Menü Bezárás

Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia

Ököritófülpös kicsit olyan, mint Budapest. Abból a szempontból legalábbis, hogy három település, Szatmárököritó, Fülpös és Mácsa összeolvadásával egy folyó két partján jött létre. A 12. századtól lakott Mácsa lakosságát hol a pestis tizedelte, hol az urai telepítették át oda, ahol nagyobb szükségük volt a dolgos kezekre, a falu ezért többször elnéptelenedett. A 19–20. század fordulóján, amikor Szatmárököritóhoz csatolták, már csak egyetlen tanyából állt.

Szatmárököritó és Fülpös ugyancsak középkori települések: előbbit 13., utóbbit 14. századi iratok említik először. A két falut a Szamos választotta el egymástól, a Szatmári-síkságnak ez a része az Ecsedi-láphoz tartozott, míg a 19. század végén (a hatékonyabb mezőgazdasági termelés érdekében) a területet lecsapolták, a folyót pedig lassú kanyarulatainak levagdosásával szabályozták. A folyó elcsatolt részeit Holt-Szamosoknak hívják, az egyik az 1951-ben egyesített Ököritófülpös közepén tekergőzik keresztül.

Ököritófülpös címerpajzsának alsó részén a hullámzó zöld-fehér sávok alighanem a lápi múltra utalnak, bal oldalon egy harangtorony látszik, míg jobbra egy lángokban álló épület. A stilizáltságában is meghökkentő címerelem a világ legnagyobb, legtöbb áldozatot követelő tűzvészei között számon tartott szatmárököritói tragédiát idézi meg.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Kukucskáné Laboncz Mária Ököritófülpös polgármestere mutatja a község zászlaját.

Határközség

Ököritófülpös ma egy tipikus kelet-magyarországi nagyközség a magyar-ukrán-román hármashatár közelében. Közel kétezer lelkes lakossága lassan, de biztosan fogy és öregszik. Munkalehetőséget főként a közfoglalkoztatás, illetve a helyi intézmények biztosítanak. A közfoglalkoztatottak méhészetben, varrodában dolgoznak, tészta- és térkőgyártással foglalkoznak vagy mezőgazdasági munkákat végeznek. Akad néhány magánmunkaadó: van csirketelep, pálinkafőzde és gabonaszárító, és akadnak nagygazdák, akiknél idénymunkára lehet jelentkezni almásokba, körtésekbe, meggyesekbe. Ezeken felül nyáron háztájiban megy az uborkázás, de abból csak némi pluszpénz jut a konyhára, meggazdagodni nem lehet belőle. A határok közelsége nem jelent túl sokat, a járvány miatti utazási korlátozások bevezetése óta meg még annyit sem.

Mindezt a falut a 2019-es választások óta irányító független polgármestertől, Kukucskáné Laboncz Mártától tudom meg. A korábban kilenc évig önkormányzati képviselőként, de mindig párttámogatás nélkül politizáló Kukucskáné a legutóbbi választáson szoros versenyben, tizenhét szavazattal verte a kormánypártok jelöltjét, pedig a falut 2010 óta fideszes polgármester vezette. Amikor erről kérdezem, a polgármester azt mondja, a falu fejlődik, és ez sokban köszönhető a kormánynak, illetve Kovács Sándornak, a körzet országgyűlési képviselőjének (akiről egyébként lapunk írta meg, hogy nyomozást folytatnak ellene – a szerk.), de hagyjuk inkább politikát, ha egyszer a tűzvészről akarunk beszélgetni. Hagyjuk.

Bár a nemzeti emlékezetből már kikopott, Ököritófülpösön máig élő hagyománya van az egykor nemzetközi hírű tragédiának. Kukucskáné „amióta az eszét tudja, együtt él a tűzvész emlékével”, hiszen magyar-történelem szakos édesapja, Laboncz Miklós sokat foglalkozott a falu történetével.

Népünnepély

Száztizenegy éve, 1910. március 27-én, húsvét vasárnapján nagyszabású bált rendeztek az akkor még Fülpöstől különálló Szatmárököritón. A mulatság helyszíne, egy nádtetős csűr, a tánc hevében meggyulladt, és pillanatok alatt földi pokollá vált. A bálnak 600–800 résztvevője lehetett, közülük 312 ember veszett oda, 236-an ököritóiak. Az áldozatok többsége halálra égett, vagy agyontaposták őket, de sokan voltak, akik több napi, vagy heti szenvedés után haltak bele égési sérüléseikbe. A szemtanúk szerint az első és az utolsó sikoltás között alig húsz perc telt el, „aztán csak lassú, méhzsongáshoz hasonló hang hallatszott”.

Akkoriban ritkán volt nagyobb szórakozási lehetőség. Persze volt fonó, meg az emberek mindig kitaláltak valamit, de ha bál volt, aki csak tehette, elment rá. Nemcsak a fiatalok – a lányok nem is mehettek egyedül –, hanem az egész család. A gyerekeket sem volt kire bízni, és nem ritkán a néhány hónapos csecsemőktől a nagyszülőkig mindenki elment mulatni, így az 1910-es tűzvészben teljes családok vesztek oda. Úgy mesélték, hogy a tíz kilométerre fekvő Pátyodon másnap reggel arra lettek figyelmesek, hogy Ököritón iszonyatosan bőgnek az állatok. Sok portán nem maradt életben senki, aki megetethette, megitathatta volna őket

– mondja Mezősi Gyöngyi ököritói pedagógus, aki gyerekkorától együtt élt a tragédia emlékével, hiszen szülei háza épp a leégett csűr helyén állított emlékoszlopra nézett.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Mezősi Gyöngyi a a tűzkatasztrófa emlékéül állított oszlopnál.

„Mind halottam, valamennyit gyászolom. Földieim, véreim, s a mi a művésznek talán legfontosabb: a modelljeim!” – írja a Nyugatban 1910 áprilisában megjelent, Ököritó című tanulmányában Móricz Zsigmond, aki később A fáklya című regényével is emléket állított a tragédiának. „Számtalan mély és nagy oka van, hogy ez a borzasztó baleset megtörténhetett” – írja.

Előre kódolt tragédia

A tűzvész előzményeit sorra véve talán az lett volna a furcsa, ha a bál nem torkollik katasztrófába. Egy nádtetős csűr még ma sem számít kifejezetten biztonságos bulihelyszínnek, az 1910-es évek magyar falvaiban pedig még nyílt lánggal, jobbára gyertyákkal, petróleumlámpákkal világítottak. A húsvéti bál előtti mulatságon ráadásul lombos ágakat használtak dekorációnak, ezek már teljesen kiszáradva odabent maradtak, ezekre aggatták rá az új, papírszalagból készült díszeket.

Ilyesmi azonban nem először történt. Ahogy a Bálint István, Ököritófülpös egykori iskolaigazgatója és Horváth László, volt polgármester által jegyzett, a tragédia századik évfordulójára kiadott, Tűz és tánc című kötetben áll: „a csűrt attól kezdve használták mulatságra, hogy engedélyt kaptak rá: ez az engedély hét-nyolc évvel a szabadságharc után érkezett, 1855–56 körül, amikor már nem kellett tartani a rebellitásoktól, ha kettőnél több magyar összejött.”

EPA A leégett pajta romjai.

Szatmárököritó népe békésnek számított, nyugodtan mulatott. A csűrben utoljára 1886-ban volt nagy verekedés, azt sem helyiek, hanem a szomszédos Tyukodról érkező legények kezdték. Akkor a bicskák is előkerültek, így a csetepaté végén huszonhat sebesült és öt halott feküdt a padlón.

Aztán majd’ negyedszázadon keresztül nem történt a faluban semmi említésre méltó.

Az 1910-es húsvéti bál azonban más volt, az ököritóiak minden addiginál nagyobb és fényesebb mulatságot akartak rendezni. A falunak néhány éve volt már egy vonószenekara, de tizenkét legény és férfi mindenféle előképzettség nélkül elhatározta, hogy fúvószenekart alapít, ami a húsvéti bálon debütál majd. Hitelben hozattak maguknak hangszereket, majd a nem messze fekvő Gacsály nevű községből felbéreltek egy némi zeneismerettel rendelkező embert, aki szállásért, ellátásért, napi fél liter pálinkáért és kétszáz korona készpénzért vállalta, hogy hat hét alatt megtanítja őket játszani.

Az új zenekar a húsvéti bál bevételéből akarta kifizetni az összesen ezer koronába kerülő hangszereket és a mester bérét is. A belépő személyenként egy, családoknak három korona volt, vagyis rengeteg fizető vendégre volt szükség. Az szervezők ezért már hetekkel húsvét előtt járták a környékbeli településeket, és hirdették a sohasem látott bált, amin két zenekar is játszik majd.

Húsvétvasárnap már délután öt óra körül elkezdtek érkezni a mulatni vágyók. Gyorsan gyűltek össze, egy óra alatt már 460–470 korona volt a bevétel. A szervezők odafigyeltek, hogy senki ne juthasson be ingyen, egyetlen szűk ajtó kivételével az összes be-, illetve kijáratot beszögezték.

Beszögezték a kaput? Hát persze hogy beszögezték! Hogyne szegezték vóna, mer még a császár se jön be ott fizetés nélkül! Próbálja meg! Míg a koronát le nem teszi! De még be se néz oda korona nélkül senki!

– írta Móricz a Nyugatban.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu és EPA

Huszárvágás

A mulatságon egy ideig minden a legnagyobb rendben ment, aztán iszonyatos sebességgel zajlott le a tragédia. Arról, hogy mi okozta a tüzet, amelyik pillanatok alatt égő pokollá változtatta a csűrt, sokfélét mesélnek. Az biztos, hogy a mulatságban huszárok is voltak. Az egyik verzió szerint a huszárok épp az ajtóban álltak, amikor az egyik rendező táncolni indult és ledobta a kabátját. A kabáttal levert egy petróleumlámpát, ami földet érve szinte felrobbant.

A másik verzió szerint a tűzvész egy felfújt disznóhólyagból és egy gyertyából álló lampionnal kezdődött. Ilyen lampionokat használtak régóta: amikor a gyertya leégett, a hólyag elpukkant, a földre eső parazsat pedig eltaposták a táncolók. A tragikus húsvéti bálon azonban egy huszár le akarta vágni a lampiont, mert nem tudta, hogy azt nem madzaggal, hanem dróttal rögzítették. Amikor odacsapott neki a kardjával, a lampion nem leesett, hanem nekicsapódott a tetőnek, ami azonnal lángra kapott.

A huszárról állították azt, hogy dühében csapott a lampionra, mert ököritói legények kikezdtek a menyasszonyával, volt, aki úgy mesélte, egy verekedés elől akart menekülni, megint mások szerint csak zavarta a feje fölött lógó lámpás. Bűnösként megnevezték Pataj Ferencet, Bénás Bélát, Szénás Bálintot és Pongó Dánielt. Utóbbi volt a helyiek bűnbakja, olyannyira, hogy bár ő maga is halálát lelte a tűzvészben, a szülei nem sokkal a tragédia után jobbnak látták, ha elköltöznek a környékről, mert folyton ujjal mutogattak rájuk. De hogy ki indította útjára a gyilkos lángot, tulajdonképpen mindegy, nem szándékosan tette.

Földi pokol

Mire a mulatozók észlelték bajt, már az egész csűr lángokban állt. A tömeg egyszerre indult el az egyetlen kijárat felé, egymást agyontaposva próbálták menteni magukat a halálfélelemtől megvadult emberek. Az első sikolyok felhangzása után néhány perccel már embermagasságú halomban feküdtek egymás hegyén-hátán az ajtónál a bálozók.

Egy Ficskó Áron nevű, harmincöt éves gazda a feleségével, a sógornőjével és a sógorával az ajtó mellett, a pultnál állt, ahol a belépőt szedték. A férfi valami pattanást hallott, aztán rájuk rontott a tömeg. Ahogy a nyomás jött, ő kiesett a kapun, de a feleségét letiporták. Tizenöt embert húzott ki, hogy a feleségéhez hozzáférjen, már a kezét fogta, de nem tudta kiszabadítani, mert rajta volt a sokaság. Valaki fölülről rázuhant, mire fölkászálódott, már ott ugráltak le, akik tudtak. Egy lány esett ki, égett a ruhája, a haja, odarohant hozzá, oltson már el! – visította, majd összeesett és meghalt

– idézi a Tűz és tánc az egyik szemtanút.

Ivándi- Szabó Balázs / 24.hu

Százhuszonhat ember halt meg a pajtában. A holttestek a felismerhetetlenségig összeégtek, tömegsírba temették őket. A többi áldozat vagy közvetlenül az után halt meg, hogy kimenekült a pajtából vagy a tűzvészt követő napokban.

„Édesapám sokszor mesélte, amit gyerekkorában az öregektől hallott, hogy húsvét hétfőn, a földeken találták meg a holttestét azoknak, akik lángolva jutottak ki a csűrből, és kínjukban próbáltak minél messzebb futni, de volt, akit napokkal később egy kútban találtak meg, oda ugrott be kétségbeesésében” – mondja Mezősi Gyöngyi.

Az utolsó áldozat majdnem egy hónappal a tűzvész után, április 21-én halt bele az égési sérüléseibe, harmincnyolc évesen. A katasztrófa után napokig tartottak a temetések, a százhuszonhat felismerhetetlen áldozatot tizenhat szekérrel szállították a temetőbe. Kovács Gusztáv, a falu akkori református lelkésze így emlékezett:

Istenem! Milyen temetési menet volt az. Sírás, jajgatás hangzott. Nem lehet azt szóval leírni. Kiértünk a temetőbe. A százhuszonhat hullát közös sírba, a felismerteket, nyolcvannégyet az övéik mellé temettük. … Este lett, amire a nyugvók fele hantolva volt.

Emlékoszlop

Az ököritói tragédiát sok tényező szerencsétlen együtt állása okozta, így soha nem vontak felelősségre érte senkit. Egyedül Móricz nevezte meg a felelősöket, az urakat, akik a magyar parasztot évszázadokon keresztül semmibe vették, megvezették, kiszipolyozták. Amikor a tragédia hírét hallva egy budapesti mentőegyesület felajánlotta a segítségét, az alispán azt üzente vissza, hogy köszöni, de „Ököritón más munkálat nincsen, mint háromszázon felüli hulla elföldelése”. A főispán pedig azt közölte, addig nem hajlandó Ököritóra menni, míg az összes halottat el nem temetik, mert nem bírnák az idegei, és hozzátette, a falunak nincs szüksége segélyre, csak egy díszes emlékoszlopra.

A magyar nép olyan, hogy azzal lehetne valamit kezdeni, de az a baj, hogy a fölötte álló rétegek nem olyanok, a melyekből jó áradhasson lefelé

– írta Móricz.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Tavaly, a száztizedik évfordulón tűzoltó-konferencia lett volna a faluban, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt, és idén sem tartják meg a hagyományos megemlékezést. Ahogy legutóbb, most is csak csendes koszorúzás lesz az áldozatok két emlékművénél.

Az önkormányzat a járvány kezdete óta biztosít a lakosságnak maszkokat, pénzt fertőtlenítőszerekre, és rendszeresen fertőtleníti a közterületeket, de az emberek eddig nem igazán vették komolyan a pandémiát.

Engem elég súlyosan érint a járvány, a férjem november 24-én koronavírus-fertőzés miatt halt meg. Ő az egyetlen áldozat a faluból, hatvanhat éves volt. Volt problémája a magas vérnyomásával, a cukrával, a túlsúlyával, de még bőven élhetett volna. Csak mostanában, a hírek hatására kezdenek egyre többen megijedni. Az ember már csak ilyen, nehezen hiszi el, hogy baj van, amíg nem ég a feje felett a ház

– mondja a polgármester.

The post Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


„Frászban van mindenki” – rejtélyes tűzesetek miatt aggódnak Albertirsán

Amióta voltak ezek a tüzek itt nyáron, frászban van mindenki. Én biztos. Ha bármilyen villanymizéria van, márpedig van nálunk rendesen, egyből arra gondolok, hogy mindjárt baj lesz. Így élünk már bő fél éve – mondja Tóthné Németh Rita, aki két tűzeset helyszíne között félúton lakik Albertirsán, a Pálinkafőző utcában. Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Tóthné Németh RitaA kettő közül az egyiket részletesen bemutattuk december végén. Történetünk fókuszában az állt, hogy Ellenbach Ildikó családja úgy kap továbbra is több tízezres villanyszámlákat, hogy fogyasztásuk nincsen – nem is lehet, hiszen leégett a házuk. (A szolgáltató a cikkünk megjelenése után törölte a család több százezres tartozását.) A család elmondása szerint az emeleten keletkezett a tűz, ami gyorsan terjedésnek indult, mígnem elérte a főzéshez ...
További részletek >>


„Ritkán van ennyire rajta az isten ujja valamin” – 25 éves A dzsungel könyve

„Ültem a gyerekeimmel esténként elalvás előtt a szobájukban, és már abban a korban voltak, amikor elérkezett a történetek sorában A dzsungel könyve. És ahogy olvastam nekik ezeket a történeteket, éreztem, hogy milyen erősen hat rájuk, de nemcsak ezt, hanem azt is, hogy rám is visszahat. Nagyon megkapott. Így aztán odafordultam a színházam akkori igazgatójához, Marton Lászlóhoz, hogy támadt ez az ötletem, és hogy szerintem ez annyira alapvető emberi történet, hogy olyan musicalt lehetne belőle csinálni, ami mindenkihez eljutna. Ő biztatott, hogy hajrá, fogjak bele, és próbáljam létrehozni magát a művet a próbakezdésig” – kezdi a történetet Hegedűs D. Géza, A dzsungel könyve musical ötletgazdája és rendezője. „Radnóti Zsuzsa, színházunk dramaturgja Békés Pált ajánlotta a figyelmembe, hogy benne megvan az a különös ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap

Kisfiam, itt hagytad a varázspálcád – kiált a fia után egy átlagos hétköznap este Mészáros György. Dávid kissé szomorúan konstatálja, hogy az apa-fia játékra egy kicsit még várnia kell, míg édesapja elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy tizenöt évvel ezelőttig egy szerzetesrend papjaként tevékenykedett, ma pedig az ELTE docenseként, meleg, egyedülálló apukaként neveli hétéves kisfiát. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huA kezdetekhez vissza kell ugornunk néhány évtizedet. György szülei nem voltak igazán vallásosak, gyerekként őt is óvni akarták attól, hogy azzá váljon. Nem jártak sikerrel. „Az iskolában eléggé kirekesztett voltam, míg az egyháznál közösségre találtam” – fejtegeti az okokat. A ministrálás és a kórusban éneklés mellett a hit kérdése is egyre meghatározóbb lett az életében, mélyen hívővé ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


„Fiam, nem szeretlek, mert apádra emlékeztetsz”

Aki 35 évesen, felnőtt fejjel, a nulláról fordul a sport, hovatovább az ultra- és a terepfutás felé, annak általában kell legyen valami fejlövése. Nekem egy tizenhárom éves párkapcsolatom ért véget 2010-ben. Magamat okoltam. Azt éreztem, kevés vagyok neki. Megviselt. Morfondíroztam magamban, mit tegyek? Sírjak, álljak neki inni vagy kössem föl magam? Megoldásnak tűnt az is, ha kifutom a hatalmas lelki bánatomat. Így hát felhúztam a széttaposott deszkás cipőmet, amiben az utcán is jártam, majd kikocogtam a lakásunktól egy kilométerre fekvő régi Hungarocamion pálya 400-as körére. Húsz karika után végül hazáig nyomtam. Ez egy tízes. Azóta folyamatosan futok. Tíz év távlatából nézve, több stáció megélését követően végső soron a terepfutásba menekültem. A magányosan eltöltött óráktól, gyakran napoktól végül jóval ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük