Menü Bezárás

Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon

A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet.

A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai fázisban, tehát a humán populációban nem tesztelték őket elegendő ideig, ezért lényegében „emberkísérlet” alanyaivá válunk. Ám érdemes azt a körülményt is számításba venni, hogy – noha a vakcinák története nem hosszú, mindössze a múlt század közepén kezdődött – a torokgyík, a fekete himlő, a szamárköhögés, a gyermekbénulás elleni első vakcinák idején még sokkal kevesebb teszt után kezdték a tömeges oltást, amivel aztán milliók életét sikerült megmenteni.

Abban kételkedünk, ami jól működik

A lapunk által megkérdezett vakcinológus szerint oltásellenesség a múlt században is létezett ugyan – megjelentek például gúnyrajzok arról, hogy aki beadatja a fekete himlő elleni védőoltást, annak harmadik füle nő meg négy szeme lesz –, de az internet előtti korban az oltástagadók nem tudtak hatékony mozgalmat létrehozni. És amikor például a torokgyíkjárvány tombolt, fel sem merült a lakosság körében, hogy nem akarnának oltást: sorban álltak érte és boldogok voltak, ha megkaphatták.

„Régóta foglalkozom a témával, és azt tapasztalom, hogy mikor az emberek érzik a veszély közelségét, szeretnék beadatni a vakcinát. És ahogy az oltások következtében eltűnik a járvány, kezdenek előjönni az aggályok.

A védőoltások saját sikerük áldozata,  ahogy a himlő, a gyermekbénulás vagy a kanyaró eltűnt, úgy kezdtek az emberek kevésbé félni a betegségtől, mint az oltástól

– fogalmaz a szakember. Emlékeztet: amikor felbukkant nálunk a rettegett meningococcus miatti fertőző agyhártyagyulladás az ezredforduló évében, és csaknem nyolcvan eset fordult elő, hirtelen mindenki szeretett volna védőoltást. A kétkedők közt pedig mindig többen vannak a fiatalok és az egészségesek, hiszen nem érzik érintettnek magukat. Akik tudják magukról, hogy a megfertőződés esetén intenzív osztályra, akár lélegeztetőgépre kerülhetnek, nem annyira szkeptikusak.

Ugyanakkor teljesen reális elvárás, hogy nemcsak megfelelő védettséget biztosítson, hanem biztonságos is legyen egy vakcina, ezért dolgozták ki évtizedek alatt a ma érvényben levő engedélyeztetési eljárásrendet. A Covid-19 viszont világszerte váratlan helyzetet teremtett, ami az eddigi protokollt némiképp felülírja.

Rosta Tibor / MTI Egy dolgozó megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján január 23-án.

Nem lehet karba tett kézzel várni nyolc-tíz évet, amíg létrejön egy oltóanyag

– mondja a szakértő, aki fontosnak tartja hangsúlyozni: a protokoll egyetlen fontos mozzanatáról sem mondtak le a vakcinák bevezetése során a gyártók, csak az egyes fázisokat (a laboratóriumi, az állatokon végzett, majd a humán tesztelést) párhuzamosan vitték végig. Arra a felvetésre, hogy a koronavírus-fertőzésnek alacsony a halálozási aránya a korábbi pusztító járványokéhoz képest, azt feleli: ha nagyon elterjed és további milliókat fertőz meg a betegség, óhatatlan, hogy a halálesetek abszolút száma is nagyon magas legyen. Ezt pedig össze kell vetni az abból adódó potenciális kockázattal, hogy az oltóanyagról nincs hosszú távú tapasztalatunk.

Kapcsolódó

Nem intézhetjük el annyival, hogy „aki hülye, haljon meg”

Ebben a feszült időszakban nem egyszerű vakcinákról és konteókról vitázni, főleg akkor, ha egy szerettünkről van szó.

A harmadik klinikai fázis végét elérő, és így engedélyezett tíz-tizenkét oltóanyag közt vannak hagyományos, korábbi technológiákkal kifejlesztett vakcinák, de egyik sem tartalmaz élő, „legyengített” kórokozót – bár az orvos megjegyzi, a kínaiknak és az izraelieknek is van élő kórokozót tartalmazó vakcinájuk, csak azok egyike sem jutott el még a humán tesztelésig.

A jelenleg engedélyezett vakcinák működésüket tekintve három csoportba sorolhatók.

  • Vannak úgynevezett elsőgenerációs oltóanyagok, amelyek inaktivált vírust tartalmaznak, ilyen a többi közt az a kínai vakcina is, amelyből a magyar kormány is vásárolna, és az a másik is, amelyet Brazíliában mindössze 50 százalékos hatékonyságúnak találtak.
  • Forgalomba kerültek másodgenerációs, úgynevezett vektor-vírus vakcinák, amelyekről humán tapasztalat eddig csak klinikai vizsgálatokban volt, ugyanis az állatgyógyászaton kívül még nem voltak bevetve – ezeknél a szereknél egy ártalmatlanná tett vírusba építik be az az információt, aminek hatására a koronavírus csúcs-antigénje ellen ellenanyagot termel a szervezet. Ebbe a csoportba tartozik az orosz Szputynik V, valamint az oxfordi egyetem és az Astra Zeneca közös oltóanyaga. A magyar gyógyszerhatóság nemrég mindkettő használatát engedélyezte, igaz, az orosz vakcinát még a népegészségügyi központ is vizsgálja.
  • A harmadik és legújabb, a szakember szerint a „legszellemesebb”, az úgynevezett mRNS vakcina, aminél hírvivő fehérjét tartalmaz az oltóanyag. Ennek hatására a szervezetünkben képződik egy fehérje, ami ellen az immunrendszer elkészíti a koronavírus ellenszerét, miközben a hírvivő lebomlik és eltűnik. A Magyarországon már használt Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinák ezek közé tartoznak.
Marjai János / 24.hu

Nem a vakcina jelenti az igazi veszélyt

E két utóbbi módszer óriási előnye a korábbi vakcinákkal szemben, hogy sokkal gyorsabban lehet tömegméretekben előállítani. Viszont eddig még nem volt példa ilyen típusú oltóanyagok tömeges felhasználására, s a közvélemény egy része erre az információra a rajtam senki se kísérletezzen fordulattal reagál.

Az orvos szerint ez érthető, de téves hozzáállás, hiszen az igazán veszélyes kísérlet inkább az, ha valaki kiteszi magát a betegségnek. A Covid-fertőzés esetén érdemi terápiás lehetőség még nincs, a betegség hosszú távú szövődményeit nem ismerjük, de nagyon úgy tűnik, hogy előfordulnak ilyenek.

Ez azt jelenti, hogy az oltás elhárításának jelenlegi tudásunk szerint nagyságrendekkel nagyobb a kockázata, mint a beadatásának.

Aki pedig azért nem akar oltakozni, mert fiatal és nincs krónikus betegsége, annak a specialista szerint két dolgot kell kéne komolyan mérlegelnie. Az egyik, hogy a vírus Japánban és Angliában felbukkanó variánsa – amelyek ellen szintén hatásos a védőoltás – lényegesen könnyebben terjed, és a nagy számok törvénye alapján sokkal több beteg lesz; így ha nem sikerül megfékezni a járványt, a fiatalok közt is többen szorulhatnak intenzív ápolásra. A másik az, hogy aki egészséges létére vállalja az oltással járó esetleges kellemetlenséget, ezzel megmentheti más krónikus beteg vagy idős ember életét, akik tőle kapnák el a fertőzést – hiszen a koronavírust tünetmentes fertőzöttek is továbbadhatják.

„Ez közös ügy, csak együttes erővel tudunk a járványtól megszabadulni, és visszakapni a régi életünket. A koronavírus okozta betegség ráadásul nemcsak önmagában veszélyes, hanem minden egyéb bajnak is forrása; a szükséges óvintézkedések mindenkit érintő gazdasági krízist okoznak, nem is beszélve a párkapcsolati, közösségi találkozások korlátozásáról, az oktatás nehezített voltáról, az izolációból eredő szorongásról és egyéb lelki tünetekről. Ugyanakkor a világ összes oltóanyaga közül egyik sem tökéletesen kockázatmentes, és ilyen a jövőben sem fog készülni, de

az eddigi biztató toxikológiai és állatkísérleti adatok szerint a koronavírus-vakcinák egyikénél sem kell súlyos mellékhatásra számítani. Ráadásul a tömeges oltás nem most kezdődött, milliós nagyságrendnél tartunk, és sehol nem lépett fel számottevő szövődmény.

– emlékeztet az infektológus.

Érdemes persze megemlíteni a vakcináció kezdetektől fennálló, mondhatni klasszikus problémáját, miszerint az oltóanyag egyforma, az emberek pedig sokfélék, és mindenki más reakcióképességgel bír. Ez azt jelenti, hogy a védettség nem lesz ugyanolyan jellegű és mértékű minden páciensnél: másként fog reagálni egy szervátültetésen átesett ember, mint akinek minden szerve ép, és másként egy fiatal, mint egy idős. A felnőtt vakcináció első körben mindig a 18 és 59 év közötti embereket célozza, csak utána következnek az egyéb korosztályok. Ám ma már mindegyik Covid-vakcináról van az idősebb korosztályra vonatkozó adat is, a kínai oltóanyagot kivéve.

Marjai János / 24.hu Koronavírus elleni oltás az Olajág Idősek Otthonának egyik épületében 2021. január 7-én.

Nem szabad kínai vakcinát adni 59 év felett?

A kutató szerint talán innen ered az a gyakran hallható vélekedés, hogy az 59 éves kor fölöttiekre a kínai vakcina veszélyes. Valójában arról van szó, hogy annak a szérumnak az esetében még nincs az idősebb korosztályról elég adat, hiszen a vizsgálati protokoll, amivel nekivágtak a harmadik klinikai fázisnak, 18 és 59 év köztiekre vonatkozott. Azóta viszont már ők is folytatnak idősebb korosztállyal vizsgálatokat.

Az mRNS- vakcinák alkalmazásánál ellenben azt figyelték meg, hogy a nyolcvan év felettieknél is nagyon jó immunválaszt lehet elérni

– tette hozzá. A kínai vakcinák esetében egyes hírek ötven-, mások nyolcvanszázalékos védettségről szólnak, a Pfizer készítménye esetében kilencven százalék feletti ez az arány. De mit jelentenek pontosan ezek a számok? A szakember elmondta: klinikai vizsgálatban többnyire 3:1 arányban szerepelnek azok a személyek, akik a placebót, vagyis a hatóanyag nélküli oltást kapják. (Hárman kapnak oltóanyagot, egy valaki placebót.) Később megszámolják, hogy az oltottak közül mennyien betegszenek meg a koronavírus miatt, közülük pedig hányan vannak, akik a hatóanyagot, és hányan, akik placebót kaptak. Az mRNS-vakcinánál is e módszer alapján jött ki a 91, majd a 95 százalékos védettségi arány.

Gyakran hallani, hogy a globalizált kultúra, a nagy mobilitás és az egyre magasabb arányú népsűrűség miatt a járványok kora jön; ebben a vírusoké lehet az elsődleges szerep, így még nagyobb hangsúlyt kap a vakcinafejlesztés. Azon kívül egy másik szemléletmódra van szükség ahhoz, hogy biztonságosabban élhessünk, és ehhez sok tanulsággal szolgál a mostani koronavírus-járvány. Nem baj például, hogy a felvilágosító kampányok következtében sokan megtanultak normálisan kezet mosni, ugyanis már ez nagyban csökkenti számos fertőzés esélyét.

A szakember szerint egyértelműen kimondható, hogy a jelenleg forgalomban levő vakcinák biztonságosak.

Úgy véli, ha az Európai Gyógyszerügynökség, az FDA (az amerikai gyógyszerbiztonsági hivatal) és a hazai gyógyszerészeti intézet szakemberei egy oltóanyagot engedélyeznek, az megnyugtató, hiszen ezekben az intézményekben a lehető legmagasabb szintű tudással és rendkívül szigorúan végzik a teszteket. Más kérdés, hogy a védőoltás mennyire lesz eredményes, vagyis mennyire fogja tudni valóban megállítani a járványt; erre vonatkozó megállapításokat majd csak hosszú idő múlva tehetünk.

Kapcsolódó

A vakcinológia jövője a specialista szerint az, hogy a védőoltásokat nem csak fertőzések ellen lehet majd alkalmazni: már most léteznek úgynevezett tumorvakcinák, amik egyes daganatfélék ellen immunizálják a szervezetet. Azokat a kórokozókat pedig, amelyek csak embereket betegítenek meg, végérvényesen el lehetne tüntetni a védőoltások segítségével. Mindehhez azonban az kéne, hogy az egyre erősödő oltásellenes lobbival szembe szállva mindenkit be lehessen oltani.

The post Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás? first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


„Egy börtön, amiért fizetek is” – így változott meg a járvány alatt, hogy mit jelent az otthonunk

Mi értelmük van a múzeumoknak, ha mindenki otthon marad? Ha éppen a műalkotásokkal való személyes találkozás lehetősége vész el? Ezzel a kérdéssel szembesültek a világ összes múzeumának dolgozói a múlt tavaszi karanténidőszakban. Miközben persze tevékenységük egy része, a gyűjtemény rendszerezése és bővítése, a kutatás hellyel-közzel tovább folytatódhatott, a múzeumi munka leglátványosabb része, vagyis a kiállítás-rendezés, a különféle művek bemutatása egy időre kényszerűségből elmaradt. Azok a múzeumok, amelyek a tavaszi, majd az őszi-téli karanténidőszakban is meg akartak mutatni valamit magukból és a gyűjteményükből, többnyire ugyanazokhoz a módszerekhez folyamodtak. Befotóztak egy-egy kiállítást, „virtuális sétát” kínáltak a honlapjukra tévedő látogatóknak. Miközben ezeknek a tiszteletre méltó ...
További részletek >>


Egy gyereken próbálták ki az első vakcinát

A vakcinák története hivatalosan 1798-ban kezdődött, amikor Edward Jenner sebész kimutatta, hogy az enyhe tünetekkel átvészelhető tehénhimlővel beoltott emberek nem fertőződnek meg a sokkal veszélyesebb feketehimlővel. Ez hatalmas áttörés volt, mivel a feketehimlő az emberiség történetének egyik legnagyobb mészárosa volt, a becslések szerint világszerte minden 12. ember halálát ez okozta, az aztékokat és az inkákat pedig szinte eltörölte a föld színéről. Jenner előtt már mások is kísérleteztek a „tehénhimlőzéssel”, de ő volt az első, aki dokumentálta és a tudományos közvélemény elé tárta eredményeit, és ezzel az oltást bevezette az orvosi gyakorlatba. Az általános értelemben használatos vakcináció szó a Jenner által a latin vacca (tehén) szóból kiötlött vaccinae kifejezésből származik.Először 1800-ban egy ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Izraelben már látszik, hogyan térhet vissza az élet a tömeges oltással

Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van. A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra. Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap

Kisfiam, itt hagytad a varázspálcád – kiált a fia után egy átlagos hétköznap este Mészáros György. Dávid kissé szomorúan konstatálja, hogy az apa-fia játékra egy kicsit még várnia kell, míg édesapja elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy tizenöt évvel ezelőttig egy szerzetesrend papjaként tevékenykedett, ma pedig az ELTE docenseként, meleg, egyedülálló apukaként neveli hétéves kisfiát. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huA kezdetekhez vissza kell ugornunk néhány évtizedet. György szülei nem voltak igazán vallásosak, gyerekként őt is óvni akarták attól, hogy azzá váljon. Nem jártak sikerrel. „Az iskolában eléggé kirekesztett voltam, míg az egyháznál közösségre találtam” – fejtegeti az okokat. A ministrálás és a kórusban éneklés mellett a hit kérdése is egyre meghatározóbb lett az életében, mélyen hívővé ...
További részletek >>


„11 hónapja várunk arra, hogy elkezdhessünk oltani”

11 hónapja várunk arra, hogy itt tartsunk, hogy kezdhessünk oltani, mert a járványnak csak a tömeges oltás vethet véget – mondta Eörsi Dániel a 24.hu-nak. A fővárosban praktizáló háziorvos lelkesen veti bele magát a legidősebb betegeinek koronavírus elleni oltásába, bár alapos átgondolást igényel a vakcináció megszervezése, és egyelőre ő sem kapott tájékoztatást arról, hogy milyen feladatok várnak még rá a nyolcvan évesnél idősebb betegei beoltása után. Csütörtökön az egészségügyi dolgozók, valamint az idősotthonok és szociális intézmények oltási programját követően elindul a legidősebbek beoltása is, amiben egyelőre a háziorvosok kaptak főszerepet. A sűrű feladatlistát pénteken kora délután kapták meg az alapellátó orvosok, igaz, oltania nem mindenkinek kell egyelőre. Az előzetes tervek szerint a több mint ...
További részletek >>


Bedöntheti a traumatológiai és a sürgősségi ellátást a hétfőn hatályba lépő törvény

Tárgyalnak még, vagy már nincsenek kérdőjelek? Kérdőjelek és tárgyalások is vannak még. Kérdőjelből van több. Pedig már csak pár nap van hátra a törvény hatálybalépéséig. Nagyon reméljük, hogy még ezalatt a kis idő alatt is változik a helyzet, és tisztul a kép. A kamara párbeszédet folytat az Országos Kórházi Főigazgatósággal, amit tárgyalás helyett inkább konstruktív felelgetésnek neveznék. Kérdéseket teszünk fel, értelmezéseket kérünk a rendeletekhez, és rendszeresen kapunk használható információkat tartalmazó válaszokat. Az általunk jelzett problémákat befogadják és foglalkoznak velük. Ugyanakkor az egész folyamat jelentős késésben és csúszásban van, ami nem a nemrég felállított Országos Kórházi Főigazgatóság hibája. Március 1-jén mégis csak minden egészségügyben dolgozó elé új szerződést ...
További részletek >>


Akár már márciusban bevezethetik a digitális vakcinaigazolást Magyarországon

Január végétől várhatóan február végéig tart az észt Guardtime által fejlesztett oltási információs platform tesztelése Magyarországon, amellyel hamarosan akár utazáskor, akár szállodákba, kulturális és sporteseményekre vagy egyéb rendezvényhelyszínekre való belépéskor igazolhatjuk, hogy megkaptuk a koronavírus elleni vakcinát. A 24.hu megkeresésére a vállalat közölte, Jüri Ratas azóta már lemondott észt kormányfő 12 állam miniszterelnökét kereste fel 2020 decemberében, és a VaccineGuard esetleges teszteléséről akkor el is kezdődtek a konzultációk. Magyarország az elsők között mondott igent a pilotra, ami jelenleg is zajlik. Észtországban és Izlandon ez a szakasz már lezárult, utóbbi el is kezdte alkalmazni a gyakorlatban a platformot. Az egy hónapos tesztidőszak lényege, hogy átfogó képet kapjanak arról, a ...
További részletek >>


Fogalmuk sem volt, mit keres a pszichiátrián, ezért hagyták békén

A pszichiátriák nem kifejezetten vidám helyek. A pszichiátriai ellátórendszerben uralkodó állapotokról, a területet érő kihívásokról és változásokról ritkán kapunk szívderítő híreket. Éppen ezért tekinthető különleges könyvnek Bartók Ágnes író és Demény Sára rajzoló közös munkája, a Nem feketével – Egy pszichiátria mindennapjai. A magyar és francia kiadásban szinte egyszerre, 2020 őszén megjelent kötetből képet alkothatunk a pszichiátriákon tapasztalható leggyakoribb problémákról. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huBartók józanul számot vet az adminisztrációs kötelezettségek és rutineljárások eredményezte abszurd helyzetekkel, egy-egy pszichiátriai dolgozó cinikus nemtörődömségével vagy a kezelteket körülvevő méltatlan intézményi állapotokkal. A könyv hangneme ugyanakkor közel sem olyan tragikus vagy ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


„Igyekszünk megtenni mindent, bár kicsit tűzoltó munka zajlik” – így megy a felkészülés az idei érettségire

Jövő héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előre hozzák-e az oltási rendben – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában január 22-én. Ám a kérdésről azóta sem született döntés, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón mindössze annyit közölt: remélik, az érettségi előtt már tudnak enyhíteni a szigorításon, ám a végzős diákok és az őket tanító pedagógusok oltásáról nem esett szó. Akár kapnak vakcinát az érintettek, akár nem, egy biztos: május elejétől indulnak az idei középiskolai érettségik, mégpedig jelen állás szerint a megszokott rend alapján. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár január közepén azt nyilatkozta: nem változnak az érettségi vizsgák szabályai és időpontjai, azaz – noha még hónapok vannak hátra a vizsgákig – a kormány nem ...
További részletek >>


Az egészségügyi dolgozók is küzdenek a vakcinakétellyel

Az egészségügyi dolgozók körében is tapasztalható bizonytalanság és kétely a koronavírus elleni védőoltás kapcsán – erről számolt be két, magánszolgáltatóknál is praktizáló orvos a 24.hu-nak. Dr. Sárosi Balázs, a Wáberer Medical Center járóbeteg-divíziójának vezetője – aki egy korábbi cikkünk főszereplője volt – annak ellenére, hogy az erkölcsi felelősség fontosságával érvelt, azt tapasztalta, kezdetben több kollégája is ellenállt az oltásnak. A Nagy-Britanniából hazajött orvos szerint kollégái közül többen is „begubóztak”, mert mindenkinek megvolt a saját forrása, ahonnan a vakcinával kapcsolatos információkat beszerezte. Ez elsősorban az ellenőrizetlen információkat is terjesztő közösségi médiát jelentette, ami Sárosi Balázs szerint rendkívül veszélyes. E miatt stratégiát váltott, és elébe ...
További részletek >>


„Még hány öngyilkosság kell?” – rejtélyes halálesetek az óceánjárókon

2020 májusában először brit lapok számoltak be arról, hogy a Carnival Breeze nevű hajón meghalt egy magyar férfi – a huszonnyolc éves Szaller József öngyilkos lett. A tragédiát (különböző óceánjárókon) több rejtélyes haláleset is követte. 2020. május 6-án a Carnival társaság hajóin az utasok parti programjaiért felelős munkatársként dolgozó Szaller még együtt vacsorázott egy magyarokból álló társasággal, de másnap nem jelent meg a fedélzeten. Az aggasztó jelek miatt két nappal később, 9-én reggel megpróbáltak benyitni a szobájába, de csak résnyire sikerült kinyitni az ajtót, ezért az erkélyen keresztül másztak be a kabinjába, és megtalálták Szaller holttestét – a férfi nadrágszíjjal akasztotta fel magát. A lapok akkoriban azt írták, semmilyen búcsúlevelet, feljegyzést nem találtak a magyar alkalmazott ...
További részletek >>


Négy napra nyitott ki Portugália, katasztrófa lett belőle

Megismétlődött az a tragédia, amit a koronavírus-járvány okozott 2020 tavaszán az olaszországi Lombardiában, de ezúttal a kontinens délnyugati részén, Portugáliában. Az elmúlt hetekben szinten minden az akadozó oltási programokról szólt az EU-ban, ezért méltatlanul kevés szó esett a portugálok kínkeserves harcáról, pedig jelenleg nemcsak Európát, hanem az egész világot nézve is lakosságarányosan itt a legsiralmasabb a járványhelyzet. Az első hullámban kiemelkedően védekező, gyakran példaként emlegetett Portugáliára januárban már a harmadik hullám csapott le, az egészségügyi ellátórendszer pedig az összeomlás szélére került, ha ugyan nem omlott még össze. Nincs elég kórházi ágy, sem megfelelő létszámú személyzet, miközben az új fertőzöttek száma sem akar csökkenni. A portugál kormány egy évvel az olaszok ...
További részletek >>


Így élünk mától: eddig nem látott lezárásokkal küzd az ország a harmadik járványhullám ellen

Én úgy látom, hogy nem szükséges további szigorításokat tennünk. Sőt, ezt kifejezetten ellenezném. Szerintem most már van annyi vakcinánk, hogy a jól megszervezett oltással legalább annyit tudunk javítani a helyzeten, mint amennyi a helyzet természetes romlása – mondta február 12-ei rádióinterjújában a miniszterelnök, miután újra emelkedni kezdett a koronavírus-fertőzöttek száma. Aznap 1860 új esetet jelentettek. Kevesebb mint egy hónap múltán azonban a kormány nem egyszerűen szigorítani kényszerült, de a Magyarországon egy éve tartó járványban eddig példátlan lezárásokról döntött. Félő, hogy elkésve. Ugyanis a csütörtöki kormányülésen meghozott, mától érvényes intézkedések bevezetése előtt a vírusmutációk terjedése miatt olyan napi adatok érkeztek, mint még sosem. Szombaton 7269 új koronavírusos esetet ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


Rögtön felmondták a hajléktalankórház szerződését, amint lehetőség volt rá

A jelenlegi állás szerint május 1-jéig kell kiürítenie a fővárosnak a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) tartozó Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta, három miniszterrel és több államtitkárral is egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármester és ő is, hogy legalább addig maradhasson az egészségügyi intézmény a helyén, ameddig megfelelő csereingatlant találnak a kórháznak, de nem jártak eredménnyel. A fővárosnak annyit sikerült elérnie, hogy az eredeti február végi felmondási határidőt két hónappal meghosszabbították, azonban csereingatlant még mindig nem ajánlottak nekik, és ők sem találtak ilyet. Egy kórház esetében ez nem is egyszerű feladat, de Kiss Ambrus azt mondta, nyitottak lennének a költözésre, ha ...
További részletek >>


Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania

Kedden – az elmúlt két évben negyedszerre – parlamenti választást tartottak Izraelben. A 2009 óta regnáló Benjámin Netanjahu győzött, már ha azt nézzük, kinek a pártja kapta a legtöbb voksot. Hogy ő alakíthat-e ismét kormányt, még nem egyértelmű. Mindenesetre számos szempontból nyert, ha mást nem, hát időt. Nem véletlenül mondják a kritikusai: Netanjahu kedvéért tartanak folyamatosan voksolást az országban. Így még az is lehet, hogy az idén egy ötödik választásra is sort kerítenek. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna Izraelben, hogy egy választási kampány fő témája ne Palesztina sorsa legyen, ez döntött el rengeteg voksolást az ország történetében. Ezúttal azonban szinte szó sem esett róla, sem Netanjahuék, sem az ellenzék részéről. Ez egyrészt Irán atomprogramjának és régiós törekvéseinek ...
További részletek >>


Megbízhatatlan, aki sokszor vált pályát?

Valószínűleg sokak fejében megfordult már, hogy mennyit változott a nagyszüleink és a szüleink pályaválasztásához képest a mostani fiatalok hivatáskeresése. Sokszor rossz érzések gyötörnek minket, amikor a pálya- és munkahelyváltáson törjük a fejünket. Számos gondolat kavarog bennünk: örökösen a jobbat, az izgalmasabbat kutatjuk, és természetesen a megfelelő fizetés is fontos számunkra, ugyanakkor hibáztatjuk is magunkat, és azt érezzük, hogy alkalmatlanok vagyunk az elköteleződésre a munka világában. Két lány hasonló problémákról és motivációkról számolt be: Magdaléna és Alexa huszonéves koruk ellenére számos pályán kipróbálták már magukat. Több képzésre is beiratkoztak, majd szinte mindegyiket otthagyták a szakmai gyakorlat alatt. Dolgoztak vendéglátásban, kereskedelemben, egészségügyben és ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Volt-e reális esélye annak, hogy a koronavírusból ne legyen világjárvány?

Egy rejtélyes betegség miatt feküdtek többen is kórházban 2019. december 30-án a kínai Vuhanban. Mindannyian magas lázzal és tüdőgyulladással küzdöttek, de senki sem tudta, mi okozza a tüneteiket. Az első páciens, egy hetvenes éveiben járó férfi, december 1-jén betegedett meg. A hónap végére kiderült, hogy ő és a többi lázas, tüdőgyulladásos beteg is gyakran megfordult a Hunan halpiacon, ahol élő állatokat is árulnak. Hector RETAMAL / AFP A koronavírus felbukkanása után lezárt Huanan piac 2020. január 24-én.Néhány orvos gyanakodni kezdett, ezért a betegek tüdejéből vett mintákat elküldték elemzésre. Az eredmények szerint a titokzatos megbetegedéseket egy újfajta koronavírus okozta, mely hasonlít ahhoz a SARS-vírushoz, amely 2003-ban Kínából kiindulva a világ huszonhat országába jutott el, több mint nyolcezer embert ...
További részletek >>


Több sebből vérzik a propagandistafenyítés, már Fekete-Győr is óvatosabb

A felcsúti per mellett az elmúlt napok, hetek másik nagyobb figyelmet kapott Momentum-javaslata a propagandista-újságírók szakmától való eltiltása lett. Március 11-én Fekete-Győr András egy általa készített videóban beszélt először elképzeléséről. A Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott (a 40. perctől kezdődik a citált rész), hogy „azokat a propagandistákat, aki ott vannak a TV2-ben, ott vannak az Origóban, akik szándékosan rossz hírét keltik másoknak, szándékosan hamis és valótlan tényt állítanak, őket egy időre eltiltanám a foglalkozásuktól. Eltiltanám a hivatásuk gyakorlásától.” Egy hétre rá a Hír Tv vendége volt az ellenzéki politikus, és árnyaltabban fogalmazott a témában. A legfontosabb különbség, hogy Fekete-Győr már nem azt mondta, hogy ő tiltaná el munkájuktól a szerinte arra ...
További részletek >>


Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban

2020. december 27-ét olyan jelentőségű napnak szánták az Európai Unió történetében, mint a normandiai partraszállást, pont ezért kapott már eleve történelmi nevet. Az Európai Bizottság nagyon szerette volna, ha a közös uniós, koronavírus elleni oltási program startjának napját V-napnak hívják. Ezzel csak egy probléma van: nem azon a napon kezdtek el oltani az unióban. Hiába igyekezett megszervezni az Európai Bizottság az oltás közös elkezdését, három tagország már december 26-án, szombaton elkezdte beadni az oltásokat: Magyarország, Szlovákia és Németország. A bizottság ennek ellenére is sikernek tartja a közös oltás elkezdését, amit most már inkább V-hétvégeként emlegetnek. Koszticsák Szilárd / MTI Szlávik János elsőként beoltja Kertész Adrienne osztályvezető főorvost a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december ...
További részletek >>


Most dől el, visszamegyünk-e a KRÉTA-ból a krétaporba

Hazánk 2018-ra eléri, 2020-ra pedig meghaladja az EU átlagát a digitális írástudás és használat, az internet penetráció, a tanárok digitális kompetenciái, illetve az oktatás digitalizáltsága terén. Tudom, hogy rendkívül ambiciózus célkitűzések ezek, de meggyőződésem szerint elfogyott az időnk: a digitális transzformáció olyan sebességgel robog felénk, hogy a magyar polgárok felkészítésére minden lehetőséget meg kell ragadnunk, különben évtizedekre lemaradunk. Ezeket az ambiciózus terveket Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos fogalmazta meg. Magyarország 2016 közepén bemutatott Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) a Digitális Jólét Program részeként született meg, deklarált célja a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása volt. ...
További részletek >>


Laposa Bence: Nincs sem palotám, sem Ferrarim

Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van. „Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint megírtuk, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a ...
További részletek >>


Szijjártó cipész úrnak jogszabály írja elő, hogy maradjon a kaptafánál

Gondolom, kitalálták, ezúttal arról a jogszabályról lesz szó, amely szerint a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek (OGYÉI) a koronavírus feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében ki kell adnia az engedélyt a gyógyszer behozatalára és alkalmazására (…), ha a gyógyszert legalább egymillió személynél már alkalmazták. Ezen feltétel teljesülését a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg. Persze feltétel az is, hogy hol alkalmazták már a kérdéses oltóanyagot. Elég annyi, hogy akár csak egy európai uniós tagjelölt ország legyen a minta. Ez a szabályozás éppen olyan, mint a Fidesztől már megszokott személyre szabott jogalkotás, csak most a személyt egyetlen ország, nevezetesen Szerbia képviseli, mert ott oltanak már az egyik kínai vakcinával. (De persze jöhet még Montenegró vagy akár ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük