Menü Bezárás

„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során?

Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, vallása, akármije van.

Nekünk egy a fontos: a Balaton. Ez halálosan komoly történet. Az elmúlt egy évben értünk el eredményeket. Kormányzati szinten is meghallgatják, amit leírunk, leülnek velünk tárgyalni. Ha valaki komolyan veszi, hogy a Balatonnal akar foglalkozni, nem árt, ha meghallgatja azokat, akik itt élnek a tó körül.

Mohos Márton / 24.hu

Milyen célokat szeretne elérni az ötéves elnöki ciklusa végére?

Az első célom az volt, hogy minden település vezetőjével személyesen találkozzak. Ez meglesz a végére, csakhogy néhány hónap alatt gondoltam végrehajtani, mert én vagyok a jedi. Ez nem sikerült, a pandémia közbejött. Azt szeretném, hogy rang legyen a Balatoni Szövetség tagjának lenni, 10 százalékkal több legyen a tagunk. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 településből áll, nekünk pedig 80 tagunk van.

A Balatoni Szövetségről

A tóparti önkormányzatok, helyhatóságok együttműködését fűzte szorosabbra a még a Monarchia idején, 1904-ben alakult Balatoni Szövetség. A rákosizmusig, 1949-ig működött szervezet sokat hozzátett a tó körüli fejlesztésekhez a vasútvonalak kilobbizásától a bolthálózat kiépüléséig. A rendszerváltáskor, 1989-ben újra alakult a szövetség, ami a mai napig a Balatont érintő kérdésekben állást foglal, a fejlesztésekben partnerként és előkészítőként részt vesz, de a borkultúrát is szívén viseli. Elnöki posztja rotálódik a három tóparti megye, Somogy, Veszprém és Zala között. Most épp Somogy a soros, ezért 2019. december 4. óta Lombár Gábor fenyvesi polgármester az elnök, a két társelnök pedig Nagy Sándor Bálint keszthelyi polgármester (Zala) és a korábbi szigligeti polgármester, Balassa Balázs (Veszprém).

Hogy jellemezné a kormányzattal való viszonyát mint a szövetség elnöke? Milyen szinten szokott tárgyalni önökkel a kabinet, kiket delegál?

Nagyon aktuális a kérdés, a minap voltam a Magyar Turisztikai Ügynökségnél, ahol a vezérigazgató-helyettessel és a turisztikai igazgatóval egyeztettünk. Jó hangulatú és konstruktív volt a beszélgetés, az is elhangzott, hogy partnerként kíván az MTÜ a Balatoni Szövetséggel együttműködni. Ez számunka nagyon fontos, jó, ha bele tudunk szólni a tó dolgaiba.

Miből gazdálkodik a Balatoni Szövetség?

A szövetségnek csak annyi pénze van, amennyi a huszonéve megállapított tagdíjakból összejön. Így csak ajánlásokat tudunk tenni a tagtelepüléseknek, illetve sugalljuk, hogy mely térséget kéne fejleszteni. Mert van olyan térség, ami nagyon jól fejlődött, mint Balatonfüred, Siófok és Keszthely környéke, de a Délnyugat-Balaton és a Kis-Balaton környékének gazdasági helyzete eléggé sanyarú. Azt azért tudni kell, hogy a Balatoni Szövetség elsősorban érdekérvényesítő, érdekharmonizációs szervezet.

A szövetségnek is sok munkát és fejtörést okozott a Bahart ügye. A Balaton hajózási cégét múlt év elején reorganizálni akarták, ami egyes bírálatok szerint pusztán a vagyona kiárusítását, a nyereségesebb üzletágak (mint a vitorláskikötő-üzemeltetés) kiszervezését jelentette. Lett is nagy botrány, majd a többségi tulajdonos, az állam jogait gyakorló MTÜ megpróbálta elsimítani a helyzetet. Most ott tartunk, hogy három település visszakapta a hajóállomását, és a vitorláskikötők üzemeltetése is marad a Bahartnál. Ön hogy élte meg ezt a történetet?

Én sikerként. Hozzá kell tennem, hogy én voltam az elsők egyike, aki fölemelte a szavát a reorganizációs terv ellen.

Mohos Márton / 24.hu

Mert Fenyves is tulajdonos a Bahartban?

Nem. Csak azok a tóparti önkormányzatok voltak tulajdonosok – huszonnéhányan –, amelyek kikötővel rendelkeztek. Ott voltam, Suchman Tamás volt a privatizációs miniszter akkor – őt gyerekkorától ismertem, marcali fiú volt –, amikor Füreden az állam átadta a Bahart működtetését az önkormányzatoknak azzal, hogy majd X éven belül X milliárdot be kell tenniük, hogy legyen miből fejleszteni. Nyilván mindenki megígérte ezt, amiből semmi sem lett. Megkérdeztem a mellettem ülő kollégát, hogy honnan lesz erre pénz? „Nem baj, majd lesz” – válaszolta.

És ez még a 2008-as pénzügyi válság előtt volt.

Bőségesen. Mint a Balatoni Szövetség elnökségi delegáltja, feltettem a kérdést, vehetünk mi is részvényt? A képviselő-testület nálunk azt mondta, elkülönít erre pénzt, vegyünk részvényeket. Igaz, hogy akkor még nem volt kikötőnk, de tervben volt már, az pedig nem rossz, ha van valamiféle értékpapírunk. Mindez máshogy alakult, elindult a részvények felvásárlása, az államé lett a többség. Nyilván az állam azt mondta, hogyha nem sikerült kifizetni a dolgokat, akkor magához veszi a céget. A reorganizációs terv meg a pandémia közepén szép csendesen megjelent. Amikor ezt elolvastam, hát nagyon meglepődtem. Na, akkor az elnökséggel készítettünk egy levelet, amit eljuttattunk a tulajdonosi jogokat gyakorló MTÜ-nek, utána fogadott engem Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató.

Ez milyen hangulatú beszélgetés volt?

Jó hangulatú, konstruktív egyeztetés volt, aminek eredményét mindnyájan ismerjük.

Úgy értem, Guller úr kész tények elé állította önt, vagy hajlandónak mutatkozott kompromisszumokra?

Azt mondta, már amikor leültem, hogy meg van oldva a kérdés, mert le fognak ülni a Bahart akkori igazgatójával, Kollár Józseffel az érintett települések, és egyezkednek. Mondtam, hogy akkor én majdnem hiába jöttem, bár pár dologról azért beszélgettünk. Kontrát Károly, a túlparti országgyűlési képviselő nagyon korrektül odaállt az érintett települések mellé. Arra meg ki gondolt volna, hogy egy levél hatására változtatnak?

Az nem lehet, hogy direkt nagyot lépett az MTÜ, hogy abból picit visszalépve engedékenynek mutatkozzon végül?

Nem tudom. Nyilván, ha a céget átnézték, biztos vannak, voltak olyan elemei, amiket meg kell változtatni.

Mohos Márton / 24.hu

Pont a nyereséges részeket akarták kiszedni belőle.

Hát persze, véletlenül. Azt vallom, hogy a Balaton szerves része a hajózás. Így annak egyben kéne maradnia. Mert az, hogy ezt a részt az XYZ kft., azt meg az a cég működteti, nem jó irány. A vitorláskikötős történetet az érintett településekre bíztuk. Azt kértem inkább tőlük, hogy személyesen járjanak el abban, hogy majd ők működtetik, vagy valami történjen. Összességében én ezt sikerként élem meg.

Tud arról valamit, hogy a vitorláskikötők esetén miért táncoltak vissza a Bahartnál?

Úgy tudom, hogy volt a Baharton belül is olyan szakember, aki szerint nem volt ez jó ötlet.

De volt a Bahartnak ebben a történetben bármilyen döntési jogköre vagy szava?

A Bahartnak abszolút nincs már semmiben sem, mert megvan a tulajdonos, aki odateszi a kottát azzal, hogy ebből játszunk ma gyerekek, és kész.

Az utóbbi években elég gyakran felmerül a kifejezés: „a Balaton körbe betonozása”. A rengeteg új apartmanház, szálloda építése, a partok lezárása, a fakivágások, a természetpusztítások, nádirtások jelzik ezt a tendenciát. Önnek mi a véleménye erről, hol lehet meghúzni azt a határt, ami mindenkinek jó: az ökológiai egyensúly is megmarad, a befektetői-turisztikai igények sem szenvednek csorbát?

A Balatonnak nagy szüksége van arra, hogy tiszteljük és ismerjük el, ez egy természetes tó. Egy természetes tónak szüksége van arra, hogy tudjon élni, ehhez kell növényzet, állatvilág. Ebben vastagon benne van a nádas, ennek a megóvása mindannyiunk érdeke. Ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton, ezt tudomásul kell venni. Ezt egy szakértő mondta, nem az én okosságom.

Mértéktartónak kell lennünk abban, hogy mit és mennyire építünk be. Jól tudom, hogy az ingatlanbefektetések és a Balaton szeretete, a napfelkelte látványa a szobából nagyszerű dolog lehet, de én sem így ébredek, pedig itt születtem, ugyanis a település más részén lakom.

Ez pedig Balatonfenyves, amit így szeretünk, ahogy van. Nyilván visszaemlékezünk rá, gyerekkorunkban milyen kevés volt az épület, milyen sok a növényzet, hogy fogtuk a békákat, siklókat. A világ megy előre, és azt a szimbiózist, ami a Balaton és a turizmus között van, nagyon szigorúan be kéne tartani és tartatni. Nagy a települések felelőssége, hisz ők mondhatják azt, hogy állj, ne tovább! A település gazdái a polgármester és a testület, és ha ők azt érzik, arra kaptak felhatalmazást, hogy a település természeti-ökológiai egyensúlyát megtartsák, az nagyon szép és vagány dolog.

Mohos Márton / 24.hu

Nagy viták övezték a siófoki meteorológiai obszervatórium elé tervezett társasház ügyét, ami a takarása miatt megnehezítheti az időjárás-előrejelzést és a viharjelzések pontos kiadását. Erről mi a véleménye?

Amit le is írtam akkor, hogy tartok tőle. Elolvastam kiváló szakemberek véleményét ezzel kapcsolatban, akik az obszervatórium szolgáltatásait folyamatosan használták, például a vízimentőkét. Az obszervatórium páratlan értékei azok a különféle mérések, kutatások, amiket végeznek, lehet, hogy ezeknek lesz végük. Egy 20×60 méteres telken egy ekkora, ló méretű házat építeni! Nem érzem az óriási nagy fontosságot. A kormány előtt volt annak a lehetősége, hogy cserélje el az ingatlant, ez az ingatlan maradjon állami tulajdon, és egy másik állami, vízparti, közeli tulajdont csereberéljék el. Ezt az ingatlant meg adják oda a meteorológusoknak, és olyan műszereket tudtak volna arra a telekre telepíteni, amik még hiányoznak az általuk végzett kutatásokhoz.

Mit szól a tihanyi Limnológiai Intézet átalakításához és Jordán Ferenc igazgató távozásához?

Az én hibám, de Jordán Ferenccel nem találkoztunk személyesen. Azaz csak egy nagyon rövid időre, és akkor „fenyegettem meg”, hogy fogunk találkozni, mert szerettem volna vele személyesen beszélni. Egy nagyon intenzív és tettre kész embernek hittem. Most is ezt gondolom róla. Jelenleg egy átalakítással kiderült, hogy nem is olyan szép a menyasszony, mint amennyire gondoltuk. Én ezekre sokat nem adok, szeretek a saját tapasztalásaim alapján megismerni valakit, és utána véleményt mondani róla. Mindenki, aki a Balatonért hajlandó tenni, azt támogatom. Nyilván a régi dolgok megreformálása általában fájni szokott. Egyébként a Limnológiai Intézetnek fantasztikus szerepe kellene, hogy legyen a Balaton kutatásában.

Csak forrás kéne nekik.

Nyilván forrás is kéne. Én azon lepődtem meg, hogy az elmúlt esztendőkben az algavirágzással kapcsolatban kiderült, hogy ezt kutatja Veszprém, a Műegyetem, Debrecen. Aztán amikor nyilatkoznak, háromféle vélemény jelenik meg. Amikor egyeztettünk a Balatonnal kapcsolatos kérdésekről, azt mondtam, hogy a kutatások organizálásának letéteményese az a Limnológiai Intézet kell, hogy legyen. Ha lefordítjuk a nevét, akkor az tótani intézetet jelent. Ez a Balaton kutatására jött létre, hát akkor mi is a kérdés?

Ha ez egy kézben van, akkor felőlem Kuvaitban is kutathatják a Balatont, nincs bajom vele. Csak legyen egy, aki összefogja, aki kimondja, hogy itt vannak a kutatási eredmények, ezeknek ez a konklúziója. Úgy vagyunk most vele, mint a vírussal. Van csaknem tízmillió virológus Magyarországon, és mindenkinek más a véleménye róla.

Mohos Márton / 24.hu

Még egy kérdés erejéig visszatérnék Balassa Balázshoz. A volt szigligeti polgármester lemondásakor „egyes befektetői körök” nyomásgyakorlását említette, ami gyaníthatóan arra utalt, hogy szállodákat, apartmanházakat építenének a falu egész érintetlen partvidékére. Itt, Balatonfenyvesen mekkora hasonló befektetői nyomást érez?

Azt hallottam, Szigligetnek ezt a természeti csodáját, hogy kevés az épület és a szálloda, meg szeretné őrizni az új testület is. Nálunk nincsenek olyan szabad területek, ahol nagy beruházások megjelennének. Van egy-két olyan üdülő, ami teljesen elhanyagolt volt, mint a Postás Üdülő, annak a felújítása évek óta zajlik, apartmanházak lesznek a helyén. Nem is jelentkezik ez a fajta nyomás.

Olyan irányból sem, hogy a település változtasson a beépíthetőség mértékén vagy épp az elfogadott épületmagasságon?

Van egy kiváló főépítészünk – egyben barátom is –, Molnár Árpád, aki többek közt Siófok első rendszerváltás utáni polgármestere is volt. Mi együtt a szakmaiságot figyelembe véve döntünk arról, hogy egy épület vagy beépítés milyen módon változtathat a környezeten. Azt tudni kell, hogy minden település saját kezében van a történet. A rendezési tervek, amiket a képviselő-testületek fogadnak el azok, amik meghatározzák, miként építhető be egy település.

De a végső építési engedélyeket a kormányhivatalok adják ki.

Valóban, de az alapján adják ki, ami a helyi döntésekből következik. Ha most megváltoztatja a beépítési módot a helyi önkormányzat, azzal nemigen lehet mit kezdeni. Nyilván minden egyes település a maga lelkiismerete és szándéka szerint változtathat a központi törvények alapján.

Egy vitatott beruházás akadt Fenyvesen is: a vitorláskikötő. A mintegy 500 méter hosszú mólószárak miatt sok támadás érte a projektet, részben az áramlás megváltoztatása miatt. Mit tapasztaltak az elmúlt években, beigazolódtak a félelmek, valóban feltöltődött a móló és a part közötti, a kikötőn kívüli vízfelület?

Bevallom őszintén, anno kiálltam a kikötő mellett. Úgy véltem, egy településnek a jövőjét az határozza meg, milyen lehetőségeket tud kihasználni. Volt egy hazai befektető, aki felvállalta, hogy kikötőt fog építeni. Mi ezt az álmunkat 1997 óta dédelgettük, végül 2017-ben elkezdték építeni. Sok minden jött, ami alkalmatlanná tette a fejlesztést, például a gazdasági válság, amikor nem lehetett hitelhez jutni. A képviselő-testület végül végig vitte az elképzelését.

Miért kellettek ekkora mólószárak? Mert a déli part alapvetően sekély. Odáig kell eljutni egy mólóval, ahol a nagy tőkesúlyos hajóknak is megfelelő vízmélység van. Ezt nagyon támadták, főként az önjelölt vízépítő és környezetmérnökök.

Nem akarok senkit se kifigurázni, tisztelem azt, aki védi a környezetet, de én műszaki emberként hajlamos vagyok rá, hogy ha szakvéleményeket látok, azoknak hiszek. Kell persze az is, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, még ha az igazából akár megmosolyogtató vagy érezhetően nem a valós tényeken nyugvó is. Talán az idő bennünket igazolt, akik támogattuk, mert semmilyen káros hatásról nem tudok.

Mohos Márton / 24.hu

Monitorozzák folyamatosan?

Igen, monitorozzák. A kikötőben vannak olyan pontok, ahol folyamatosan kell tisztítani a medret, de ez legyen a kikötő üzemeltetőjének gondja. Vízforgatás is van, télen is tele van a kikötő. Úgy tudom, most 170–180 hajó van a kikötőben. A maximális befogadóképesség 300–350 között van.

Érzik a kikötő hatását a településen? Fellendítette a helyi turizmust?

Mindenképpen, mivel megjelent egy olyan réteg, amely vitorlázik. A vitorlázókról tudni kell, hogy imádják a kikötőjüket, imádják a hajójukat, akörül szeretnek molyolni, nem könnyű őket kimozdítani. A kikötő önmagában csak egy létesítmény egy bizonyos rétegnek. De szerettem volna, hogy bevonjuk a település életébe, például kultúrprogramokkal, rendezvényekkel, sporteseményekkel. Itt van még nekünk a kisvasút, ami épp bővül, három kilométer van meg a nyolcból az újjáépítendő csisztafürdői ágon. Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató szerint a szezonra kész lehet, de én azt gondolom, az év végére nyithat meg az új ág. Fenyves alapból azon települések közé tartozik, amely jól el van látva látnivalókkal: kikötő, kisvasút, természetvédelmi terület, a Nagy-Berek, jelen van a vadászturizmus is. És akkor a panorámáról ne is beszéljünk: a túlpart Fenyvesről a legszebb.

Balatonfenyvesen rengeteg nádas van, az önkormányzat pedig egyfajta keresztes hadjáratot hirdetett a számtalan illegális mederfeltöltés és stég ellen. Hogy áll ez a küzdelem, milyen hajmeresztő sztorikba futottak bele?

Akadtak érdekességek, például kiülős fa szaletli is volt, amit találtunk. Ebben nagyon szépen lehet borozgatni, csakhogy bent van a Balaton medrében, nyilván feltöltésen.

Ott kezdődött, hogy volt egy konkrét ügyünk. Kimentek a munkatársaim, és találtak egy feltöltést. Mondtam nekik erre, hogy „holnapután visszamentek, és elkezditek a település nyugati határán, és felmérjük végig a partmenti telkeket”. Most ez könnyebb, a téli vegetáció miatt több mindent látunk. 30 és 40 között van azon ügyek száma, amik keletkeztek. Megküldtük a listát és egy kísérőlevelet a székesfehérvári központú Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének, ami a Balaton vízfelületének kezelője. Ők visszaírtak egy levelet, és különféle jogszabályokra hivatkozva közölték, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az eljáró hatóság. A napokban küldtük át az anyagot a Fejér megyeieknek, hogy ők már hatóságként járjanak el. Én azt kérem, hogy óvjuk már meg a tavat. Felháborító és egyszerűen elképesztő az a bátorság, hogy valaki vesz egy parti telket, és teljesen önhatalmúlag elkezdi feltöltögetni, amivel természetkárosítást is megvalósít, miközben mindenféle betonos sittel megtölti a medret, befüvesíti szépen, mert neki nagyobb helyre van szüksége.

Van egy hosszú utcánk, a Mária utca, amiből a Balaton felé nyílnak a madár nevű utcák. Ezek zsákutcák, a végükön ott a tó. Az utcaközösségek mintegy 50 éve csináltak befelé töltéseket és bejárókat. Az utca közössége és nyaralósai bejárnak és ott fürdenek. Egyszer megkerestek, és azt kérték, hogy vegyük át ezeknek a működtetését. Mondtam nekik, hogy nagyon szívesen, de kérem előbb az engedélyeket. Egynek sincs engedélye, tudtam én ezt. Az ilyen bejárók 50–60 méterre vannak egymástól, a köztük lévő telkek tulajdonosai gyakran szintén kivágják a nádast és töltést építenek. Összesen mintegy 40–50 ilyen bejáró lehet errefelé, amiket nyilván fel kellene számolni, mert a part mentén ezek a betöltések nem használnak a nádasnak.

Elmennek a falig a feltöltések ügyében?

Teljesen! De nekünk nincs ebbe beleszólásunk. Ahhoz, hogy én lebontsak egy ilyen építményt, másnak a telkén kell gépészkednem. Én azt tudom megcsinálni, hogy észreveszem, feldolgozom, és megküldöm az illetékes hatóságnak, majd utána kontrollálom. Az biztos, hogy ezt figyelemmel fogjuk kísérni, és folyamatosan rá fogunk kérdezni. Nem feltételezem senkiről, de lehet, hogy feledékenységből elmaradnak ezek a dolgok. Mint a Balatoni Szövetség elnöke a siófoki Balatoni Fejlesztési Tanács ülésén beszámoltam a szövetség munkájáról, és ott egy kvázi kiáltványt is megfogalmaztam a többi településnek, hogy tessék utánunk jönni, csináljuk!

Volt, aki reagált rá?

Úgy tudom igen, Balatonmáriafürdő és Balatonberény is nekifogtak. Mindenki szimpatizál ezzel. Aztán hogy a hátam mögött mit mondanak, az jó régóta nem érdekel. Az a fontos, hogy legyen Balaton az én unokámnak is, aki most négyéves. Ha valaki valamit tesz a Balatonnál, akkor igenis az első maga a Balaton legyen, mert mi ettől vagyunk Balaton-parti települések.

És hogy mi ezzel hogyan sáfárkodunk, az a mi kötelességünk, a mi lehetőségünk, a mi felelősségünk. Ezek gyönyörű, szép, nagy szavak nyilván, de én ezeket komolyan is gondolom. Én egy ilyen megcsontosodott őskövület vagyok.

Mohos Márton / 24.hu

Az országos átlagnál rosszabbul érintették ön szerint a balatoni településeket a helyi adók kormányzati elvonásai?

Nemcsak én, hanem a szövetség tagtelepülései és elnöksége is megfogalmazta azokat a problémákat, amik emiatt jelentkeztek. Az én megítélésem az, hogy igen, ezt alá is tudom támasztani. Készítettek egy olyan anyagot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénél, a TÖOSZ-nál, amit mi is felhasználtunk. Kiküldtem az érintett településeknek, amiknek Balaton-partja, strandja is van. A mi esetünkben nemcsak azok az adóelvonások jelentkeztek, amikről a híradások szóltak, hanem például a területhasználatok be nem fizetése a vendéglátós vállalkozások részéről.

Ha így marad minden, Fenyves mennyit bukik idén?

A mostani tudásunk szerint olyan 50–70 millió forint között van az a lyuk, amit be kéne tömnünk. Mit tesz ilyenkor az ember? A kötelező feladatokat nyilván el kell látni, benne van a névben is. A nem kötelező, önként vállalt feladatokat – például a civilek támogatását – pedig nem. Ez elég bajos történet. Különösen, ha a polgárőr szervezetünknek nem tudok pénzt adni. Az a probléma, hogy csomó pénz van a Balatonra, mint az MTÜ-s pályázatok, ez gyönyörűséges. De miből fogom fenntartani majd azt, ami felépült, ha a kötelező feladatokra már elment a pénz?

Nem tudunk olyan pályázatokon részt venni, ahol önrészt kell adni, mert nincs amiből önrészt adjunk.

De a 25 ezer fő alatti települések a kormány szerint kapnak kompenzációt.

Valóban így van, de ezt még így nem láttuk. De hát ezért beszélünk, ezért tépem a számat a többiek nevében, hogy legyen kompenzálás. Nagyon bízom benne, mert a turisztika alapinfrastruktúrájának az előteremtése a helyi önkormányzatok dolga.

Balatonfenyves a Balaton Hollandiája: a tó rendszeresen elöntéssel fenyegeti az alacsonyan fekvő települést, ha magas a vízszint. Ön volt a leghangosabb ellenzője a Balaton 120 centiméterre emelt szabályozási vízszintjének emiatt. Azt mondta, a partvédelem bővítésének, a vízelvezetés javításának már neki kellett volna állni. Ezzel mi a helyzet, meg tudják oldani, vagy pár havonta víz alá kerül majd Fenyves?

Úgy tudom, hogy ez a projekt, ami a partvédelem megemelésével és a mögöttes területek vízelvezetésével foglalkozik, folyamatban van. A gazdája a vízügyi igazgatóság. Ez részben a mi területünkön történne. Láttam terveket, az egyik nemigen tetszett, de nem is lett valóság belőle.

Az utcák helyett akár csatornák is lehetnének, mint Velencében, hangulatos lenne.

Azt gondolom, minden megoldható, a Holdon is járt ember. Nagyot kellene ehhez álmodni, bár valamelyik nap láttam a dubaji Pálma-szigetet, ettől kezdve azt gondolom, minden lehetséges.

A Balaton többletvizét amúgy elnyelheti a Nagy-Berek?

Nem, mert mi egy púpon, egy homokpadon vagyunk, amit Fenyves előtt is lehet látni, ez akadályozza. Amikor nagyon alacsony volt a vízszint, akkor kint voltak a szigetek. Én az egyiken tartottam testületi ülést annak idején. Jeleztük ezzel, hogy a tó iszaposodott, kotorni kellett volna. Mindenesetre továbbra is az emelt vízmagasság lesz, bár nagyon érdekes, hogy az algásodással kapcsolatban volt olyan kutató, aki azt mondta, a magas víz nem tesz jót az algáknak.

Mások meg azt mondják, a nádasoknak a váltakozó alacsony és magas vízállás a jó.

Hú, igen. Én mindenhez nem értek. Ezért hallgatom meg a szakértőket. Csak amikor ő azt mondja, ő meg amazt, akkor mi az igazság?

Mohos Márton / 24.hu

Tavasszal beindult egy olyan tendencia, hogy a járvány miatt sokan leköltöztek a Balatonra, főleg a home office lehetőségek elterjedése miatt. Balatonfenyvesen is volt ilyen tendencia?

Sajnos nem. Kellene a vérfrissítés ezeknek a balatoni településeknek. Azt hiszem, Gyenesdiáson kívül nincs olyan település, aminek a lélekszáma főként fiatalokkal, erőteljesen gyarapodna. Elöregszenek a települések. Nyugdíjba mennek a városban lakó nyaralótulajok, ide levonulnak, mert márciustól novemberig marha jó itt lenni, hisz csend van – kivéve azt a két hónapot, amikor őrület van.

Mondjuk durcás voltam tavasszal azokra, akik Pestről lejöttek kutyát sétáltatni a strandra lakhelyelhagyási korlátozás idején. El is mondtam, le is írtam többször, hogy Szuszukát nem Fenyvesen kell megsétáltatni, utazva 160 kilométert.

A Facebookon is öldöklő viták bontakoztak ki a járványtól aggódó helyiek és a karanténból szabadulni vágyó, Balatonra lejövő látogatók közt.

Mindenki úgy szereti a kutyáját, ahogy akarja, csak hagyjon ki belőle. Nyilván az a helyzet, hogy félt a lakosság. A fenyvesiek hála istennek tisztességgel betartották az előírásokat, vigyáztak magukra. És akkor megjöttek hétvégére a látogatók, és félórákat kellett veszekedni a boltban, mert nem akartak maszkot felvenni. Mondtam a boltosnak, hogy miért nem küldte ki az ilyet. Akkor voltam másodszor nagyon dühös, amikor a turisztika beindításakor elhangzott, hogy gyerünk le a Balatonra, nem az Adriára. Be kellett tartatnunk, mennyien mehetnek be a strandokra, ami önmagában rossz döntés volt. Nyitva voltak már a büfék, jöttek a vendégek. Beszélgettem vendéglátósokkal, azt mondták, az előző évhez képest 120–150 százalékos forgalmat csináltak. Több ember volt, éreztük is ennek a káros hatását, mert nem egyszerű történet itt elférni. Közlekedni kell, parkolni kell, satöbbi. Hogy mi lesz idén, azt meglátjuk. Azt gondolom, hogy szezonra biztos el fog múlni ez a történet, mert kell, hogy a turisztika valamit produkáljon.

Ön szerint – a járványtól függetlenül – hogyan alakul a szolgáltatások színvonala, az étkeztetés; milyen trendvonalat láthat egy Balatonra utazó turista?

Szerintem ez megy önműködően. Hála istennek vannak olyan partnerek, akik ebben abszolút élen járnak. Ilyen a Balatoni Kör, aminek van egy ilyen pályázata, hogy az Év Strandétele. Ez önmagában is egy nagyszerű dolog, és tényleg sarkallja őket. Van is olyan büfé a kikötőben, aminek mondtam, hogy ebben az esztendőben vegyenek részt a versenyen. Ilyen jobb helyekkel szeretném kiváltani a jelenlegi büfésort, ami egy konténer, a tetején egy terasszal.

Utolsó, tán legfontosabb kérdés: hekk vagy lángos?

Lángos. A hekkre nagyon haragszom. A kollégáim nem merik itt, a hivatalban megenni. Leszöknek és megeszik a parton. Én magam szívesebben látnám és fogyasztanám a büfékben a balatoni halat.

The post „Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont” first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Laposa Bence: Nincs sem palotám, sem Ferrarim

Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van. „Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint megírtuk, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Majka: Álszentség elvárni egy ismert embertől, hogy puritán legyen, főleg, ha az egészségéről van szó

How are you? Most már jól, köszi. Azt hittem, angolul válaszolsz. Ja, akkor thanks, I’m fine. Csak azért kérdeztem így, mert épp az angolórádról jössz. Külső kényszerből vagy belső indíttatásból tanulsz angolul? Dehogy külső kényszer, senki nem írta elő nekem. Régóta beszélek angolul, de a saját szintemen. A filmekből meg a klipekből szedtem fel, amit tudok, simán elbeszélgetek bárkivel, de a nyelvtanhoz semmit nem értek, és ez egy ideje már nagyon zavart. Amióta egy tanárral tanulok, rájöttem, hogy egy csomó dolog rosszul rögzült a fejemben. Meg azért is jó ez a heti kétszer másfél óra, mert egy ideje kurvára unatkozom. Nyelvvizsgázni is fogsz? Dehogy fogok. Csak jobban akarok beszélni angolul, ennyi. Általában is jellemző rád, hogy leginkább saját magadnak akarsz megfelelni? Ez jól hangzik, sokan szokták ezt mondogatni ...
További részletek >>


Hegedűs D. Géza: Nem olyan egyszerű, hogy valaki besétál az egyetemre azzal, hogy mostantól tanítani fogok

Kezdhetek egy idézettel? Persze. „Feladata a magyar színészet szolgálata. Az egyetemes magyar színjátszás szerves fejlődését elősegítő, értékközpontú, érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi színházi kapcsolatok fejlesztését elősegítő, pártoktól, kormánytól független, nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet”. Ez részlet a MASZK küldetési nyilatkozatából 1990-ből. Lefordítom a mai hétköznapokra. Magyarországon körülbelül ötven olyan színház, bábszínház működik, amely törvény által megszabott állami, önkormányzati vagy vegyes fenntartású. Emellett működik öt nemzetiségi színház. És legalább hetven–nyolcvan független és magánszínház is intenzív és nélkülözhetetlen része a magyar kulturális életnek. Ezek az intézmények, ...
További részletek >>


„Fiam, nem szeretlek, mert apádra emlékeztetsz”

Aki 35 évesen, felnőtt fejjel, a nulláról fordul a sport, hovatovább az ultra- és a terepfutás felé, annak általában kell legyen valami fejlövése. Nekem egy tizenhárom éves párkapcsolatom ért véget 2010-ben. Magamat okoltam. Azt éreztem, kevés vagyok neki. Megviselt. Morfondíroztam magamban, mit tegyek? Sírjak, álljak neki inni vagy kössem föl magam? Megoldásnak tűnt az is, ha kifutom a hatalmas lelki bánatomat. Így hát felhúztam a széttaposott deszkás cipőmet, amiben az utcán is jártam, majd kikocogtam a lakásunktól egy kilométerre fekvő régi Hungarocamion pálya 400-as körére. Húsz karika után végül hazáig nyomtam. Ez egy tízes. Azóta folyamatosan futok. Tíz év távlatából nézve, több stáció megélését követően végső soron a terepfutásba menekültem. A magányosan eltöltött óráktól, gyakran napoktól végül jóval ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


„Ahogy a hívek kérik: egyik nap Orbánért imádkozom, másik nap Gyurcsányért”

Közel fél év szünet után újraindult a Papifrankó a YouTube-on és az Instán. De miért tartott szilenciumot? Addig tartott a szünet, amíg a körülmények nem tették lehetővé a csatorna szabad működését. Ennyi? Ez így elég rejtélyes. Vártuk azt a pillanatot, hogy teljesen szabadon gyárthassuk a saját tartalmakat. Még mindig rejtélyes. Mi változott meg a féléves csönd alatt? Nem véletlenül kerülgetem a kérdést: nem szeretnék erről beszélni. Miért? Erről sem. Akkor ez a rejtély megmarad. Ez egy olyan műfaj, amit kizárólag akkor érdemes művelni, ha senki nem szól bele. Kérem, fogadja el magyarázatként: most érkezett el a pillanat, hogy a társaimmal közösen saját felelősségünkre és szabadon állíthatjuk elő a tartalmakat. Sokan találgatták, hogy a szilenciumnak köze lehetett ahhoz, hogy politikai témákban is megnyilvánult, ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


„Ritkán van ennyire rajta az isten ujja valamin” – 25 éves A dzsungel könyve

„Ültem a gyerekeimmel esténként elalvás előtt a szobájukban, és már abban a korban voltak, amikor elérkezett a történetek sorában A dzsungel könyve. És ahogy olvastam nekik ezeket a történeteket, éreztem, hogy milyen erősen hat rájuk, de nemcsak ezt, hanem azt is, hogy rám is visszahat. Nagyon megkapott. Így aztán odafordultam a színházam akkori igazgatójához, Marton Lászlóhoz, hogy támadt ez az ötletem, és hogy szerintem ez annyira alapvető emberi történet, hogy olyan musicalt lehetne belőle csinálni, ami mindenkihez eljutna. Ő biztatott, hogy hajrá, fogjak bele, és próbáljam létrehozni magát a művet a próbakezdésig” – kezdi a történetet Hegedűs D. Géza, A dzsungel könyve musical ötletgazdája és rendezője. „Radnóti Zsuzsa, színházunk dramaturgja Békés Pált ajánlotta a figyelmembe, hogy benne megvan az a különös ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük