Menü Bezárás

Dróntámadás érhetett egy olajtankert Szíriában

Gyaníthatóan dróntámadás ért szombaton egy olajtankert Szíria partjai előtt a Banijasz olajterminál közelében – közölte a szíriai olajügyi minisztérium.

A támadás a libanoni felségvizek irányából érkezett a SANA állami hírügynökség beszámolója szerint. A fedélzeten keletkezett tüzet időközben sikeresen eloltották.

Az iráni al-Alam televízió közölte, hogy az olajtankert két lövedék találta el. Értesülése szerint a károkat szenvedett hajó egyike volt három olajtankernek, amely nemrég érkezett az olajterminálhoz.

Olajipari szakértők szerint az olajfinomítóval rendelkező Banijasz kikötőváros fedezi Homsszal együtt Szíria dízelolaj, fűtőolaj, benzin és más olajszármazékok iránti szükségletének nagy részét.

Mivel a fontosabb olajlelőhelyek Bassár el-Aszad szíriai elnök ellenzékének kezén vannak, a szankciók és a polgárháború sújtotta országban az utóbbi évben komoly üzemanyaghiány lépett fel, ami áremelkedéseket eredményezett. A damaszkuszi vezetés ezért egyre inkább szövetségese, Irán olajszállítmányaira volt kénytelen hagyatkozni, bár a nyugati büntetőintézkedések és a helyi fizetőeszköz, a szíriai font elértéktelenedése megnehezítette az importot.

Az Irán, Izrael és az Egyesült Államok között kiéleződő feszültség közepette az utóbbi időben több rejtélyes támadás is történt teherhajók ellen a közel-keleti térségben.

A Háárec című izraeli lap márciusban arról számolt be, hogy komoly gazdasági károkat okozó tengeri viszály folyik Irán és Izrael között.

Az újság tudni véli, hogy Izrael több tucat iráni olajtankerre mért csapást, több milliárd dolláros kárt okozva Iránnak, sikeresen megzavarva az iszlám köztársaság tengeri szállításait.

(MTI)

The post Dróntámadás érhetett egy olajtankert Szíriában first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Trump ment, de a fontos döntéseit Bidenék több ügyben is követhetik

Donald Trump távozása talán a legkaotikusabb lelépés volt az amerikai politika történetében. A Capitolium ostromának képsorai a nemzetközi közvéleményt is élesen emlékeztették az amerikai társadalom megosztottságára. Az előző adminisztráció külpolitikai téren elért eredményeit aláásta Trump számtalan magánshowja, Twitter-üzeneteinek sora, illetve vélt vagy valós ellenfeleit célzó kirohanásainak sokasága. Az amerikai külpolitikát éles változások jellemezték az 2007 és 2020 között, ám az előző elnök kiszámíthatatlan és nárcisztikus megnyilvánulásai miatt nem lehetett mindig és egyből egyértelműsíteni, hogy ezek a lépések mennyire hatékonyak, fontosak, és hogy mennyire szolgálják valójában az amerikai érdekeket. A frissen beiktatott Biden-adminisztráció leendő külpolitikája éppen ezért tesztként is szolgál ...
További részletek >>


Az iráni urándúsítót ért támadás leginkább az irániaknak kedvezhet

Látszólag véletlennek tűnt, de Irán Izraelhez köthető szabotázsnak titulálta, hogy vasárnap a natanzi nukleáris létesítményben tűz ütött ki és elment az áram, ami károkat okozott az uránium dúsításához szükséges centrifugákban. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter – oldalán az éppen az országban tartózkodó orosz kollégájával, Szergej Lavrovval – „terrorista ostobaságként” jellemezte a történteket, ami nekik csak kapóra jött a Bécsben jelenleg is folyó tárgyalásokon. Ahol arra próbálnak megállapodást találni az Európai Unió közvetítésével – Irán a legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah megtiltotta a közvetlen kapcsolattartást az amerikaiakkal –, hogy az Egyesült Államok és Irán állítsa helyre a 2015-ben megkötött atomalkut. Ezzel egy időben Irán főtárgyalója, Abbász Aragcsi arról ...
További részletek >>


Fontos mérföldkővé válhat, ami a hétvégén történt Oroszországban

Az elmúlt évek legtöbb embert megmozgató tüntetéseit tartották szombaton Oroszországban – és szinte ez minden, amit viszonylag pontosan el lehet róluk mondani. Abban még megegyeznek a beszámolók, hogy valamivel több, mint száz településen demonstráltak, de például a német Spiegel már 125-ről ír. Még nagyobb a szórás a tiltakozók számát illetően. A rendőrség – amely hagyományosan alacsony számot közöl az ellenzéki tüntetések résztvevőiről, főleg, ha az esemény nem is volt engedélyezve, mint ez – 4000 főről számolt be, az egyik főszervező 300 ezerről beszélt, a Reuters pedig csak Moszkvában 40 ezer tüntetőről írt. Amit még ténynek lehet tekinteni: 3435 embert (ebből több mint 1300-at Moszkvában) tartóztattak le a tüntetéseken, az OVD-Info aktivista csoportosulás adatai szerint. 2011 óta számolják össze a ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Háborús zónában jobban pörög a forgatókönyvírók agya is

Izrael annak ellenére, hogy kis ország, évek óta sorozat-nagyhatalomnak számít: a kilenc milliós közel-keleti államnak köszönhetjük olyan világsikerű sorozatok eredetijét, mint a Homeland, az Eufória és a Terápia (utóbbinak ugye magyar változata is készült), legutóbb pedig a Bryan Cranston főszereplésével készült Your Honor, de az utóbbi években nemzetközi sikert arattak az olyan izraeli gyártású sorozatok is, mint Az izraeli kém (The Spy), a Mi fiaink (Our Boys) vagy a már a negyedik évadára készülő Fauda. A Vanity Fair 2019-es cikkében idéz egy izraeli tévés szakembert, aki szerint leginkább azért keresettek az izraeli alkotók, mert „konfliktuszónában írnak és élnek – egy olyan társadalomban, amely szétszakadozik ortodoxokra és világiakra, palesztinokra és zsidókra, utóbbiak is sok különböző országokból származnak, ...
További részletek >>


Az unalom királysága egy pillanatra fellángolt

Jordániát szokás az unalom királyságának is nevezni, annyira nyugodt ott a helyzet, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mely országok veszik körbe: a háborúk és dzsihadisták által megtépázott Szíria és Irak, az újabban félévente választást tartó Izrael és a folyamatosan botrányt okozó Szaúd-Arábia. Jordánia komoly katonai és gazdasági segítséget kap az Egyesült Államoktól, Európától és az Öböl menti államoktól, hogy partner legyen a terrorellenes harcokban, bázisul szolgáljon repülőgépeiknek, és menekülteket fogadjon be Szíriából. Mivel Jordánia a régió sok más államával szemben nem gazdag ásványi anyagokban és más erőforrásokban, így a nyugalmát tudja áruba bocsátani. Így fordulhat elő, hogy az arab államok túlnyomó többségével szemben jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, és 1994-ben Izraellel ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


„Az én szakmám, hogy információt szerezzek, az övék pedig az, hogy zaklassanak”

Magyarul is megjelent Jessikka Aro finn újságíró Putyin trolljai című könyve, melyben részletesen leírja, milyen következményei lettek annak, hogy 2014-ben az elsők között számolt be az orosz információs hadviselésben bevetett Kreml-párti trollokról, és az általuk végzett dezinformációs tevékenységről a közösségi médiában. Aro rövidesen a saját bőrén is megtapasztalta ezeknek az orosz műveleteknek a hatékonyságát, és évekig zaklatások, fenyegetések céltáblája lett, egy időre még külföldre is menekült üldözői elől: Két és fél éve profi fenyegetések és mocskolódó cikkek céltáblája voltam. Az internet álhírportáljaiból áradó agymosás még a régi barátaimat is ellenségeimmé tette. Névtelenül posztolt sztorikkal próbáltak bűnözőnek, hazugnak és elmebetegnek beállítani. Ismeretlenek mindenféle ...
További részletek >>


Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet

A normalitások felszámolása, a családok támadása, a nemekkel szembeni zavarkeltés, az identitások megbomlása – ilyen tevékenységeknek ad terepet az internet Földi László, a NER kedvelt biztonságpolitikai szakértője szerint (aki nem összekeverendő a KDNP azonos nevű országgyűlési képviselőjével). A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzó kérdésre, miszerint mit lehet tenni a generációk tudatos szembeállításának kísérlete ellen, miközben az idősek nem mozognak otthonosan az interneten, Földi markáns választ adott: Le kell kapcsolni az internetet. A szakértő ezután kifejtette, hogy egy szűk csoport irányítja a gépeket, a mesterséges intelligencia pedig a „történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot”. „Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. Nem is lehet ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania

Kedden – az elmúlt két évben negyedszerre – parlamenti választást tartottak Izraelben. A 2009 óta regnáló Benjámin Netanjahu győzött, már ha azt nézzük, kinek a pártja kapta a legtöbb voksot. Hogy ő alakíthat-e ismét kormányt, még nem egyértelmű. Mindenesetre számos szempontból nyert, ha mást nem, hát időt. Nem véletlenül mondják a kritikusai: Netanjahu kedvéért tartanak folyamatosan voksolást az országban. Így még az is lehet, hogy az idén egy ötödik választásra is sort kerítenek. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna Izraelben, hogy egy választási kampány fő témája ne Palesztina sorsa legyen, ez döntött el rengeteg voksolást az ország történetében. Ezúttal azonban szinte szó sem esett róla, sem Netanjahuék, sem az ellenzék részéről. Ez egyrészt Irán atomprogramjának és régiós törekvéseinek ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Így befolyásolja a terrorizmust a koronavírus-járvány

A világszervezet biztonsági tanácsa számára félévente készülnek jelentések olyan szakértők által, akik a kormányzatoktól begyűjtött információkra, helyszíni látogatásokra és a folyamatok elemzésére támaszkodnak. A 2021 februárjában publikált ENSZ-dokumentum azért is volt érdekes, mert első alkalommal lehetett szembesülni a COVID-19 okozta világjárvány hatásával. Áttekintve a kontinenseket és a szervezeteket, még mindig az Iszlám Állam és az al-Káida jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ nagy részén. Bár Szíriában és Irakban már legyőzték az előbbi szervezetet 2019-ben, friss becslések szerint ismét mintegy 10 ezer fegyveressel rendelkezik a terrorszervezet, amely napi rendszerességgel hajt végre támadásokat a két közel-keleti országban. Arról még nincs szó, hogy ismét bevezessék az hatalmukat egyes területeken, ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


„Még hány öngyilkosság kell?” – rejtélyes halálesetek az óceánjárókon

2020 májusában először brit lapok számoltak be arról, hogy a Carnival Breeze nevű hajón meghalt egy magyar férfi – a huszonnyolc éves Szaller József öngyilkos lett. A tragédiát (különböző óceánjárókon) több rejtélyes haláleset is követte. 2020. május 6-án a Carnival társaság hajóin az utasok parti programjaiért felelős munkatársként dolgozó Szaller még együtt vacsorázott egy magyarokból álló társasággal, de másnap nem jelent meg a fedélzeten. Az aggasztó jelek miatt két nappal később, 9-én reggel megpróbáltak benyitni a szobájába, de csak résnyire sikerült kinyitni az ajtót, ezért az erkélyen keresztül másztak be a kabinjába, és megtalálták Szaller holttestét – a férfi nadrágszíjjal akasztotta fel magát. A lapok akkoriban azt írták, semmilyen búcsúlevelet, feljegyzést nem találtak a magyar alkalmazott ...
További részletek >>


„Bárhova nézel, csalókat látsz” – így ölték meg a máltai újságírónőt

Daphne Caruana Galizia, akit mindenki egyszerűen csak Daphnénak hívott, 1964 augusztusában született, egy hónappal azelőtt, hogy Málta elnyerte a függetlenségét az Egyesült Királyságtól. A következő években a Munkáspárt irányította az országot, amely Kínával, a Szovjetunióval és Észak-Koreával szövetkezett. A nyolcvanas évek elején Dom Mintoff miniszterelnök bejelentette, hogy bezárják az ország katolikus iskoláit, és ugyan Daphne nem volt vallásos, de lánytestvérével együtt részt vettek egy tiltakozó tüntetésen, amiért le is tartóztatták. 1987-ben a Munkáspárt elvesztette a hatalmat, és az új kormány nem csak elkezdte kinyitni Málta gazdaságát, de az ország felvételét kérte az Európai Unióba. Daphne ebben az időben kezdett el írni a Times of Malta című újságba: ő volt az ország első női kolumnistája, és az ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


500 gyerek érkezik naponta kísérő nélkül az USA-ba, ahol szörnyű helyzetben találják magukat

Joe Biden egyik első intézkedése volt, hogy a mexikói határon enyhített a Donald Trump hivatali idejében bevezetett embertelen szabályozáson. A változás igen szembetűnő, és nem csak azért, mert a két országot kétezer kilométeren át elválasztó Rio Grande mindkét oldala azóta tele van mentőmellényekkel. A helyzet – bár az új kormányzat szabályai elvileg emberségesebbek – kétségbeejtő. Rengetegen indultak el ugyanis a hír hallatán egy jobb élet reményében észak felé, igaz, a döntésükben nem csak az enyhítések játszanak szerepet. Éjszakánként a folyó két oldalán éjjellátó szemüvegekkel néznek farkasszemet az amerikai határőrök és az embercsempészek. Éjjel a kisgyerekes családok próbálnak átkelni a határon, nappal a kíséret nélküli gyerekek. Délutánonként pedig El Pasóból egy hídon át menetelnek a ...
További részletek >>


Véletlenül lőtte fejbe kutyáját a fiú, a kegyelemdöfést a báty adta meg az állatnak

Aznap halt meg Dog. Én tizenhat éves voltam, Carl tizenöt. Mi az a Matiné? Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár. A Matiné eddigi termését itt találni. Apa pár nappal azelőtt mutatta meg a vadászkést, amivel aztán megöltem. A széles pengéjén megcsillant a napfény, az oldalán barázdák futottak végig. Apa elmagyarázta, hogy a barázdák vezetik el a vért, amikor az ember feldarabolja a zsákmányát. Carl arcából kifutott a szín, és apa megkérdezte, hogy hányni fog-e, mint a kocsiban szokott. Azt hiszem, Carl ezért döntött úgy, hogy lelő valamit – mindegy, mit –, és feldarabolja, apró darabokra, hogy jól megmutassa apának. – Aztán megsütöm, ...
További részletek >>


Nagy Feró: Nem lázadó voltam, hanem sértődött

Amikor először kerestem, azt mondta, zenekari próbán van. Újra pörög a Ricse? Egy tévéműsorra próbálunk, Wolf Katival újra eljátsszuk a Gyere, kislányt. Igazán nem lehet mondani, hogy kiöregedett volna a showbizniszből. Kossuth-díj, jogdíjak és rengeteg szereplés… Ami a díjat illeti, már három évvel ezelőtt is felterjesztettek, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon meglepődtem. Azt mondogattam az utóbbi időben úgy félig viccesen, hogy ha az összes tanítványom megkapta már, kaphat valamit a tanár úr is, nem? Egy csomó zenekarral foglalkoztam annak idején a Garázs műsorban. A Kispál és a Borzot annak idején én futtattam, például. Hobo útnak indításában is segédkeztem, még 78-ban. Azt is mondta, hogy azért kapta a Kossuth-díjat, hogy idegesítse a liberálisokat. Nagyon szeret provokálni? Ugyan már, csak viccelődök, ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Biden tényleg ott folytatja, ahol Trump abbahagyta?

Csütörtökön az amerikai légierő csapást mért több létesítményre Szíriában egy határátkelőnél, amelyet iráni támogatású milíciák használnak. A támadást Joe Biden az elmúlt 12 napban amerikai célpontokat ért akciókra válaszul rendelte el. A demokrata adminisztráció első légicsapása többszintű jelentéstartalommal bír akkor, ha Teherán, az Irán-párti iraki síita erők és az Egyesült Államok viszonyrendszerét nézzük. Miközben az átlagos hírfogyasztónak úgy tűnhet, Biden hiába beszélt megválasztása előtt arról, hogy vele visszatér a diplomácia az előző elnök agresszív, vagdalkozó, fenyegető külpolitikája után, valójában ő is csak bombázni tud vagy akar. Ha azonban hajlandók vagyunk túllépni ezen az értelmezésen, érdekes dolgokat lehet kihámozni a történtekből. 2020 második napján az USA Bagdadban ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Trump utólagos felelősségre vonása sehol sincs a hullazsinathoz képest

Donald Trump az első amerikai elnök, akivel szemben kétszer is impeachmentet indítottak. De vajon mi értelme olyasvalakinek a leváltását kezdeményezni, aki már nincs is hatalmon? Pláne úgy, hogy a Capitoliumnál öt ember életét követő támadás miatt lázadás szításával vádolt elnök elleni tárgyalás csak február 9-én kezdődik meg a szenátusban, január 20-a óta pedig már hivatalosan is Joe Biden az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A demokraták azt mondják, a cél az, hogy Trump soha többé ne indulhasson semmilyen tisztségért. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az impeachment nem jelenti automatikusan ezt – mint ahogy egyébként a juttatásaitól sem fosztják meg. Ahhoz el is kell őt ítélni, majd egyszerű többséggel a szenátusnak szavaznia is kell . A republikánusok többsége ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogyha ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük