Menü Bezárás

Dunaferr: vakon, mint Stevie Wonder

Kelet és nyugat határán tán komfortosabban érezné magát az ember, ha a Dunai Vasműért, mondjuk, egy német acélmulti küzdene francia fémcégcsoporttal, esetleg brit olvasztáróriással, hogy a győztes végül a nyugati indusztrialitásba csatornázza a magyar nehézipar újvárosi monstrumát.

Ehelyett az van, hogy egy orosz és egy ukrán érdekcsoport nyüstöli egymást magyar földön, magyar megbízottai által, magyar hatóságok asszisztenciája mellett, rejtői káoszban; és most, a finisben, az egyik fél kazahokkal, a másik pedig biztonsági őrös erődemonstrációval hajrázik. A sikert az jelentené, ha a cég életben maradna – a keleti indusztrialitás részeként.

Gazdaságis kollégáink hónapok óta tudósítanak a Dunai Vasműről. Akit bizserget a paragrafusok, a személy- és cégnevek, valamint a dátumok tömege, az kattintson vonatkozó cikkeinkre; mi ebben a riportban inkább az arcokat mutatjuk.

Farkas Norbert / 24.hu

De így sem úszható meg a sztorivázlat.

Dunaújváros a legszigorúbb állampárti idők, az ötvenes évek kreálmánya. Pentele néven négyezer lelket számláló település élte itt mindennapjait. Ám a szocialista nehézipar megteremtését erőltető Magyar Dolgozók Pártja pont e helyre álmodott hatvanezres várost gigantikus kohászati kombináttal, dacára annak, hogy hazánk lényegében a nehézipar egyetlen nyersanyagával sem rendelkezett, eltekintve a vasakarattól.

A gyár s a város létrejött, terek, sugárutak, szerethető, lakható szocreál sorházak nőttek ki a földből, biztos munkahelyek szolgáltak korrekt fizetéssel a kor munkásainak. Minden családból dolgozott egy, két, néhány ember a vasműben. Ma sincs ez másként: a még mindig bő negyvenezres településen közel ötezer állást biztosít a gyár, s további pár ezret a beszállítói kör. Hogy nem rosszak ezek az állások, annak igazolásához elég ránézni az üzem előtti tisztes autóparkra.

Kapcsolódó
Az erőmű, ahol a világ utolsó pucér nős naptárja lóg

Riport Visontáról, a Mátrai Erőműből, ahová nemrég bevásárolta magát Mészáros Lőrinc, de ahol sok minden olyan, mint két, három, négy évtizede lehetett.

Három éve Gyöngyösön riportoztuk a Gagarint, a Mátrai Erőművet, ott a buszmegállót töltötték a délutáni műszakváltáskor távozó százak, itt Toyotákba, Opelekbe huppannak a megfáradt szakik; föltűnést egy Wartburg kelt, harmincas srác a sofőr, fiatalabb, mint a verda, ha Pesten jönne szembe, lehipsztereznénk, de Újvárosban is nosztalgiázós mosolyokat vált ki a kétütemű pöfögés.

A gyár elnevezése követte a várost: az első évtizedben a Sztálin Vasművel büszkélkedtek Sztálinváros lakói, aztán 1961-től a Dunai Vasművel a dunaújvárosiak, vagyis ugyanazok az emberek. A Dunaferr márka 1984-ben született, majd a cég a rendszerváltás után részvénytársasággá nemesült, hogy 2004-ben privatizálódva az ukrán Donbass Ipari Szövetségnél kössön ki. Nem az egzotikumot, hanem bizonyára az adóoptimalizálást szolgálta, hogy a Donbass nem saját maga birtokolta a vasművet (aminek a neve ekkor már ISD Dunaferr Zrt.), hanem e célra bejegyeztette a Steelhold Limited nevű vállalatot, méghozzá Cipruson.

Bojár Sándor / Fortepan A vasmű dolgozói munkaszünetet tartva némán állnak Sztálin temetésének időpontjában, 1953. március 9-én.

A történet 2008-ban bonyolódott tovább: a Donbasst megviselte a világválság, és banki adósságai fejében átadta a Dunaferr, pontosabban a Steelhold tulajdonjogának bő felét az orosz állami pénzintézetnek, a Vnyesekonombanknak, ami így teljhatalmat kapott a vasmű felett: a céget irányító igazgatótanács öt tagjából hármat a bank delegál.

E tiszta képlet borult tavaly szeptember harmincadikán, amikor e három tag lemondott igazgatótanácsi tagságáról.

Máig nem tudni, hogy:

  • a bank utasította őket erre, vagy közös magánakció zajlott
  • mi a lemondás és ezzel a vállalatvezetés káoszba taszításának oka
  • az azóta eltelt bő fél évben miért nem delegált új tagokat a bank, miért nem küldött senkit (a Steelholdon keresztül) a vasmű időközben meghirdetett közgyűléseire és igazgató tanácsi üléseire (melyek így elmaradtak).

Az öttagú igazgatótanács maradék két tagjából az egyik, bizonyos Oleg Mikriscsan állítólag moszkvai börtönben ül, a fellelhető egyetlen tag, az elvileg az ukránokat képviselő Tatjana Tarutét pedig nem engedik belépni a gyár területére.

Az alighanem szándékosan létrehozott zűrzavarban két csapat esett egymásnak:

  • az egyik házon belül van, viszi a bizniszt, a napi ügyeket, vezetőjük Evgenyi Tankhilevich (akinek vagy lejárt a mandátuma, vagy nem, de ebbe itt nem megyünk bele), szószólójuk pedig a harminc éve a vasműnek dolgozó Nagy Péter ügyvéd, aki azt állítja, hogy bírja a Vnyesekonombank támogatását
  • a másik brigádot a válságmenedzserként bemutatkozó Mikó István mozgatja, aki azt mondja, hogy a Steelhold (Nagy Péter szerint viszont a gyárból kizárt Tatjana Tarute) nevében jár el, és azt is mondja, hogy szintén bírja az elvileg ellenérdekelt orosz bank támogatását.

A két fél napok óta dokumentumok sorát vonultatja fel magyarországi és külföldi hatóságok, valamint a sajtó előtt, igazolandó:

  • egyrészt, hogy jogosultak vezetni a vasművet
  • másrészt, hogy leleplezzék a másik jogosulatlanságát, inkompetenciáját, rossz szándékát.

Nagy Péter ügyvéd most hétfőn bő egy órát szánt arra, hogy meggyőzzön néhány újságírót arról, hogy Mikó István „durván és otrombán” hamis ciprusi papírokkal kívánja átvenni a céget. Nagy Péter előadásának szépséghibája, hogy azon kamerát, fényképezőgépet nem használhattunk (mondván, folyamatban lévő büntetőfeljelentés alapjául szolgáló okiratokat mutat a vetítőn), így nincs módunk ellenőrizni az állításait.

Nagy Péter ügyvéd arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a Vnyesekonombank a lassan hét hónapja tartó tétlenségével lényegében a szakadék felé tereli a felerészben a tulajdonában álló vasművet, annyit felelt: „Nem rám tartozik, hogy az orosz bank miért nem segít.”

Farkas Norbert / 24.hu Nagy Péter, az ISD Dunaferr Zrt. vezető jogásza.

A vasmű alkalmazottjaként nyilván nem okolhatja a tulajt, de más bűnöst fel tud mutatni: 5700 millió forintos károkozással vádolja és ugyanennyire perli a helyi vasas szakszervezetet. Mondván, hogy a sajtóban rossz hírét keltették a Dunaferrnek, ezzel megingatták a beszállítók és a hitelezők bizalmát, minek következtében immár hitelre, halasztott fizetéssel nem, csak készpénzre vásárolhat nyersanyagot a vállalat. Emiatt, így Nagy Péter, noha rengeteg a megrendelés, csupán harminc százalékon üzemel a gyár. Nagy Pétert idézzük: „Talicskán tudnám betolni a leveleket, hogy azonnal vennének tőlem, minden tonnát ötven százalékos haszonnal tudnánk eladni, minden ezer dollárból ezerötszázat tudnánk csinálni, csak a tőke hiányzik.”

A szakszervezet három helyi vezetőjét, Molnár László elnököt és a két alelnököt, Hegedűs Lászlót és Győri Gábort műszakváltásoknál megtalálni a gyárnál, beszélgetnek a kollégákkal, tájékoztatják őket „az ügyek állásáról”, pontosabban tájékoztatnák, de nekik is kábé annyi az infójuk, amennyit a sajtóban olvasnak. Ahogy Molnár fogalmaz: „Igazából azért vagyunk itt, hogy lássák a dolgozók, hogy nem ijedtünk meg, számíthatnak ránk, és annak ellenére, hogy elbocsátottak minket, működik a szakszervezet.”

Molnárék ráérnek, ugyanis Nagy Péter ügyvéd, hivatkozva az úgymond károkozásra, valamint arra, hogy a szakszervezet Mikó István szekerét tolja, tavaly decemberben mindhármukat elbocsátotta állásából. (Az érdekvédők eredetileg munkások, Molnár negyven, Győri harmincegy, Hegedűs huszonöt éve került a gyárba, az utóbbi pár évben már „teljes munkaidő-kedvezménnyel” érdekvédenek, vagyis nem kell szerszámot fogni a kezükbe, de az állásuk a vasműhöz kötötte őket, bért onnan kaptak.)

Farkas Norbert / 24.hu Hegedűs László, Molnár László és Győri Gábor, a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöksége.

Az 5700 millió forintos peren mosolyognak, mondván, csak az amúgy is nyilvános adatokat osztják meg az újságírókkal. „A munkánkat végeztük a legjobb tudásunk szerint, és közben a vállalat keltette a mi rossz hírünket, ami nagyon fáj nekünk, és csorbítja a becsületünket.” Mondja ezt Molnár.

Meg azt is mondja, hogy mindig is „konstruktív szakszervezetisek” igyekeztek lenni, értsd, rendre azon voltak, hogy a gyárvezetés és a kollégák elégedettségét is kivívják; „amikor láthatóan bajba került a cég, és kellett a pénz beruházásra, belementünk a munkavállalói juttatások halasztásába, és tartottuk a hátunkat a melósok felé”.

2019 májusában feszültek össze először a főnökséggel, amikor is vétózták, hogy a főnökség „átütemezze” a júniusban szokásos tizenharmadik havi, a „szabadságos” bért. A főnökség ellencsapásként kiköltöztette őket az irodájukból; „persze nem így kommunikálták, de a lényeg, hogy menni kellett”. A tavaly februári éves bértárgyaláson még nagyobbat csattantak: a vezetés „egy vasat sem akart emelni”, mire Molnárék tüntetést szerveztek Pestre, az orosz nagykövetség elé. „Itt álltak a buszok a parkolóban, hogy visszük föl az embereket, amikor telefonáltak a vezérigazgatóságról, hogy inkább megállapodnának. Megállapodtunk. A diplomáciai bonyodalomtól valamiért nagyon félnek.”

Eztán következtek az igazgató tanácsi lemondások, a káosz, majd a Molnárék kirúgása. „Mi ezzel együtt nem haragszunk, mindenki felé nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Bennünket kizárólag az érdekel, hogy mentsük meg a gyárat, a munkahelyeket, a várost. Aki ebben partnerünk, annak mi is a partnerei vagyunk. Várjuk, hogy végre küldjön valakit a tulajdonos, aki képes rendet rakni ebben az újvárosi nyolckötetes Háború és békében.”

*

A vasmű ostromlóinak élén az emlegetett Mikó István áll.

Ő az a férfi, aki múlt pénteken „biztonsági szakemberekből” álló csapata élén Dunaújvárosba látogatott, hogy az őrséget leváltva átvegye a hatalmat a vasműben. Csakhogy a konvojt a település határán rendőrök feltartóztatták és visszafordították. Mikó István és egy társa, Tóth Csaba ennek ellenére úgy másfél órával később eljutott a gyárkapuig, de az ottani őrök és a városi rendőrök beljebb nem eresztették.

Farkas Norbert / 24.hu

A pénteki majdnem attak kapcsán egymásnak ellentmondó állításokat rögzítettünk.

  • Pintér Tamás polgármester ötven főről beszélt nekünk. Mikó István viszont azt mondja: pontosan kilencvenhét autóval érkeztek, köztük mikrobuszokkal, mindben átlagosan öten ültek, vagyis közel ötszáz fő mutatta meg magát Újvárosnak.
  • Pintér Tamás szerint Mikó Istvánék bölcsen úgy döntöttek, hogy meghátrálnak a rendőri túlerőtől. Mikó István viszont úgy látta, a rendőrök nem voltak egy súlycsoportban velük, ezzel együtt „nem akartam a kollégáim életét kockáztatni”. (Mindenesetre visszafordultak, majd a sztráda egyik pihenőjénél megállva Mikó eligazítást tartott, és hazaküldte a társaságot.)
  • Pintér Tamás állítja, hogy a gyárnál Mikóék kisbuszán túl további három „biztonságis kocsi” állt, de abból, látva a rendőri készültséget, nem szálltak ki az utasok. Mikó István azt mondja, csapatából csak ő és Tóth Csaba gurult el a gyárig.
  • Pintér Tamás úgy tudja, Mikó István bekiabálta a gyárba, hogy „adjátok ki a polgármestert!”. Mikó István ezt nevetségesnek tartja, miként azt is, hogy Stummer János jobbikos képviselő Kubatov-csapatként emlegette a brigádot. „Nem vagyunk és nem is voltunk senki emberei. Ez ügyben szívesen beülünk bármilyen poligráfos vizsgálatba, csak a velünk szemben lévő oldal is üljön be, biztosan elvérzik. Azzal is vádolnak, hogy mi voltunk ott pár éve a választási irodánál, de ahhoz semmi közünk. Csak olyan munkát vállalunk el, amiben hiszünk és amivel egyetértünk, ilyen volt a Városliget osztott sikert arató kiürítése, amit lehoztunk egyetlen pofon nélkül! De máskor meg a velencei önkormányzatnak dolgoztunk egy telekügyben, akkor meg lemomentumosoztak minket.”
  • Pintér Tamás szerint „nemzetbiztonsági kockázatot rejt, vagyis terrorcselekménynek minősülhet Mikóék behatolási kísérlete, ugyanis katasztrófavédelmi szempontból a vasmű Paks után a második legveszélyesebb magyar vállalat, területén rengeteg veszélyes vegyi anyagot tárolnak, az acélgyártáshoz szükséges szereket, tragédiába torkollhat, ha hozzá nem értő személyek nyúlnak hozzá”. Mikó erre azt mondja, hogy ő csupa szakemberrel érkezett.
  • Pintér Tamás szerint minden civil erőszak törvénytelen, „ha valaki úgy gondolja, hogy jogsérelem érte, forduljon bírósághoz, és ha számára kedvező ítéletet hoz az igazságszolgáltatás, akkor állami karhatalom helyezi vissza őt jogos birtokába. Ha ismét jönnek, pláne, ha több száz fővel, az a város, a mi otthonunk megtámadásának minősül. Mikó viszont úgy látja, meg sem karcolta a törvényt, ugyanis, „ha valaki tilos önhatalommal szerezte a birtokát, akkor, a régi Ptk. 190. paragrafusa, valamint az új Ptk. 5:6 paragrafusa szerint a birtok jogos önhatalommal visszaszerezhető”.
Farkas Norbert / 24.hu Pintér Tamás Dunaújváros polgármestere

Nagy Péterrel is vitában áll Mikó István.

Az ügyvéd „fizikai agresszióra készülő, kopaszra borotvált, kimondottan militáns benyomást keltő férfiakból álló csapatot” látott pénteken, akik arra készültek, hogy „nagy értékű vagyontárgyakat szerezzenek meg törvénytelenül a gyárból”. Mikó István azt mondja, pontosan kiszámolta, hány emberre van szüksége „megfogni a gyár tizenkét kapuját és kikötőjét, az alagutakat, az irodaházat, és mindazon pontokat, ahol folyamatosan emelnek ki nagy értékű vagyonelemeket, acélelemeket, fontos iratokat Nagy Péterék”.

Nagy Péter azt állítja, hogy a vasmű egy partnere, a Safin nevű kazah cég (ez az a vállalat, melyben Nagy Péter szerint  a szakszervezetisek nyilatkozatai apadt el a bizalom, s álltak át készpénzes kereskedelemre) a minap Safin-Dunau Acélipari Zrt. néven Bécsben közös vállalatot alapított a vasművel, s e cég napokon belül átveszi a finanszírozást, megoldva a gyár gondjait. Mikó István viszont némi önellentmondást építve kijelentette nekünk, hogy „annak a cégnek nincs pénze, egyszemélyes bécsi társaság, oda van kijátszva a vagyon tavaly szeptember óta”.

Mikó István mindezen túl is számos vádat fogalmazott meg nekünk Nagy Péter ügyvéddel kapcsolatban:

  • Mikó a telefonján mutatott dokumentumokat, melyeket, állítja, „a benti embereink adtak ki”; úgy véli, ezek Nagy Péter ügyvéd durva törvénysértéseit bizonyítják;
  • Mikó István szerint a Nagy Péter-féle vezetés szándékosan csődbe viszi a vasművet;
  • Mikó István végveszélyként detektálja, hogy: „Jelenleg harminc százalékon üzemel a gyár, és már alig maradt anyag. Ha huszonkét százalék alá esik a kapacitás, akkor behűl a kohó, és soha többé nem lehet beindítani. Nem olcsó mulatság ám egy ilyen hakni, a napi működés nyolcszázmillió forintba kerül, csak a koksz és a szén százmillió.”

Mikó Istvánnal hétfő este találkoztunk egy budai hotel halljában. Akkor azt mondta, másnap, vagyis kedden ismét Újvárosba mennek:

A péntekinél lényegesen nagyobb emberi erővel, úgy ezer emberrel, hadd izzadjon a rendőrség. Atrocitás nem lesz, de ha netán megint azt mondják, hogy forduljunk vissza, akkor beleállunk a történetbe: a hátunkat fogják kopogtatni, ugyanis nem egyetlen irányból jövünk, és például a kikötőt nem lehet csak úgy lezárni. Bízom benne, nem lesz még egy Hableány vagy Kurszk. Remélem, a polgármesternek nem sikerül ismét megmajmolnia a városi rendőrséget, és a kapitány belátja, hogy jogszerűen járunk el, és nem ütközünk rendőri ellenállásba. Mi biztosan nem sértünk törvényt, nem szegjük meg sem a maszkviselés, sem a gyülekezési jog szabályait, hiszen dolgozni megyünk. Ahogy pénteken, úgy most is lesz mindenkinél irat, kitűző, meglesz, ki, hol veszi át az őrzési feladatokat. Amint bejutunk, a szakembereink haladéktalanul megkezdik a leltározást, mindent fotókkal dokumentálunk. A teljes váltás levezénylésében mintegy ezerháromszáz-ezerötszáz emberem vesz majd részt, sietnünk kell, hogy a cég nehogy végelszámolásba fusson.

Farkas Norbert / 24.hu Mikó István

Szóval kedd 16 órára ígérte ezerfős csapatát Mikó István. Mi vártuk őket a vasmű parkolójában, de senki sem érkezett. SMS-ben érdeklődtünk, mikor érkeznek. A válasz: „Üdv, nem ma megyünk.” Új egyelőre időpont nincs, viszont „lesz egy komolyabb bejelentenivaló nemsokára”.

A bejelentenivalóra már hétfőn is utalt nekünk Mikó István: „Nagyék vakon vannak, mint Stevie Wonder, de hagyjuk, hadd csinálják a butaságokat. Ők még nem tudják, hogy kedden érkezik hozzánk a bank új megbízottja, miközben valaki a magyar politikában diplomáciai úton fontos telefont kap az orosz bankból. És hát, ha valakit a Vnyesekonombankból hívnak azzal, hogy szeretnék visszakapni a tulajdonukat, annak a kérésnek nehéz nemet mondani.”

Csakhogy ez a banki megbízott sem mutatkozott kedden. Vagyis: továbbra sincs a tulajdonos által egyértelműen igazolt megbízott vezető, nincs igazgató tanács, nincs felügyelőbizottság, nincs könyvvizsgáló, és továbbra sem készült beszámoló a 2019-es gazdasági évről, satöbbi.

A helyzet kulcsa nem más, mint hogy a vasmű tulajdonosa, a Vnyesekonombank embere rábökjön Nagy Péterre, Mikó Istvánra, vagy bárkire, hogy „ő az én emberem”.

De amíg nincs bökés, marad a bizonytalanság bent a gyárban, s idekint a parkolóban is.

Az újvárosi kétütemű hipsztert a Wartburgban nem értük utol, viszont beszélgettünk a hajnalos műszakot épp leadó Szilágyi Lászlóval.

Farkas Norbert / 24.hu

Még a sztálinvárosi időben, 1957-ben született. Apja „városépítő” (itt ez a rang tán ma is überel minden egyebet), rakta a téglát, aztán pedig a vasműben dolgozta le az életét. A fiú továbbvitte az atyai örökséget: a gyár szakmunkásképző intézetében kitanulta a villanyszerelést, 1971-ben a gyárban kapta meg a munkakönyvét, és, ha minden jól megy, jövőre a gyárból megy nyugdíjba. Ebben a fél évszázadban szerelt a karbantartóknál, szerelt a „tűzálló- és mészműhelyben”, szerelt négyszáz tonnás, negyven méterre nyújtózkodó darukon; ami tanfolyam szembe jött, elvégezte, már fiatalon csoportot vezetett, tizenembereket irányított, most épp kilencfős brigadéros. Ha túlórázhatott, túlórázott, „szerettem és megfizették, kétszázötven százalékon számolták el”. Sokáig három műszakban tolta, de pár éve visszaállt reggelesnek.

Fél négykor kelek, mosdás, összerakom a reggelit, ma szelet kenyér, húsvéti sonkamaradék és egy hegyes erős a kajám, ránézek az OTP-számlára, beleolvasok az emailekbe és a hírekbe, elmosogatom a csetreszeket, rendet hagyok magam után. Négy ötvenkor autóba ülök, ötkor leparkolok, öt tízre az öltözőbe érek, pár perccel később belépek a műhelybe. A műszak hattól indul, addig bekapcsolom a gépet, átnézem az átnézendőket. Az elsők között érkezem, és utolsóként hagyom el a fedélzetet, ez a minimum egy csoportvezetőtől.

Farkas Norbert / 24.hu Szilágyi László

Szilágyi László annyira dunaújvárosi, még az emailcímébe is beleírta a települése nevét. Két dologtól tart igazán: attól, hogy baja esik a gyárnak, meg a nyugdíjtól. „Mi lesz velem a vasmű nélkül? Halálra fogom unni magam. De ennél sokkal súlyosabb kérdés, hogy mi lenne a várossal a vasmű nélkül. Nem zárhat be.”

Lehet kérdezni: amikor milliárdok és milliárdosok zsugáznak, miért érdekes Szilágyi szaki.

Igazából csak ő érdekes.

The post Dunaferr: vakon, mint Stevie Wonder first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Nagy Feró: Nem lázadó voltam, hanem sértődött

Amikor először kerestem, azt mondta, zenekari próbán van. Újra pörög a Ricse? Egy tévéműsorra próbálunk, Wolf Katival újra eljátsszuk a Gyere, kislányt. Igazán nem lehet mondani, hogy kiöregedett volna a showbizniszből. Kossuth-díj, jogdíjak és rengeteg szereplés… Ami a díjat illeti, már három évvel ezelőtt is felterjesztettek, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon meglepődtem. Azt mondogattam az utóbbi időben úgy félig viccesen, hogy ha az összes tanítványom megkapta már, kaphat valamit a tanár úr is, nem? Egy csomó zenekarral foglalkoztam annak idején a Garázs műsorban. A Kispál és a Borzot annak idején én futtattam, például. Hobo útnak indításában is segédkeztem, még 78-ban. Azt is mondta, hogy azért kapta a Kossuth-díjat, hogy idegesítse a liberálisokat. Nagyon szeret provokálni? Ugyan már, csak viccelődök, ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Dunaferr: történet a privatizációtól az orosz-ukrán cégháborún és offshore-on át a magyar akciócsapatig

A Dunaferr Magyarország legnagyobb acélműve, több mint 4500 dolgozó kenyéradója. A kormány annyira fontosnak tartja, hogy 2013 óta többször is vételi ajánlatot tett a cégre. Főtulajdonosa közvetetten a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország egyik legerősebb bankja, az állami Vnyesekonombank (VEB). Az acélpiac száguld, nem tudnak eleget termelni a gyárak, ám a Dunaferr 30 százalékon ketyeg. Több beszállítója kért felszámolást ellene. A cégbíróság eddig türelmes volt, pedig akár törölhette volna is, akkora csúszással adja le az éves mérlegeit. Ráadásul a cégnek hónapok óta nincs törvényesen választott igazgatósága és felügyelőbizottsága. Nemrég megjelent a színen Mikó István, aki különös módon azt állítja, hogy a tulajdonos Steelhold és a VEB egyaránt megbízta képviseletével.  A Dunaferr vezető székében ülő ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Hegedűs D. Géza: Nem olyan egyszerű, hogy valaki besétál az egyetemre azzal, hogy mostantól tanítani fogok

Kezdhetek egy idézettel? Persze. „Feladata a magyar színészet szolgálata. Az egyetemes magyar színjátszás szerves fejlődését elősegítő, értékközpontú, érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi színházi kapcsolatok fejlesztését elősegítő, pártoktól, kormánytól független, nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet”. Ez részlet a MASZK küldetési nyilatkozatából 1990-ből. Lefordítom a mai hétköznapokra. Magyarországon körülbelül ötven olyan színház, bábszínház működik, amely törvény által megszabott állami, önkormányzati vagy vegyes fenntartású. Emellett működik öt nemzetiségi színház. És legalább hetven–nyolcvan független és magánszínház is intenzív és nélkülözhetetlen része a magyar kulturális életnek. Ezek az intézmények, ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Amikor magyar zene hódított Jugoszláviában: muskátlizene, avagy a lakodalmas rock felemelkedése és titkos csodái

A 3+2 együttes első lemezének, a Halvány őszi rózsa című albumnak a megjelenése 1986 márciusában ma már felfoghatatlan mértékű, azonnali hatást váltott ki. Egyrészt három hónap alatt elfogyott belőle még a hivatalos adatok szerint is több mint 330 ezer példány. Ehhez jött még később további sok százezer, amivel örökre az egyik, ha nem a legtöbb példányban elkelt magyar nyelvű lemez. Másrészt gombamód szaporodni kezdtek nyomában a hasonló mulatós zenekarok és albumok, először csak jugoszláv lemezcégek kiadásában, majd 1987-től Magyarországon is, felfokozott tempóban. Harmadrészt ma már szintén nehezen értelmezhető hőfokú kulturális-társadalmi diskurzus indult meg a lakodalmasrock-jelenségről, elsősorban annak vélt káros hatásairól – magas- és tömegkultúra, giccs, szellemi igénytelenség és hasonló esztétikai, ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük