációk gyártásával?

Nem, mert evolúciós nyomás alatt van. Az az érdeke, hogy terjedjen. Az új, fertőzőképesebb változatok ki is szorítják a korábbiakat. És ha nem megfelelő hatékonyságú vakcinával támadunk, azzal az ezt a természetes szelekciót némiképp fel is gyorsítjuk, tehát megnyerhet meccseket a vírus, ha a háborút végül el is fogja veszíteni.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Az új mutációk a fiatalabb vagy egészségesebb szervezeteket is megtámadják? Tágul a veszélyeztetett csoportok köre?

A fertőzőképesség fokozódása értelemszerűen azzal jár, hogy több lesz a fertőzött. Ha több a fertőzött, több a súlyos szövődménnyel kórházba kerülő beteg is. Sajnos az újabb verziók már az egészségeseket is leterítik, de vannak krónikus betegségek, amik a fiatalabb korcsoportban is jellemzők, hiszen harmincévesen is küzdhet valaki magas vérnyomással, az autoimmun betegségek pedig a fiatalabbak között egyre gyakoribbak. Ilyen értelemben is tágul a rizikócsoport.

Vannak vírusok, amiket sikerült kiütni a vakcinációval, és van, ami velünk maradt, mint az influenza, vagy ezek szerint a koronavírus. Mi okozza ezt a különbséget?

Meghatározó a variációk száma, illetve a betegség lefolyása. Az ebolafertőzés rendkívül súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegséget okozott, és bár van vakcina, akik mégis elkapják a fertőzést, többnyire meghalnak, tehát nem tudnak tovább fertőzni. A koronavírus esetében a fertőzöttek öt-nyolc százaléka tünetmentesen átmegy a betegségen, az ebolához képest kevesebb a halálos áldozat, és fertőzöttek kisebb része kerül kórházba. Ez relatív értelemben jó hír, de van egy másik oldala is: akik megfertőződtek, továbbadhatják a fertőzést. Tehát azok a betegségek maradnak hosszabb ideig köztünk, amik esetében a fertőzöttek nagy része talpon marad, és az aktív kontaktjain keresztül szinte végtelen számban adja tovább a vírust.

Szokták mondani a vakcinaszkepikusok, hogy influenzát sem sikerült megfékezni az oltással…

Elvileg talán sikerülhetne, el is érhetnénk az immunitást, de az influenza esetében is kevés az az oltási hajlandóság ahhoz, hogy kialakuljon a társadalmi védettség. Az emberek többnyire úgy vannak vele, hogy inkább átvészelik magát a fertőzést; igen ám, de miközben – szerencsés esetben – komolyabb baj nélkül átvészelik, tovább is adják.

Az elmúlt napok fejleménye volt, hogy az egyik favipirapir hatóanyagú vírusellenes gyógyszert már otthoni alkalmazásra is hozzáférhetővé tették Magyarországon, tehát felírhatja a háziorvos. Hol vannak azok a pontok a betegség lefolyásában, ahol be kell vetni ezeket a szereket?

A fertőződés pillanatától négy-öt napig tart az ún. inkubációs szakasz, ennek a végén jelentkeznek az első tünetek: tipikusan a láz, köhögés, orrfújás, fejfájás. A tünetek megjelenése az a pont, amikor az első teszt megszületik, s a pozitív teszttől számítva hét-tíz nap áll rendelkezésünkre; ezt nevezzük a betegség virális szakaszának. A virális szakasz az időablak, ahol érdemes alkalmazni az antivirális szereket. Jelenleg két ilyen vegyület áll rendelkezésre Magyarországon, az egyik a kérdésében is említett favipirapir, a másik pedig a remdezivir. A koronavírus úgy működik, hogy bejut az emberi sejtbe, ott kiszabadul belőle az örökítőanyaga, és azonnal rendelkezésére áll egy enzim, ami elkezdi szaporítani az örökítőanyagot, így további vírusok fognak keletkezni. A gyógyszerek ennek az enzimnek a működését akadályozzák.

A remdezivir nagyobb hatékonyságú, de csak a virális szakasz vége felé kezdik alkalmazni, amikor beteg már kórházban van, ugyanis csak vénásan lehet adagolni. Súlyos állapotú, lélegeztetőgépen levő betegeknél is sok esetben hatékonynak bizonyult.

A favipirapir pedig tabletta formájában szedhető, és az enyhe tünetek jelentkezésekor hatásos leginkább. Az, hogy a háziorvos felírhatja, nagyon örvendetes fejlemény. Esélyt jelent, hogy megakadályozzuk a súlyosabb tünetek megjelenését anélkül, hogy a betegnek be kéne menni a kórházba. Így csökkenhet az ellátórendszer terhelése, ami ezekben a hetekben létfontosságú.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

De azért a járvány egy év alatt 2,7 millió áldozatot szedett a világon. Szóval úgy tűnik, ezeknek a gyógyszereknek vannak korlátaik.

A pandémia kezdete óta nagyon sok megmentett életet köszönhetünk nekik, de nem csodaszerekről beszélünk. Ez valahol természetes, hiszen egyiket sem koronavírus-fertőzésre fejlesztették ki eredetileg. A favipirapirt Japánban alkalmazták influenzafertőzés kezelésére, és 2020 márciusában Kínában, majd más ázsiai országokban elkezdték alkalmazni Covid-fertőzésre. A remdezivirt többféle vírusfertőzés kezelésére is kipróbálták, például az ebola esetében is, és nem hozott áttörő eredményt. Abban igaza van, hogy mindkettőnek megvannak a korlátai, ezért is fontos a célzottan SARS-CoV-2 elleni antivirális szerek kutatása.

Hogyan működik egy antivirális szer?

Hogy ezt megértsük, előbb azt kell látnunk, hogyan működik a fertőzés. A vírus bejut az emberi sejtbe, és a gazdasejtet használja fel, hogy megsokszorozza önmagát. A fertőzés úgy teljesedik ki, hogy a saját szervezetünk készíti el az újabb és újabb vírusokat, amiknek az összeszereléséért külön enzimek felelnek, ilyenek a proteázok. Az antivirális hatóanyag a vírusnak a gazdasejtbe való bejutását is gátolhatja. A virális örökítőanyag sokszorozására vonatkozóan talán a legígéretesebb próbálkozás egy olyan új molekula, amit az Egyesült Államokban, az Emory Egyetemen fejlesztettek ki, és már a klinikai teszteknél tart.

Az a stratégia viszont, amivel a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai kutatócsoportjában foglalkozunk angol és izraeli kutatókkal együtt, a következő: ha be is jut a sejtbe a fertőzés, a továbbiakban nem engedjük, hogy a proteáz a vírus fehérjéit egy újabb fertőzőképes vírussá rakja össze.

A vírus sorozatgyártásával foglalkozó enzimnek nagyon bonyolult a szerkezete, ha három dimenzióban nézzük, tele van különböző üregekkel, amiket akár zsebeknek is nevezhetünk. Ezekbe a zsebekbe kell behatolnunk a gyógyszermolekulával. A vírusnak szüksége van a zsebekre a sokszorosítás folyamán, de ha elfoglaljuk, az olyan hatást vált ki, mintha egy szerelőműhelyben a munkás nem tudna hozzáférni a szerszámaihoz. Ezek a zsebek ráadásul más fehérjék üregeihez nem hasonlítanak, tehát speciálisan erre fertőzésre tudjuk szabni a terápiás készítményt. Tehát először az az oxfordi egyetem kutatói meghatározták a fehérje szerkezetét, aztán elkészítettük azokat a parányi molekuláris alkatrészeket, amik bemennek ugyan a zsebbe, de nem töltik ki teljesen. A zsebnek belülről nézve elég  bonyolult a felületi struktúrája, mindenféle alzsebek és egyéb vágatok vannak benne, amikbe a kis építőelemeink megkapaszkodnak, majd ezekből építünk egy molekulát a zseben belül, ami teljesen kitölti az üreget, hogy a vírus ne használhassa. Ha ez sikerül, nyertünk. Leállítottuk a sejten belüli gyártást, kevesebb lesz a szervezetben a vírus, kisebb lesz a fertőzés, és könnyebb lesz a betegség lefolyása.

És mikorra várható, hogy ez a szer elkészül?

Nagyon igyekszünk, de így is évekbe telik. Tudom, hogy ez nagyon soknak tűnik a pandémia újabb felfutása idején, de a gyógyszerfejlesztésben rövid időnek számít. Eleve csoda, hogy alig több, mint egy éve tűnt fel a vírus, és már most használni tudjuk ellene a hatékony oltóanyagot. Vakcina esetében ez normál körülmények közt öt-hét év, de más gyógyszerek kifejlesztéséhez nyolc-tíz év teljesen normális.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Egyszerűen nincs ennyi időnk…

Tudom. És ezért hihetetlen a gyorsulás már így is. Elképesztő energiákat mozgat meg a világ. Az engedélyező hatóságok is bekapcsolódnak a kutatási fázisba, és az adatokat már a fejlesztés folyamatában értékelik. Vezető, békeidőkben egymással konkuráló amerikai és európai gyártók ajánlják fel egymásnak a kapacitásaikat. Gazdasági, politikai nézetkülönbségeket tesznek félre a különböző ágazatok képviselői. Ilyesmi korábban elképzelhetetlen volt.

Új korszakba lépett az emberiség?

Abban a tekintetben biztosan, hogy adódott egy globális probléma, amire válaszul az együttműködésnek sosem látott dimenziói nyíltak meg. A természettudományos kutatók gazdasági szakemberekkel, jogászokkal és különféle társadalomtudományok szakértőivel dolgoznak együtt világszerte, mert felismerték, hogy közös az érdek, nevezetesen, hogy minél előbb és minél kisebb veszteséggel jöjjünk ki a krízisből. És persze felismerték azt is, hogy a pandémia nem pusztán egészségügyi problémakör. Amúgy pedig a tudomány mindig is nemzetközi volt, másképp nem is lehet elképzelni a működését. Szóval ami a probléma egészségügyi vetületét illeti, biztosan megoldást fogunk találni. Ennek egyik komponense a vakcina, a másik pedig a jelenleginél hatékonyabb és specifikusabb antivirális gyógyszer lesz, és igen, azt hiszem, hogy ha továbbra is ilyen mértékű a kooperáció, akkor a kutatásra és gyártásra szánt idő drasztikusan lerövidíthető. Persze a győzelem alatt egyelőre nem azt értem, hogy eltüntetjük a vírust a föld színéről, de azt igen, hogy kezelhetővé lehet szelídíteni a fertőzést.

The post A vírus még nyerhet meccseket, meg kell tanulnunk együtt élni vele first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Balavány: Ez itt a zombiapokalipszis, és tényleg végünk van, ha a vírus helyett egymást pusztítjuk

Még mindig keveset tudunk a járványról, de az megfigyelhető, hogy gyorsan pusztítja a róla szóló értelmes párbeszédet. A lockdown-radikálisok és a covid-szkeptikusok közt már most durvább az egymásra fenekedés, mint amit a #metoo, az állatvédelem, a klímaváltozás, valamint a magyar belpolitika együttvéve gerjeszt. Úgynevezett vitaműsorokat nézve, Facebook-posztok alatt hozzászólásokat böngészve rémülten konstatálom: kitört a polgárháború, csak ezt egyelőre dühposztok sorozatvetőivel, inszinuációk gyújtóbombáival, rágalmazások, fenyegetések és bannolások nehéztüzérségével vívják. A kapcsolati hálók új és kétes mintázatokba szövődnek; barátságok, rokoni szálak és persze szívek szakadnak meg, korábbi ellenfelek viszont egyprojektes szövetségeket kötnek mások lejáratására, pillanatnyi igazságuk ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Izraelben már látszik, hogyan térhet vissza az élet a tömeges oltással

Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van. A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra. Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként ...
További részletek >>


Látom, ahogy kurvul a világ – ezért tűnt el a kultikus bolt a Rákóczi útról

A Rákóczi úton, rövid sétára az Astoriától volt megtalálható a Londonport, korábban Martens shop: egyszerre üzlethelyiség, találkozópont, kultikus ruhadarabok lelőhelye, egy szubkultúra szentélye. A rajongók több mint hatezer fős Facebook-oldaláról szemezgetünk: „Egy Martens gazdájának lenni olyan, mintha az ember egy nagy család tagja lenne, tele ismeretlen rokonokkal. Ha meglátsz valakin egy ilyen bakancsot – persze a fanatikusok azonnal kiszúrják messziről is –, arra gondolsz, hogy te is? Én is!” „Önkifejezés, és habár mára sajnos kicsit divatcipővé is vált, a dokit leginkább szerintem mindig azok hordták, akik nem foglalkoznak azzal, mit gondolnak róluk mások.” „… vallás… mánia…szenvedély, életérzés. (…)  A Londonportban ez kézzelfogható volt.” „Első Martensemet a Londonportból kaptam 14. ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Mit kell tudni a favipiravirról?

A favipiravir a remdesivir mellett az egyetlen olyan gyógyszer, amely a klinikai vizsgálatok alapján meglehetősen nagy bizonyossággal hatékony a SARS-CoV-2 koronavírus ellen. De csak akkor, ha a betegség korai szakaszában alkalmazzák. Ezért számos szakember küzdött azért, hogy a gyógyszert ne csak a már kórházba került betegeknél lehessen alkalmazni. A Magyar Tudományos Akadémia részéről e véleményt legmarkánsabban Keserű György Miklós, Kovács L. Gábor és Makara B. Gábor akadémikusok képviselték. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja, a Magyar Tudomány Ünnepén is tartott előadást a favipiravirról. Vele készített most interjút az MTA weboldala, ezt foglaljuk össze. Az akadémikus felhívta rá a figyelmet, hogy a ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Magyarország szabadon különcködhet a vakcinákkal, de nem véletlen, hogy az orosz oltóanyagot még nem hagyták jóvá Európában

„Levontuk a tanulságot: ezek a vadnyugati módszerek nem fognak működni a vakcináknál, az egész Európai Unió az összeomlás szélére kerülhet, ha nem találunk ki valami jobbat” – mondta egy online beszélgetésben Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának tisztviselője, utalva a tavaly márciusi helyzetre, amikor szabadjára engedték a védőfelszerelések piacát, és „aki kapja, marja” alapon mindenki elkezdte beszerezni a számára szükséges eszközöket, pontosabban még annál is többet. A módszer káoszt eredményezett, volt ország, amelyik csillagászati áron jutott hozzá a legalapvetőbb felszerelésekhez, még a legegyszerűbb gyógyszerekből is hiány alakult ki. Ekkor még nem lehetett tudni, belátható időn belül lesz-e valami a koronavírus elleni védőoltásból: nem volt rá ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Sebességet váltott a koronavírus, nekünk is fel kell zárkózni

Ez a hullám most más, mint a többi, ezért máshogy is kell védekeznünk ellene – ez volt a legfontosabb konklúziója annak a beszélgetésnek, amit a KOVIDők szervezett három szakorvos között. Egyelőre nem lehet a lezárások feloldásáról beszélni, mert többen betegszenek meg, mint az első két hullám alatt, mások a tünetek, több a fiatal fertőzött, olyan is, aki kórházi kezelésre szorul. Ugyanakkor nem szabad elmennünk a lezárások és a járvány pszichés következményei mellett sem: több a depressziós, a szorongással élő, megnőtt az antidepresszánsok és a hangulatjavítók iránti kereslet, az alkohol- és cigarettafogyasztás pedig az egekbe szökkent. A harmadik hullám a lezáratlan második hullámra tevődött rá, ami még mindig aránylag magas esetszámokat produkált. Így találkoztunk a brit mutánssal, ami jobban terjed, és egyes ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük