Menü Bezárás

Dróntámadás érhetett egy olajtankert Szíria partjai előtt

Az Irán, Izrael és az Egyesült Államok között kiéleződő feszültség közepette az utóbbi időben több rejtélyes támadás is történt teherhajók ellen a közel-keleti térségben.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Dróntámadás érhetett egy olajtankert Szíria partjai előtt

Az Irán, Izrael és az Egyesült Államok között kiéleződő feszültség közepette az utóbbi időben több rejtélyes támadás is történt teherhajók ellen a közel-keleti térségben.
További részletek >>


Dróntámadás érhetett egy olajtankert Szíria partjai előtt

Az Irán, Izrael és az Egyesült Államok között kiéleződő feszültség közepette az utóbbi időben több rejtélyes támadás is történt teherhajók ellen a közel-keleti térségben.
További részletek >>


Dróntámadás érhetett egy olajtankert Szíriában

Gyaníthatóan dróntámadás ért szombaton egy olajtankert Szíria partjai előtt a Banijasz olajterminál közelében – közölte a szíriai olajügyi minisztérium. A támadás a libanoni felségvizek irányából érkezett a SANA állami hírügynökség beszámolója szerint. A fedélzeten keletkezett tüzet időközben sikeresen eloltották. Az iráni al-Alam televízió közölte, hogy az olajtankert két lövedék találta el. Értesülése szerint a károkat szenvedett hajó egyike volt három olajtankernek, amely nemrég érkezett az olajterminálhoz. Olajipari szakértők szerint az olajfinomítóval rendelkező Banijasz kikötőváros fedezi Homsszal együtt Szíria dízelolaj, fűtőolaj, benzin és más olajszármazékok iránti szükségletének nagy részét. Mivel a fontosabb olajlelőhelyek Bassár el-Aszad szíriai elnök ellenzékének kezén vannak, a szankciók ...
További részletek >>


Az iráni urándúsítót ért támadás leginkább az irániaknak kedvezhet

Látszólag véletlennek tűnt, de Irán Izraelhez köthető szabotázsnak titulálta, hogy vasárnap a natanzi nukleáris létesítményben tűz ütött ki és elment az áram, ami károkat okozott az uránium dúsításához szükséges centrifugákban. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter – oldalán az éppen az országban tartózkodó orosz kollégájával, Szergej Lavrovval – „terrorista ostobaságként” jellemezte a történteket, ami nekik csak kapóra jött a Bécsben jelenleg is folyó tárgyalásokon. Ahol arra próbálnak megállapodást találni az Európai Unió közvetítésével – Irán a legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah megtiltotta a közvetlen kapcsolattartást az amerikaiakkal –, hogy az Egyesült Államok és Irán állítsa helyre a 2015-ben megkötött atomalkut. Ezzel egy időben Irán főtárgyalója, Abbász Aragcsi arról ...
További részletek >>


Trump utólagos felelősségre vonása sehol sincs a hullazsinathoz képest

Donald Trump az első amerikai elnök, akivel szemben kétszer is impeachmentet indítottak. De vajon mi értelme olyasvalakinek a leváltását kezdeményezni, aki már nincs is hatalmon? Pláne úgy, hogy a Capitoliumnál öt ember életét követő támadás miatt lázadás szításával vádolt elnök elleni tárgyalás csak február 9-én kezdődik meg a szenátusban, január 20-a óta pedig már hivatalosan is Joe Biden az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A demokraták azt mondják, a cél az, hogy Trump soha többé ne indulhasson semmilyen tisztségért. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az impeachment nem jelenti automatikusan ezt – mint ahogy egyébként a juttatásaitól sem fosztják meg. Ahhoz el is kell őt ítélni, majd egyszerű többséggel a szenátusnak szavaznia is kell . A republikánusok többsége ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogyha ...
További részletek >>


Trump ment, de a fontos döntéseit Bidenék több ügyben is követhetik

Donald Trump távozása talán a legkaotikusabb lelépés volt az amerikai politika történetében. A Capitolium ostromának képsorai a nemzetközi közvéleményt is élesen emlékeztették az amerikai társadalom megosztottságára. Az előző adminisztráció külpolitikai téren elért eredményeit aláásta Trump számtalan magánshowja, Twitter-üzeneteinek sora, illetve vélt vagy valós ellenfeleit célzó kirohanásainak sokasága. Az amerikai külpolitikát éles változások jellemezték az 2007 és 2020 között, ám az előző elnök kiszámíthatatlan és nárcisztikus megnyilvánulásai miatt nem lehetett mindig és egyből egyértelműsíteni, hogy ezek a lépések mennyire hatékonyak, fontosak, és hogy mennyire szolgálják valójában az amerikai érdekeket. A frissen beiktatott Biden-adminisztráció leendő külpolitikája éppen ezért tesztként is szolgál ...
További részletek >>


Fontos mérföldkővé válhat, ami a hétvégén történt Oroszországban

Az elmúlt évek legtöbb embert megmozgató tüntetéseit tartották szombaton Oroszországban – és szinte ez minden, amit viszonylag pontosan el lehet róluk mondani. Abban még megegyeznek a beszámolók, hogy valamivel több, mint száz településen demonstráltak, de például a német Spiegel már 125-ről ír. Még nagyobb a szórás a tiltakozók számát illetően. A rendőrség – amely hagyományosan alacsony számot közöl az ellenzéki tüntetések résztvevőiről, főleg, ha az esemény nem is volt engedélyezve, mint ez – 4000 főről számolt be, az egyik főszervező 300 ezerről beszélt, a Reuters pedig csak Moszkvában 40 ezer tüntetőről írt. Amit még ténynek lehet tekinteni: 3435 embert (ebből több mint 1300-at Moszkvában) tartóztattak le a tüntetéseken, az OVD-Info aktivista csoportosulás adatai szerint. 2011 óta számolják össze a ...
További részletek >>


Az unalom királysága egy pillanatra fellángolt

Jordániát szokás az unalom királyságának is nevezni, annyira nyugodt ott a helyzet, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mely országok veszik körbe: a háborúk és dzsihadisták által megtépázott Szíria és Irak, az újabban félévente választást tartó Izrael és a folyamatosan botrányt okozó Szaúd-Arábia. Jordánia komoly katonai és gazdasági segítséget kap az Egyesült Államoktól, Európától és az Öböl menti államoktól, hogy partner legyen a terrorellenes harcokban, bázisul szolgáljon repülőgépeiknek, és menekülteket fogadjon be Szíriából. Mivel Jordánia a régió sok más államával szemben nem gazdag ásványi anyagokban és más erőforrásokban, így a nyugalmát tudja áruba bocsátani. Így fordulhat elő, hogy az arab államok túlnyomó többségével szemben jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, és 1994-ben Izraellel ...
További részletek >>


Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet

A normalitások felszámolása, a családok támadása, a nemekkel szembeni zavarkeltés, az identitások megbomlása – ilyen tevékenységeknek ad terepet az internet Földi László, a NER kedvelt biztonságpolitikai szakértője szerint (aki nem összekeverendő a KDNP azonos nevű országgyűlési képviselőjével). A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzó kérdésre, miszerint mit lehet tenni a generációk tudatos szembeállításának kísérlete ellen, miközben az idősek nem mozognak otthonosan az interneten, Földi markáns választ adott: Le kell kapcsolni az internetet. A szakértő ezután kifejtette, hogy egy szűk csoport irányítja a gépeket, a mesterséges intelligencia pedig a „történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot”. „Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. Nem is lehet ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


„Ez nem Derek Chauvin, ez csak egy újabb showműsor” – a QAnon hívei nem hiszik, hogy tényleg volt tárgyalás George Floyd ügyében

Az utóbbi napokban újra Derek Chauvin és George Floyd nevétől hangos Amerika. Kedden hozta meg ugyanis ítéletét az esküdtszék, amely minden vádpontban bűnösnek találta az egykori rendőrt, aki tavaly májusban Minneapolisban megölte Floydot igazoltatás közben. Az áldozat támogatói körében az ítélet nagy megnyugvást hozott. A legtöbben mérföldkőről és az igazságszolgáltatás győzelméről beszélnek, igaz, az eseményeket beárnyékolta az az incidens, amely során egy rendőr alig félórával az ítélethozatal előtt lelőtt egy fekete tinédzsert Ohióba. Kapcsolódó Hiába mondták bűnösnek George Floyd gyilkosát, egy fekete tinédzser halála újra felborzolta a kedélyeket Amerikában „Nincs mit ünnepelnünk” – mondta a megafonba egy tüntető, aki eredetileg azért ment utcára, hogy megünnepelje Derek Chauvin ...
További részletek >>


Nagy Feró: Nem lázadó voltam, hanem sértődött

Amikor először kerestem, azt mondta, zenekari próbán van. Újra pörög a Ricse? Egy tévéműsorra próbálunk, Wolf Katival újra eljátsszuk a Gyere, kislányt. Igazán nem lehet mondani, hogy kiöregedett volna a showbizniszből. Kossuth-díj, jogdíjak és rengeteg szereplés… Ami a díjat illeti, már három évvel ezelőtt is felterjesztettek, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon meglepődtem. Azt mondogattam az utóbbi időben úgy félig viccesen, hogy ha az összes tanítványom megkapta már, kaphat valamit a tanár úr is, nem? Egy csomó zenekarral foglalkoztam annak idején a Garázs műsorban. A Kispál és a Borzot annak idején én futtattam, például. Hobo útnak indításában is segédkeztem, még 78-ban. Azt is mondta, hogy azért kapta a Kossuth-díjat, hogy idegesítse a liberálisokat. Nagyon szeret provokálni? Ugyan már, csak viccelődök, ...
További részletek >>


Festett egyet Churchill a világháború tán legfontosabb tanácskozása után

Marokkó Winston Churchill lelkes amatőr festőművész volt, legalábbis azt megelőzően, hogy összeakasztotta volna a bajszát Hitlerrel, s hogy kinevezték volna miniszterelnöknek. Olajfestményei segítették leküzdeni a depresszió „nagy fekete kutyáját”. A háború után Sir Winstonnak újra maradt elég ideje arra, hogy ecsetet vegyen a kezébe, ám miniszterelnöksége és hadügyminiszteri megbízatása alatt egyetlenegy vásznat fejezett be: 1943 januárjában egy Marrákesben, Marokkóban készített képet. „A legszebb hely a világon, ahol kellemesen el lehet tölteni egy délutánt” – mondta a városról. Mi az a Matiné? Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a ...
További részletek >>


Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania

Kedden – az elmúlt két évben negyedszerre – parlamenti választást tartottak Izraelben. A 2009 óta regnáló Benjámin Netanjahu győzött, már ha azt nézzük, kinek a pártja kapta a legtöbb voksot. Hogy ő alakíthat-e ismét kormányt, még nem egyértelmű. Mindenesetre számos szempontból nyert, ha mást nem, hát időt. Nem véletlenül mondják a kritikusai: Netanjahu kedvéért tartanak folyamatosan voksolást az országban. Így még az is lehet, hogy az idén egy ötödik választásra is sort kerítenek. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna Izraelben, hogy egy választási kampány fő témája ne Palesztina sorsa legyen, ez döntött el rengeteg voksolást az ország történetében. Ezúttal azonban szinte szó sem esett róla, sem Netanjahuék, sem az ellenzék részéről. Ez egyrészt Irán atomprogramjának és régiós törekvéseinek ...
További részletek >>


Hamisított emlékek alapján ítéltek halálra embereket Texasban

Több definíciója is létezik annak, hogy pontosan mi is számít hírnek. Ezek közül az egyik: hír az, amiről egészen mostanáig nem tudtál. Így, amikor az előző héten még a nemzetközi sajtó is beszámolt arról, hogy Texasban többet nem fogják alkalmazni bűnesetek felderítésére a hipnózist, sokak számára nem az volt a hír, hogy ez betiltották, hanem az, hogy eddig hipnotizált emberek tanúvallomásai alapján emeltek vádat emberek ellen, és ítélték el őket. Méghozzá nem is kevés alkalommal.  A Dallas Morning News tavaly kétrészes oknyomozó riportban számolt be arról, milyen széles körben használnak hipnózissal nyert tanúvallomásokat a rendőrségi nyomozásokban, sőt még a bíróságok előtt. A lap adatai szerint az elmúlt negyven évben közel 1800, de feltehetőleg még ennél is többször használták a szakértők szerint ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


Így befolyásolja a terrorizmust a koronavírus-járvány

A világszervezet biztonsági tanácsa számára félévente készülnek jelentések olyan szakértők által, akik a kormányzatoktól begyűjtött információkra, helyszíni látogatásokra és a folyamatok elemzésére támaszkodnak. A 2021 februárjában publikált ENSZ-dokumentum azért is volt érdekes, mert első alkalommal lehetett szembesülni a COVID-19 okozta világjárvány hatásával. Áttekintve a kontinenseket és a szervezeteket, még mindig az Iszlám Állam és az al-Káida jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ nagy részén. Bár Szíriában és Irakban már legyőzték az előbbi szervezetet 2019-ben, friss becslések szerint ismét mintegy 10 ezer fegyveressel rendelkezik a terrorszervezet, amely napi rendszerességgel hajt végre támadásokat a két közel-keleti országban. Arról még nincs szó, hogy ismét bevezessék az hatalmukat egyes területeken, ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


„Bárhova nézel, csalókat látsz” – így ölték meg a máltai újságírónőt

Daphne Caruana Galizia, akit mindenki egyszerűen csak Daphnénak hívott, 1964 augusztusában született, egy hónappal azelőtt, hogy Málta elnyerte a függetlenségét az Egyesült Királyságtól. A következő években a Munkáspárt irányította az országot, amely Kínával, a Szovjetunióval és Észak-Koreával szövetkezett. A nyolcvanas évek elején Dom Mintoff miniszterelnök bejelentette, hogy bezárják az ország katolikus iskoláit, és ugyan Daphne nem volt vallásos, de lánytestvérével együtt részt vettek egy tiltakozó tüntetésen, amiért le is tartóztatták. 1987-ben a Munkáspárt elvesztette a hatalmat, és az új kormány nem csak elkezdte kinyitni Málta gazdaságát, de az ország felvételét kérte az Európai Unióba. Daphne ebben az időben kezdett el írni a Times of Malta című újságba: ő volt az ország első női kolumnistája, és az ...
További részletek >>


Izraelben már látszik, hogyan térhet vissza az élet a tömeges oltással

Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van. A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra. Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként ...
További részletek >>


Háborús zónában jobban pörög a forgatókönyvírók agya is

Izrael annak ellenére, hogy kis ország, évek óta sorozat-nagyhatalomnak számít: a kilenc milliós közel-keleti államnak köszönhetjük olyan világsikerű sorozatok eredetijét, mint a Homeland, az Eufória és a Terápia (utóbbinak ugye magyar változata is készült), legutóbb pedig a Bryan Cranston főszereplésével készült Your Honor, de az utóbbi években nemzetközi sikert arattak az olyan izraeli gyártású sorozatok is, mint Az izraeli kém (The Spy), a Mi fiaink (Our Boys) vagy a már a negyedik évadára készülő Fauda. A Vanity Fair 2019-es cikkében idéz egy izraeli tévés szakembert, aki szerint leginkább azért keresettek az izraeli alkotók, mert „konfliktuszónában írnak és élnek – egy olyan társadalomban, amely szétszakadozik ortodoxokra és világiakra, palesztinokra és zsidókra, utóbbiak is sok különböző országokból származnak, ...
További részletek >>


Madármészárlás, halálos ceremónia és izguló Washington – így iktattak be amerikai elnököket

Ünnepélyesen esküszöm, hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorlom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát. Isten engem úgy segéljen! Némi túlzással azt mondhatjuk, az utóbbi évtizedek amerikai elnöki beiktatási ceremóniái eseménytelenek voltak. Legalábbis az idézett mondat minden alkalommal elhangzott, persze angolul. Vallási prédikációk, az alkotmány második cikkelyének megfelelő eskütétel a Bibliával, parádé a konvojjal, több tízezres közönség (Donald Trump számmisztikáját most hagyjuk), ünnepi bál és vacsora követték egymást, láthattuk a demokrácia diadalát. Az idén várhatóan sokkal rizikósabb lesz Joe Biden elnökké avatása, a jogi és utcai/capitoliumi csatározásások által megtépázott amerikai köztársaság akár újabb botrányokkal is ...
További részletek >>


Nem csak a 9/11-nek, de Harry Potternek és Adele-nek is kerek évfordulója lesz idén

Húsz éve történt Mi mással is kezdhetnénk ezt a felsorolást, mint a 9/11-gyel, azaz a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal, amikor az Al-Kaida nevű terrorszervezet tagjai négy utasszállító repülőgépet térítettek el, majd azokat az Egyesült Államok legfontosabb épületeibe vezették. Egy-egy gép csapódott a World Trade Center ikertornyaiba, egy pedig a Pentagon épületébe. A negyedik gépet az utasok visszafoglalták, de a lezuhanást már nem tudták megakadályozni. A becsapódást senki nem élte túl. A történtek az egész világot sokkolták, az amerikai népet pedig demoralizálták. Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a tragédia milyen szoros kapcsolatban áll az évek során az Egyesült Államokban egyre jobban erőre kapó idegengyűlölettel. Az ország akkori elnöke, George W. Bush háborút hirdetett a terrorizmus ellen, melynek fő ...
További részletek >>


Korrupció és diktatúra tartja a piramis csúcsán a kézilabdasport fáraóját

Hasszan Musztafa 1944. július 28-án született Kairóban, és egész életét a kézilabdának szentelte. 15 éven át játszott az al-Ahly csapatában, a források szerint tíz éven át tagja volt az egyiptomi válogatottnak is. Később klubedző, szövetségi kapitány, sőt nemzetközi játékvezető lett, a lipcsei testnevelési főiskolán tanult, a diplomája mellett ott szerzett edzői képesítést (1998-ban a legjobb egyiptomi szakvezetőnek választották). Kapcsolódó Megvan, hol nézhetjük a magyar kézilabda-válogatottat a következő években A szerdán rajtoló férfi világbajnokság összes meccse látható lesz már. A sportvezetői pályát sem hanyagolta el, 1984–1992, majd 1996–2008 között az Egyiptomi Kézilabda Szövetség elnöke volt, de dolgozott az Egyiptomi Olimpiai Bizottság főtitkáraként is. Az IHF-nél sem ...
További részletek >>


Így lett Erdély önálló

A mohácsi csatavesztés utáni másfél évszázadban Magyarország erőforrásainak és energiáinak jelentékeny részét a törökök elleni védekezés emésztette fel. Bár Szulejmán szultán és főserege 1526. október elejére nemcsak Budát és környékét, hanem az ország más területeit is elhagyta, a Dráva és a Száva közének keleti felében, az úgynevezett Szerémségben jelentős katonai erőket hagyott hátra. Ez azt jelentette, hogy az Eszék és a Titel közötti mintegy 100 kilométeres résen át, amely mögött sem természeti akadályok nem tornyosultak, sem végvárak nem épültek, bármikor újra felvonulhatott Buda és az ország más belső területei ellen. Ezt annál is inkább megtehette, mert az egymással civakodó magyar nemesi csoportokat a mohácsi csatavesztés sem térítette jobb belátásra. A megegyezni nem tudó pártok két királyt ...
További részletek >>


Egy fekete főszerkesztő bukása az ázsiaiak elleni rasszizmus árnyékában

A most 27 éves Alexi McCammondnak lenyűgöző az eddigi karrierje: 2019-ben a Fekete Újságírók Országos Szövetsége neki adta az év feltörekvő újságírójának járó díjat, 2020-ban fehér házi tudósítóként szerepelt a Forbes harminc alatti sikeres amerikaiakat bemutató listáján, 2021-ben pedig megkapta a Teen Vogue főszerkesztői székét (amit végül el sem foglalt). Eredetileg azért nevezték ki a 27 éves riportert a magazin élére, mert a Teen Vogue-ot is megjelentető kiadóóriást, a Condé Nastot (aminek portfoliójába olyan lapok tartoznak mint a GQ, a New Yorker, a Vogue és a Vanity Fair) több egykori alkalmazott is rasszista és mérgező munkakörülmények kialakításával vádolta meg a George Floyd halála óta eltelt időben. A Business Insider cikke alapján voltak, akik személyesen a Vogue főszerkesztőjéről, Anna ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Pokol várta Szicíliában az amerikaiakat

Egy közkeletű Baedeker-útikönyv arra figyelmeztette az utazókat, hogy semmiképpen ne júliusban vagy augusztusban látogassanak a szigetre, amikor a hőmérséklet elviselhetetlenül magas, az invázióra mégis éppen ezekben a hónapokban került sor. „A nap vált a legkérlelhetetlenebb ellenségünkké – jegyezte fel egy kanadai hadnagy, Farley Mowat –, acélsisakjaink pedig kohóvá változtak.” A szigeten könnyen el lehetett kapni a maláriát, a vérhast és még jó pár más kellemetlen betegséget. „Az agyam úszott – emlékezett vissza Audie Murphy amerikai gyalogos –, a belső szerveim pedig remegve zörögtek. Végül nem bírtam tovább. Kidőltem a sorból, lefeküdtem az út szélén, és addig öklendeztem, amíg már úgy éreztem, a gyomrom is ki fog jönni belőlem.” A városokon kívül alig volt vezetékes víz, a folyók egy jó része pedig ...
További részletek >>


Biden tényleg ott folytatja, ahol Trump abbahagyta?

Csütörtökön az amerikai légierő csapást mért több létesítményre Szíriában egy határátkelőnél, amelyet iráni támogatású milíciák használnak. A támadást Joe Biden az elmúlt 12 napban amerikai célpontokat ért akciókra válaszul rendelte el. A demokrata adminisztráció első légicsapása többszintű jelentéstartalommal bír akkor, ha Teherán, az Irán-párti iraki síita erők és az Egyesült Államok viszonyrendszerét nézzük. Miközben az átlagos hírfogyasztónak úgy tűnhet, Biden hiába beszélt megválasztása előtt arról, hogy vele visszatér a diplomácia az előző elnök agresszív, vagdalkozó, fenyegető külpolitikája után, valójában ő is csak bombázni tud vagy akar. Ha azonban hajlandók vagyunk túllépni ezen az értelmezésen, érdekes dolgokat lehet kihámozni a történtekből. 2020 második napján az USA Bagdadban ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük