Menü Bezárás

Budapest kivonult az utcára

 

The post Budapest kivonult az utcára first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Nem csak az épületbontások, de a jellegtelen ráépítések is rombolják Budapest utcaképét

A mai Budapest képét nem csak az értékes épületállomány lassú eltűnése, a sokszor fantáziátlan lakó- és irodaházak megjelenése, de az elszaporodó tetőtérbeépítések illetve emeletráépítések is jócskán megváltoztatják. Ezek néhány példáját két évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be, a hasonló projektek azonban azóta sem tűntek el, sőt, a koronavírus-járvány kezdete óta néhány félbehagyott projekt is újult erőre kapott. Ilyen az Újbuda-központ metróállomás felett az elmúlt tíz évben – az Allee bevásárlóközpontnak (2007-2009), az 1977-ben átadott elődje részeit hasznosító Fehérvári úti Vásárcsarnoknak (2008) köszönhetően – újra nyüzsgő hellyé vált kereszteződéstől néhány lépésnyire álló Október huszonharmadika utca 17. esete is – az 1942-ben született, hullámzó homlokzatú társasház ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Ősfás paradicsomkertért feszült egymásnak egy városnegyed és Újbuda

Ki gépen vagy a Google Mapsen száll fölébe, annak térkép e táj, jól látszik a magasból, a Bartók Béla, a Nagyszőlős utca és a Bocskai út által határolt terület, ha nem is szellősen beépített, de megkapóan zöld része a XI. kerületnek. A zsúfolt, forgalmas főközlekedési utak szorításában 3-4 emeletes társasházak bújnak egymáshoz, ezzel kizárják a forgalmat és szmogot, port. Ezt fokozza, hogy az utcákat fasorok szegélyezik, és a házak udvarai is nagyrészt zöldek. Egy átlagosnál zöldebb folt is szembeötlő lehet, ez az Ulászló, Vincellér, Kökörcsin, Zsombolyai utcák által határolt terület, annak is a Zsombolyai utca felé eső fele (a cím: Ulászló utca 58., mostantól a cikkben saroktelekként hivatkozunk rá). A fák még a telken lévő két alacsony épületet is leuralják. Hogy ez meddig marad így, az már olyan kérdés, ...
További részletek >>


Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét

A Millenáris az elmúlt húsz évben a magyar kultúra fontos részévé vált: könyvfesztiválok, művészeti események, koncertek, változó minőségű kiállítások, illetve színházi és táncelőadások kaptak helyet a Ganz egykori csarnokaiban, illetve annak parkjában. Az 1844-ben életre hívott vállalat 1897-ben nyitotta meg a Lövőház utcai elektrotechnikai gyárát, ami körül a következő évtizedekben számos újabb csarnok, illetve kiszolgáló épület született. A két világháború közt a hazai villamosítás egyik legfontosabb tényezőjeként – előbb Ganz-féle Villamossági Rt. (1906-1929) néven, majd az anyacégbe visszaolvadva – sorra jelentette be az újdonságait, amelyek a világ legtöbb országába eljutottak. A felfelé ívelő pályát a második világháború pusztítása törte meg: az újjáépítés után Ganz Villamossági Gyár ...
További részletek >>


Megújul a Jókai-kert, illetve az összeomlás szélére került Steindl-villa

Egy évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a budai oldal a lebontás, vagy az összeomlás réme által leginkább veszélyeztetett értékes épületeit – köztük a Magyar Madártani Egyesületnek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-emlékszobájának is otthont adó, szabadon látogatható Jókai-kertben álló Steindl-villát, amit jól láthatóan csak a puszta szerencse tartott egyben. Az író által 1853-ban megszerzett kert határán álló, egy évtizeddel korábban született épületet, illetve eredeti képét mára teljesen elveszített szomszédos ikerpárját a kor egyik legnépszerűbb ékszerésze, Steindl Károly építtette – derül ki a ház mellett álló jókora emléktábláról, ami a ház teljes történetét elmeséli. A pozitívumok sora ezzel azonban ki is merült, hiszen a város felé egykor ...
További részletek >>


Néhány év alatt átformálja a Palotanegyedet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Makovecz Imre (1935-2011) által tervezett piliscsabai épületegyüttest mindössze huszonhat év után elhagyó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a fővárosban hozza létre az új központját – derült ki 2020 márciusában egy törvényjavaslatból, amiben a kormány kijelentette: a Palotanegyed számos épületét a Szentkirályi utcában már az ezredfordulón megjelent egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átveszik a megüresedő Makovecz-féle épületeket. A hosszú időn át a Magyar Rádió munkatársainak otthont adó tömb tagjai, illetve néhány, a közvetlen környezetében álló épület azóta a PPKE-t fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába került, ami a kormányhatározatban kijelölt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) segítségével nemrég megkezdte a kampuszfejlesztés előkészületeit, és ígéretet tett arra, hogy az ...
További részletek >>


DJI Air 2S: jobb kamerát és okosabb szoftvert kapott az új kompakt drón

Nincs másfél hónapja, hogy a DJI piacra dobta a szimplán csak FPV-re keresztelt drónját, máris itt a legújabb quadkopterük, a lakossági kategória komolyabb szintjét képviselő Air 2S, ami a tavaly télen debütált Mini 2-höz hasonlóan elhagyta a Mavic márkanevet. Az ugyanakkor egyáltalán véletlen, hogy az új eszköz nem kapta meg az Air 3 nevet, hiszen az április 15-én bejelentett gép inkább nevezhető komolyabb ráncfelvarrásnak, mintsem olyan előrelépésnek, ami indokolttá tenné a számbeli ugrást. A drón elsősorban a kamerát, a kommunikációt és a szoftveres képességeit illetően fejlődött, illetve az ára ugrott meg kissé a korábbi modellhez képest. Mohos Márton / 24.hu DJI Air 2S: külsőre nincs nagy változás.DJI Air 2S Külsőre az Air 2S nem nagyon különbözik a tavalyi Mavic Air 2-től, a legnagyobb eltérés a gép orránál ...
További részletek >>


Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső

Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk egy ázsiai tulajdonú erzsébetvárosi vegyesboltban, biztonságosnak egyáltalán nem tűnő polcrendszerek mögött rejtőző századfordulós patikabelsővel, amiről egy olvasónk jelezte: egy, az üzlet ajtajára helyezett papírlap szerint nemsokára kiszerelik, és ismeretlen helyre kerül. Az 1932 óta az István út 31. aljában lévő neogótikus bútorzatról kiderült, hogy az eredetileg 1899-ben, egy Margit körúti patikában kapott helyet, egy tulajdonosváltás alkalmával azonban új gazdája a pesti oldalra költöztette, ahol 2013-ig szolgált, majd a neki otthont adó helyiség előbb dohánybolttá, később pedig diszkontáruházzá alakult, így feleslegessé vált. Kapcsolódó Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból Az erzsébetvárosi István út mentén ...
További részletek >>


A Fotóriporteri Életműdíjat 2021-ban Benkő Imre kapta

Hosszútávú sorozatokban, fotóesszékben gondolkodom, a fekete-fehér vizuális álomvilág foglalja egységbe szubjektív korlenyomataimat. Mindig csak szórt fényekben találok rá jelentéssel bíró arcaimra, sajátos hangulatokra. Alkotóként fontos számomra: a folyamatosan változó látványvilágból kiszakított képkonstrukcióim filmre készüljenek, amik egyben hiteles bizonyítványai a kézműves analóg nagyításaimnak – mondja magáról Benkő Imre, aki az idén megkapta a Fotóriporteri Életműdíjat. Az elismerést 2018-ban a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ alapította a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztályának szakmai partnerségével. A díjat első alkalommal, 2018-ban Urbán Tamás, 2019-ben Szebeni András, 2020-ban Rédei Ferenc kapta. Benkő Imre 1943-ban született Kispesten. „1968-tól tizennyolc ...
További részletek >>


Gyermeksírokkal teli, elfelejtett temető bújik meg a főváros határában

A középkori Gercse helyén, illetve attól nyugatra a XVIII. század hajnalán kialakult Kaltenbrunnen (Hidegkút) a mai Németországból és Ausztriából született telepeseknek köszönhetően néhány évtized alatt nyüzsgő kistelepüléssé vált. Budapest 1873-as megszületése utáni évtizedekben a lakosság nemzetiségi aránya egyre gyorsabban átalakult, hiszen a kertvárosba vágyók itt építettek maguknak békés otthonokat – az 1900-as népszámlálási adatok szerint még 88 százalékban német nemzetiségű településen 1910-ban már csak 77, 1920-ban 57, 1930-ban pedig alig húsz százalék volt a német anyanyelvűek aránya. Az ekkor már közel hat és félezres község addigra kinőtte a temetőjét (ennek helyét ma a Mosbach park foglalja el), az elöljáróságot pedig már 1928 óta foglalkoztatta egy új temető megnyitásának gondolata, aminek ...
További részletek >>


Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái. Nincs ez másként a Matthias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont. Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia CommonsSulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest: a ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia

Ököritófülpös kicsit olyan, mint Budapest. Abból a szempontból legalábbis, hogy három település, Szatmárököritó, Fülpös és Mácsa összeolvadásával egy folyó két partján jött létre. A 12. századtól lakott Mácsa lakosságát hol a pestis tizedelte, hol az urai telepítették át oda, ahol nagyobb szükségük volt a dolgos kezekre, a falu ezért többször elnéptelenedett. A 19–20. század fordulóján, amikor Szatmárököritóhoz csatolták, már csak egyetlen tanyából állt. Szatmárököritó és Fülpös ugyancsak középkori települések: előbbit 13., utóbbit 14. századi iratok említik először. A két falut a Szamos választotta el egymástól, a Szatmári-síkságnak ez a része az Ecsedi-láphoz tartozott, míg a 19. század végén (a hatékonyabb mezőgazdasági termelés érdekében) a területet lecsapolták, a folyót pedig lassú ...
További részletek >>


Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől

Százhuszonkét éves patikabelső menekül meg erzsébetvárosi vegyesboltból – írtuk meg március 18-án. A távol-keleti tulajdonú üzlet OSB-lapokból összeeszkábált polcrendszere mögött megbújó bútorzatról, illetve a leszerelés híréről egy olvasónk értesített minket, a témában való tisztánlátást azonban egy sor rejtély akadályozta. Helyszíni szemlénk során láttuk, hogy a bolt ajtajára ragasztott, nem túl jó magyarsággal írt felirat szerint az értékes elemeket az önkormányzat szerelteti le, mivel azok múzeumba kerülnek. A boltban dolgozó férfi, illetve az üzlet telefonon elért vietnami tulajdonosa nem tudott azonban több információval szolgálni arról, hogy melyik intézmény lesz a szerencsés befogadó. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Erzsébetváros önkormányzata megkeresésünkre adott válaszában kijelentette: ők ...
További részletek >>


Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta

Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-ás déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. Alig fejeződött be tavaly a csaknem két évig tartó felújítás, újra le kellett zárni a hidat műszaki probléma miatt: azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül: mi is fel vagyunk rajta háborodva, az lehetetlen állapot, hogy valamit két éven keresztül újítanak fel, és utána elromlik. Mónus Márton / MTI Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai ...
További részletek >>


Látványterveken mutatkoznak be a gödöllői HÉV leendő megállói, illetve az Örs vezér tere új metróállomása

A kormány 4,6 milliárd forintot biztosít a 2-es metró és a gödöllői HÉV Örs vezér téri összekötésének, valamint a HÉV-vonal korszerűsítésének kiviteli terveire – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi sajtótájékoztatóján, aki hozzátette: a beruházás a becslések szerint több mint 200 milliárdba kerülhet majd. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért is felelős miniszterként is működő Gulyás szerint ezzel a lépéssel reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a munkálatok a 2021-2027 közti európai uniós pénzügyi ciklusban valósággá is váljanak. Kapcsolódó Gulyás: A 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének tervezésre ad 4,6 milliárdot a kormány Az elképzelések szerint az Örs vezér térnél köténék össze a két vonalat. A Fővárosi ...
További részletek >>


Színházként is jól működne a Dob utcai trafóház

A budapesti elektromos hálózatnak az elmúlt száz évben – az elektromos áramot használó lakások, illetve a különböző gépek számának meredek növekedése miatt – egyre nagyobb igényeket kellett kielégítenie, így újabb és újabb transzformátor-állomásokra volt szükség. A folyamatosan fejlődő, minden építészeti korszak lenyomatát őrző fővárosban a Kádár-kor hajnalán bukkant fel legutóbb a kérdés, ami jókora fejtörést okozott: milyen épületekkel oldják ezt meg? A tervezők folytathatták volna a Román testvéreknek a Markó utcában sikerre vitt ötletét, miszerint az ipari épületnek illeszkednie kell a szomszédaihoz, a modern építészet azonban egyáltalán nem ezt diktálta. Kapcsolódó Mit rejt a villámkezű férfi ágyékkötője? A mindkét kezében villámot tartó belvárosi szobor nem épp úgy készült ...
További részletek >>


Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból

A főváros tele van rejtett szépségekkel – Ismeretlen Budapest sorozatunkban ezeket a szobrokat, épületeket, apró díszeket, illetve történeteket mutatjuk be, főleg, ha az eltűnés veszélye leselkedik rájuk. Ezúttal sincs ez másként, a bontás azonban kivételes esetben nem valaminek az eltűnését, hanem a megújulását jelenti. A Dózsa György út, a Thököly út, a Rottenbiller utca, illetve a Thököly út közti, nevét a századfordulón való gyors kiépülése miatt Csikágó néven ismert területen az elfeledett márványgyár, illetve a Központi Tejcsarnok és a világhírű Mauthner Ödön-féle magkereskedés egykori épületei közelében megbújó István út 17. első látásra teljesen átlagosnak tűnik, hiszen a környéken tömegével találunk hasonló, két-három emeletes házakat: A Nefelejcs utca sarkán épp százharminc évvel ezelőtt, ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Eltűnik Psota Irén szülőháza, irodaház lesz a helyén

Még idén eltűnik a józsefvárosi Tömő utca két háza – derül ki az Index szerda esti cikkéből. A Corvin-projekt folytatásaként lebontandó épületek telkére a világszerte számtalan ingatlanfejlesztésért – többek közt a teljes a Corvin-projektet, a zuglói Cordia Terrace Residence-eket, illetve a Marina City-lakóparkot – felelő Futureal-csoport építi fel a Corvin Innovation Campus 1 nevű kilencszintes irodaházat, ami 15800 négyzetméternyi irodaterülettel gazdagítja majd a környéket, a második ütemben pedig ez a szám újabb 13800 négyzetméterrel nő majd. A Corvin sétány meghosszabbításaként megvalósuló projekt hivatalos oldalán olvasható információk szerint az épület szinte teljesen érintésmentes lesz, így a lámpakapcsolók, a liftek, illetve az ajtók a dolgozói mágneskártyák érintésével működnek majd, de ...
További részletek >>


Egy évtizedes várakozás után nyílhat szupermarket egy új társasházban a Vízivárosban

Az első magyar állami tanítónőképzőnek, majd 1951-től a Gyógypedagógiai Nevelőintézetnek és Főiskolának otthont adott Csalogány utca 43-at a Fővárosi Önkormányzat még 2008 decemberében adta el a Lidlnek, hogy az társasházat és jókora szupermarketet építhessen a helyén. A 2015 óta az OTP Ingatlan Zrt-vel közösnek számító projekt (a tulajdonrész egy tízezred része visszavásárlási joggal ugyanis a bankhoz tartozó ingatlanfejlesztőhöz került) első, 2010-ben leadott terveire az illetékes kormányhivatal nem adott engedélyt a plázastop miatt. Nem csak ez volt az egyetlen akadály az első verzió szerint kétszintes, 2348+2949 négyzetméteres üzlet megvalósulásának útján, hiszen az alapterületében is bőven túllépte volna a kerületi építési szabályzatban szereplő kétezer négyzetméteres felső korlátot. A ...
További részletek >>


Margit-szigeten sörözve, Duna-parton ücsörögve élvezik a budapestiek a kora tavaszt – galéria

The post Margit-szigeten sörözve, Duna-parton ücsörögve élvezik a budapestiek a kora tavaszt – galéria first appeared on 24.hu.
További részletek >>


Jövőre befejeződhet a Blaha Lujza téri Corvin Áruház teljes felújítása

Az újjászületésre váró Blaha Lujza tér szélén álló, a város első kőmozijának helyén épült Corvin Áruház a két világháború közti időszak, majd a szocializmus legnépszerűbb budapesti üzletháza – nyugodtan mondhatjuk, ősplázája – volt, hiszen az 1926-ban átadott, Reiss Zoltán (1877-1945) terveit dicsérő díszes palotában az ember mindent megkaphatott, amire szüksége volt. A kalandos sorsú épület fordulatokkal teli történetét összefoglaló korábbi cikkünkből kiderül, hogy a kis híján már megnyitása előtt megbuktatott – jókora felhördülést okozott ugyanis, hogy a müncheni építtető egy bécsi lapban keresett alkalmazottakat, nem Budapesten – vállalkozás saját kora legfényűzőbb, számos részletében bankpalotákra vagy nívós középületekre emlékeztető központját építette fel, belső terében egy ...
További részletek >>


Csonka horgony véd egy budapesti lakótelepet a focizó gyerekektől

A lassan száznegyven évvel ezelőtt, 1873-ban Buda, Pest, és Óbuda egyesítésével megszületett Budapest mai méretét csak 1950-ben, hét megyei város, illetve tizenhat nagyközség hozzácsatolásával érte el. Az ekkor csatlakozó települések egyike volt az 1923 óta önállóan létező Sashalom, ami előbb HÉV-vel (1888), majd a budapesti vasútvonalakat és pályaudvarokat összekötő, az első évtizedekben csak teherforgalmat lebonyolító Körvasúttal (1889) kapcsolódott a fővároshoz. A ma a XVI. kerület részét képező, sokszor teljes egészében Ehmann-telepként emlegetett terület fejlődése a századforduló után hirtelen felgyorsult: területét felparcellázták, megszületett az első iskola-, templom-, és postaépület, lassan pedig az ipari üzemek is megtalálták maguknak a területet – ilyen volt az 1918-ban alapított, filmeket és ...
További részletek >>


Ferenc József ütötte be a Szabadság híd utolsó, színezüst szegecsét

Budapest ostroma alatt minden fővárosi Duna-híd jó része a folyóba omlott – ez a sors várt a Feketeházy János (1872–1927) által megálmodott, a millennium évében átadott Ferenc József hídra is, aminek középső szakaszát 1945. január 18-án a pesti oldalt elhagyó németek robbantottak fel, hogy megnehezítsék a Vörös Hadsereg útját. A hiányzó részt 1945 februárjától tizenegy hónapon át egy uszályokra állított pontonhíd helyettesítette, majd 1946-ban megindult a híd kétéves újjáépítési folyamata. Az 1948. augusztus 20-ra elkészült, átnevezett átkelő tisztes távolságból nézve már akkor is az eredeti terveket másolta, de az azóta eltelt évtizedek változó igényességű helyreállításai, illetve felújítási munkálatai is kellettek ahhoz, hogy ma jórészt valóban a százhuszonöt évvel ezelőtti, eredeti állapotot ...
További részletek >>


Kastélyként áll a város közepén a Központi Zálogház százhúsz éves épülete

A középkor utolsó évtizedeiben életre hívott új intézmény, a zálogház a XVIII. századra Európa minden országában megjelent: a Magyar Királyságban némi késéssel, 1773-ban született meg a Királyi Központi Zálogház, ami 1802-ben Pestre helyezte át a székhelyét. A következő évtizedekben sorra nyitottak a városban a hasonló profilú, de nem állami kézben lévő társai, azok azonban nem tudták letaszítani a trónról az intézményt, így forgalma évről évre nőtt. A millenniumi kiállítás lázában élő országban ennek hatására egyre erősebbé vált a szükség arra, hogy a Központi Zálogházat egy új, addiginál nagyobb, direkt erre a célra emelt épületbe költöztessék. A gondolatot a századfordulón tett követte: a tervpályázaton győztes Révész Sámuel (1877–1928) és Kollár József (1869–1943) tervei alapján 1900–1902 ...
További részletek >>


Felrobbantott híddarab és elsüllyedt uszály is fekszik a vízben a Szabadság híd alatt

A Duna által kettéválasztott Budapestet ma tizenhárom közúti és két vasúti híd köti össze, állandó átkelőhelyet azonban hosszú évszázadokon át nem találhattunk volna az 1873-ig külön városokként működő Buda és Pest között. Az első kőhíd gondolata ugyan már 1436-ban kipattant az udvarát alig három évtizeddel korábban Budára költöztető Luxemburgi Zsigmond fejéből, de sem ő, sem a trónon őt követő I. Mátyás nem valósította meg a nagy álmot, sőt, az négy évszázadon át pihent. Az ügyet gróf Széchenyi István karolta fel újra: munkájának köszönhetően 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét, hét évvel később, 1849. november 20-án pedig át is adták a forgalomnak. A hajóhidak kora ezzel örökre lejárt – gondolták Pest és Buda vezetői, és rövidesen lebontották az akkor negyvenhárom dereglye által ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük