Menü Bezárás

Európai Gyógyszerügynökség: nem találtak új mellékhatást a Pfizer vakcinánál

Nem mutatható ki összefüggés a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinája és a beoltások után jelentett halálesetek között.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Dél-Koreában folytatják az oltást az AstraZeneca vakcinájával

A dél-koreai egészségügyi hatóságok (KDCA) közölték szerdán, hogy folytatják az AstraZeneca gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcinájának alkalmazását, mert nincs bizonyíték, amely alátámasztaná az összefüggést a vakcina és egyes beoltottak szervezetében előforduló vérrögképződés között. Európában mintegy húsz országban, köztük Németországban, Franciaországban és Olaszországban is felfüggesztették elővigyázatosságból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina alkalmazását, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem jár a végére annak, hogy van-e összefüggés az oltás és egyes beoltottak szervezetében előforduló vérrögképződés között. Az EMA csütörtöki ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel, és közli a vizsgálatok eredményeit. Korábbi ...
További részletek >>


Újra leállították Németországban az AstraZeneca vakcinájának használatát 60 év alattiak esetén

Megtörtént, amelynek bekövetkezéséről szállingóztak hírek a napokban: Németországban újra leállították az AstraZeneca-vakcina használatát bizonyos életkor felett. A 60 éven felüliekre korlátozzák az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban – jelentette be Angela Merkel német kancellár az MTI tudósítása szerint. Az új szabályt szerdán vezetik be az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) – a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület – ajánlására. A bizottság azért adott ki új ajánlást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő az agyban. Ez a mellékhatás nagyon ritkán ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


EMA: az AstraZeneca vakcinája biztonságos, de még nem sikerült kizárni az összefüggést két ritka vérrögképződéses állapottal

Hivatalos állásfoglalást hirdetett az Európai Gyógyszerügynökség: az AstraZeneca vakcinája biztonságos, hatékony, de egyelőre nem sikerült kizárni azt, hogy az agyi vénás sinustrombózisos (CVST) és a disszeminált intravaszkuláris koagulációs (DIC) esetek összefüggenek az oltással. Az EMA egyértelmű javaslata az, hogy a vakcina biztonságos, beadható, az esetek nagyon ritkák, viszont javasolja, hogy a két állapot fennállásának veszélyét tüntessék fel a tájékoztatókon, és tudassák a háziorvosokkal is a helyzetet. Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója elmondta: nem találtak megnövekedett trombózisveszélyt a vakcinázottak körében, viszont azon alacsony számú esetben, amelyekben CVST vagy DIC állt fenn, egyelőre nem sikerült kizárni az összefüggést az AstraZeneka oltásával. A vizsgálatokat tovább folytatják, és ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Nincs elég vakcina, mégis hegyekben áll a raktárakban Európában

Pár hete még azon folyt a vita, hogy az AstraZeneca ne vigye az Egyesült Királyságba a vakcináját, ne részesítse őket előnyben, hanem szállítsa le azt a mennyiséget, amit megígért az Európai Uniónak. Az EU azért is volt ilyen harcos, mert számtalan kritika érte – és éri a mai napig –, hogy lemaradt az oltások beszerzésében és felhasználásában. Bőven előtte jár Izrael, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is, hogy csak a nagyobb, gazdagabb országokat említsük. Mára viszont látszólag megváltozott a helyzet, legalábbis annyiban, hogy az országok még azt a vakcinamennyiséget sem tudják felhasználni, ami eljut hozzájuk. Pedig a tömeges szállítmányok csak a következő hetekben, de még inkább a második negyedévtől várhatók. Németország esetében ez azt jelenti, hogy az első negyedév 18 millió dózis vakcinája ...
További részletek >>


Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?

Szerbia lehagyta Európát az oltási programjával, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor a kontinensen az elsők között érheti el a nyájimmunitást. Szerdáig a lakosság 13,5 százaléka kapta meg legalább az első dózist, 4,4 százalék pedig már védettséget is szerzett a koronavírus ellen. Pedig a szerbek a többi nyugat-balkáni államhoz hasonlóan abban a kényelmetlen helyzetben találták magukat a múlt év végén, hogy az Európai Uniótól és az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésén keresztül sem számíthattak oltóanyagra. Ezért a kormány úgy döntött, hogy maga szerez be vakcinát, ennek eredményeként pedig Európában jelenleg csak Szerbiában használják tömeges oltásra a kínai Sinopharm vakcináját, azt, amelynek első (275 ezer embernek elegendő) szállítmánya kedden érkezett meg Magyarországra, és néhány héten ...
További részletek >>


Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban

2020. december 27-ét olyan jelentőségű napnak szánták az Európai Unió történetében, mint a normandiai partraszállást, pont ezért kapott már eleve történelmi nevet. Az Európai Bizottság nagyon szerette volna, ha a közös uniós, koronavírus elleni oltási program startjának napját V-napnak hívják. Ezzel csak egy probléma van: nem azon a napon kezdtek el oltani az unióban. Hiába igyekezett megszervezni az Európai Bizottság az oltás közös elkezdését, három tagország már december 26-án, szombaton elkezdte beadni az oltásokat: Magyarország, Szlovákia és Németország. A bizottság ennek ellenére is sikernek tartja a közös oltás elkezdését, amit most már inkább V-hétvégeként emlegetnek. Koszticsák Szilárd / MTI Szlávik János elsőként beoltja Kertész Adrienne osztályvezető főorvost a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december ...
További részletek >>


Az Európai Gyógyszerügynökség a következő napokban nyilatkozik az AstraZenecáról

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásaival kapcsolatban, a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség szerdán, vagy csütörtökön ad tájékoztatást – közölte az uniós ügynökség kedden. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség szóvivőjén keresztül közölte, az EMA illetékes kockázatértékelő bizottságának (PRAC) vizsgálata folyamatban van a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga mellékhatásainak megállapítására. Az uniós ügynökség legutóbb szerdán közölte, hogy a szóban forgó oltóanyag, valamint a nagyon kisszámú, ...
További részletek >>


Április 19-én érkezik meg Európába a Johnson & Johnson egydózisú vakcinája

Április 19-én érkezik meg az EU-ba a Johnson & Johnson amerikai fejlesztésű koronavírus elleni vakcinája, írja az Euronews. Az Európai Gyógyszerügynökség március 11-én engedélyezésre javasolta az  egydózisú vakcinát, amely a negyedik oltóanyag a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinái után, amellyel olthatnak az EU-ban. Ez az első olyan vakcina, amelyből egyetlen adag is elegendő, nem kell belőle tartalékolni sem, ezért felgyorsíthatja az oltási folyamatot. Az EU összesen 200+200 millió dózist rendelt, ebből 4,36 millió jut Magyarországra. Június végéig 55 millió adagot várnak az egész Európai Unióba. The post Április 19-én érkezik meg Európába a Johnson & Johnson egydózisú vakcinája first appeared on 24.hu.
További részletek >>


Pető Péter: A Magyarország-ellenes vakcinapolitika

Brüsszel miatt nincs elég vakcina, a nyugati beszállítás akadozik, csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával lehessen oltani, alapos engedélyeztetés nélkül hazárdjáték a kínai vakcina használata – mondások kormánytól és ellenzéktől, amik tisztán mutatják meg, milyen ócska minőségűre roncsolták a politikát, és hogyan sikerült súlyosan demokráciaellenes vakcinapolitikát előállítani. A kormánypárt és ellenzékének egy része egyaránt teljes természetességgel illeszti saját nagy történetébe az oltásügyet, mintha nem éppen egy világjárvány közepén járnánk, mintha tilos lenne kísérletet tenni a valóság megismerésére. Ezt persze teljesen eltérő dinamikával teszik, hiszen a Fidesz rendületlenül nyomja, az ellenzéknek meg még az eleinte az ügybe belerohanó része is inkább farol belőle, ...
További részletek >>


Most akkor kell félni az AstraZeneca vakcinájától?

Eddig 17 millió embert oltottak be Európa-szerte vele, és 15 mélyvénás trombózist, illetve 22 tüdőembóliát jelentettek az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus-vakcinájának beadása után, ennek hatására számos európai országban felfüggesztették a használatát. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) divíziója, a PRAC (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, farmakovigilanciai kockázatfelmérési bizottság) már elemzi a helyi hatóságokkal és az AstraZenecával közösen az eredményeket, és csütörtökön hozza nyilvánosságra az ajánlását – addig is azonban mind az EMA, mind az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kiállt az oltás mellett, és amellett tette le a voksát, hogy nincs értelme szüneteltetni a vakcinázást. Az AstraZeneca állásfoglalása nyilván egybecseng a két szervezetével: a sajtóhoz eljuttatott ...
További részletek >>


A német egészségügyi miniszter szerint nincs ok felfüggeszteni az oltást az AstraZeneca vakcinájával

Nincs ok az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni AstraZeneca-féle oltás használatának felfüggesztésére – jelentette ki a német egészségügyi miniszter pénteken Berlinben. Jens Spahn a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetőjével, Lothar Wielerrel tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az oltóanyagokért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (Paul Ehrlich Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel – PEI) is a vakcina további használatát tanácsolja. A kormány az oltási reakciókról szóló összes beszámolót nagyon komolyan veszi, de az EMA és a Paul Ehrlich intézet is arra a megállapításra jutott, hogy AstraZeneca-vakcinával beoltottaknál nem fordul elő vérrögképződés szembetűnő gyakorisággal. Minden ...
További részletek >>


Ezt kell tudni a Johnson & Johnson egyadagos vakcinájáról

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezésre javasolta a Janssen koronavírus elleni vakcináját – innentől már csak gyakorlatilag formalitás, hogy az Európai Bizottság is elfogadja, ezzel ez lehet a negyedik vészhelyzeti felhasználásra engedélyezett vakcina az Európai Unióban. Magyarország 4,36 millió adagot rendelt a cégtől a vakcinából a közös uniós beszerzésen belül. A Johnson & Johnson vackináját a cég belgiumi leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals és a bostoni székhelyű Beth Israel Deaconess Orvosi Központ fejlesztette közösen. Kicsit lassabban haladt a munka, mint sok más gyártónál, de ezt a vakcinát is engedélyezték már vészhelyzeti használatra az Egyesült Államokban és Bahreinben. Ez az első egyoltásos vakcina, aminek befejeződtek a fázis hármas vizsgálatai. Technológiai szempontból a hangzatos ...
További részletek >>


Csütörtöki friss hírek, forgalom, időjárás – Reggeli pakk

2021. február 25., csütörtök Friss hírek: Bár a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége január 27-i ülésén döntött a Budapest 2032 névre keresztelt, nyolctagú bizottság létrehozásáról, elképzelhető, hogy az újabb olimpiai pályázat már a rajtnál kudarcra van ítélve. Magyar autót ellenőriztek a düsseldorfi rendőrök, 34 fuldokló, éhező kiskutyát találtak. Egy nagymintás izraeli tanulmány bizonyítja, hogy a Pfizer amerikai gyógyszercég koronavírus elleni vakcinája 94 százalékos hatékonyságú. Jourova: Továbbra is úgy vélem, hogy Magyarország beteg demokrácia. Portugália a koronavírus elleni teljes vakcinakészletének öt százalékát a portugál ajkú afrikai országoknak és a délkelet-ázsiai Kelet-Timor szigetországnak fogja küldeni az év második felében. Egyre idősebb korban hozzák világra első gyermeküket a nők ...
További részletek >>


Az egész világnak a vakcináját kínálja, de alig olt Kína

Kína az az ország, ahol kitört a koronavírus-járvány, ahol aztán – nagyrészt csak diktatórikus rendszerben alkalmazható szigorral – hatékonyan sikerült megállítani a vírus terjedését, olyannyira, hogy Vuhanban, ahonnan indult a pandémia, már jó pár hónapja tömegrendezvényeket tartanak, mintha nem történt volna semmi. Ehhez képest Kína legfontosabb ünnepén, az egy héten át, február 17-ig tartó holdújévkor a hatóságok megkérték az embereket, ne utazzanak haza a családjukhoz, sehova. Nem hiába, mert bár Kína két hatékony vakcinát is kifejlesztett a koronavírussal szemben (hamarosan érkezhet a harmadik is), és szerte a világban értékesíti azokat, maga meglepően rosszul áll az oltással. Az ünnepekre mindössze 40 millió dózis vakcinával rendelkezett, amit a nélkülözhetetlen munkát végzőknek és állami alkalmazottaknak ...
További részletek >>


Mit lehet tudni most a kínai vakcináról?

A vakcinák fejlesztése szinte a koronavírus elszabadulásának pillanatától, nagyjából egy éve folyik. A hatóanyagok többsége, például a Pfizeré és a Modernáé modern, mRNS technológián alapul, aminek a lényege, hogy a vírus genetikai kódját fecskendezik be a szervezetbe, az vírusfehérjék termelésébe kezd, és antitestek létrehozására ösztönzi az immunrendszert. Leegyszerűsítve: a vakcina nem a teljes vírust, csak egy részét használja a megfelelő immunválasz kiváltásához. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga, klinikai kísérletekkel, tesztadatokkal bizonyíthatóan 95 százalékos hatékonyságú, és teljesen biztonságos. A hivatalosan is publikált teszteredmények mellett ott van még bizonyítéknak Izrael, ahol a világ leggyorsabb és leghatékonyabb oltóprogramjának, illetve a Pfizer vakcinájának köszönhetően, már most, a ...
További részletek >>


Az egész világnak a vakcináját kínálja, de alig olt Kína

Kína az az ország, ahol kitört a koronavírus-járvány, ahol aztán – nagyrészt csak diktatórikus rendszerben alkalmazható szigorral – hatékonyan sikerült megállítani a vírus terjedését, olyannyira, hogy Vuhanban, ahonnan indult a pandémia, már jó pár hónapja tömegrendezvényeket tartanak, mintha nem történt volna semmi. Ehhez képest Kína legfontosabb ünnepén, az egy héten át, február 17-ig tartó holdújévkor a hatóságok megkérték az embereket, ne utazzanak haza a családjukhoz, sehova. Nem hiába, mert bár Kína két hatékony vakcinát is kifejlesztett a koronavírussal szemben (hamarosan érkezhet a harmadik is), és szerte a világban értékesíti azokat, maga meglepően rosszul áll az oltással. Az ünnepekre mindössze 40 millió dózis vakcinával rendelkezett, amit a nélkülözhetetlen munkát végzőknek és állami alkalmazottaknak ...
További részletek >>


Mit lehet tudni most a kínai vakcináról?

A vakcinák fejlesztése szinte a koronavírus elszabadulásának pillanatától, nagyjából egy éve folyik. A hatóanyagok többsége, például a Pfizeré és a Modernáé modern, mRNS technológián alapul, aminek a lényege, hogy a vírus genetikai kódját fecskendezik be a szervezetbe, az vírusfehérjék termelésébe kezd, és antitestek létrehozására ösztönzi az immunrendszert. Leegyszerűsítve: a vakcina nem a teljes vírust, csak egy részét használja a megfelelő immunválasz kiváltásához. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga, klinikai kísérletekkel, tesztadatokkal bizonyíthatóan 95 százalékos hatékonyságú, és teljesen biztonságos. A hivatalosan is publikált teszteredmények mellett ott van még bizonyítéknak Izrael, ahol a világ leggyorsabb és leghatékonyabb oltóprogramjának, illetve a Pfizer vakcinájának köszönhetően, már most, a ...
További részletek >>


Nagy-Britannia: 8,4 millió oltás után ütemesen csökken az új fertőzések száma

A szombaton ismertetett legújabb adatok szerint továbbra is jelentően és folyamatosan csökken az újonnan kiszűrt koronavírus-fertőzések száma az Egyesült Királyságban, és igen magas szintről ugyan, de most már egyértelműen lefelé tart a járvány miatt naponta bekövetkező halálesetek száma is. A brit egészségügyi minisztérium szombat esti ismertetése szerint az elmúlt 24 órában 23 275 új fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. A hónap elején még rendszeresen 60-70 ezer között volt a tesztekkel naponta kiszűrt új fertőzések száma. A szombat este zárult egy hétben 178 630 koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Ez 81 768-cal, 31,3 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál. Hosszú hetek óta most került először 200 ezer alá az egyheti időtávlatban ...
További részletek >>


Koronavírus: a gyógyultak harmadánál jelentkezik idegrendszeri vagy mentális zavar

Egy friss tanulmány alapján minden harmadik Covid-19-en átesett betegnél diagnosztizáltak fél éven belül valamilyen idegrendszeri vagy mentális zavart. A szakemberek több mint 230 ezer, főként amerikai páciens esetét dolgozták fel, 34 százalékuknál fél éven belül neurológiai vagy pszichiátriai betegséget állapítottak meg. A kutatók úgy vélik, a pandémia mentális és neurológia problémák hullámát válthatja ki. Az egyelőre nem világos, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) milyen módon kapcsolható az olyan pszichés zavarokhoz, mint a szorongás vagy depresszió, de ezek fordultak elő leggyakrabban a 14 zavar között, amelyeket vizsgáltak A Covid-19 után jelentkező stroke, demencia és más neurológiai rendellenességek ritkábbak voltak az érintett betegeknél, ugyanakkor mégis jelentős volt az előfordulásuk, különösen ...
További részletek >>


1,6 millió regisztrált vár még oltásra

Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóját azzal kezdte György István, hogy már minden negyedik magyar kapott legalább egy oltást. Az államtitkár kijelentése a Magyarországon élőket számolva igaz, mert 2,5 millió beoltottnál tartunk. Ez volt a célszám, amihez a nyitás elkezdését kötötte a kormány. Kapcsolódó Indul a fokozatos nyitás: ezek a szabályok érvényesek mától Kinyithatnak az egy hónapja bezárt üzletek, szolgáltatók, később kezdődik a kijárási tilalom. Aki regisztrál az oltásra, az hamarosan sorra kerül – állította György István. Múlt héten körülbelül 66 ezer pedagógust oltottak be soron kívül, korábban pedig  már megkapta 34 ezer tanár az oltását. További százezer pedagógus kap majd jövő hétre is behívót, őket is Pfizerrel oltják. A szerdán érkezett 250 adag ...
További részletek >>


Egy évbe telt, de a kormány feltalálta az új ellenséget

A Fidesz-kormányzás elmúlt tíz évéből kiderült, hogy akkor a leghatékonyabb, ha olyan ellenfelekkel és problémákkal kell megküzdenie, amelyeket ő maga talált ki. Így lehetett sikeres a harc a migráció, Soros György és az Európai Bizottság ellen – ezek egyike sem úgy volt probléma, ahogyan azt a Fidesz-kormány interpretálta. Az Európai Bizottság például alapvetően Magyarország partnere, a migrációnak pedig sosem volt célországa Magyarország. Soros valóban mást gondol a világról, mint Orbán Viktor, de alig költött pénzt Magyarországon, nem jelentett semmilyen fenyegetést a kormánynak, politikai teljesítménye a rendszerváltás óta jelentéktelen. Az Orbán-kormány trükkje az volt, hogy a létező jelenségeket felnagyította, ellenséget kreált belőlük, majd legyőzte őket egy olyan meccsben, amelynek a létezéséről a másik ...
További részletek >>


Dánia továbbra sem olt AstraZenecával

Dánia három héttel meghosszabbítja az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga alkalmazásának a felfüggesztését – derül ki a dán kormány csütörtöki bejelentéséből, amelyet az ország egészségügyi hatóságai is megerősítettek. A TV 2 dán televíziós csatorna arról tájékoztatott, hogy a vakcina használatának március 11-én, eredetileg két hétre elrendelt felfüggesztését azért hosszabbították meg, mert a dán egészségügyi hatóság a vakcina és a vérrögképződés kapcsolatát vizsgáló kutatások eredményeire vár. Jóllehet a múlt héten Sören Broström, a hatóság vezetője leszögezte, hogy „nem dobják ki” a vakcinát, amely „a hűtőben van”, csütörtökön Tanja Erichsen, a dán gyógyszerfelügyelet igazgatója újságíróknak azt mondta, egyelőre nem lehet kizárni az összefüggést az oltóanyag és az oltás ...
További részletek >>


Mégis honnan van Máltának ennyi vakcinája, hogy minket is megelőz?

Az Európai Unió közös vakcinabeszerzését több tagállam is kudarcnak tartja, van viszont egy nagy nyertese: a mindössze 500 ezer lakosú Málta úgy vezeti az oltási versenyt, hogy más forrásból nem jutott oltóanyaghoz. A szigetország a kínai és orosz vakcinából is millió számra rendelő Magyarországot is megelőzi az átoltottságban. Pedig alapvetően semmi nem indokolná, hogy ilyen jól álljanak, hiszen a közös EU-s beszerzés lényege éppen az lett volna, hogy lakosságarányosan osszák szét a vakcinákat, ehhez képest Máltán arányaiban dupla annyi embert tudtak beoltani mostanáig, mint az uniós átlag, és több mint négyszer annyit, mint a legrosszabbul álló Bulgáriában és Lettországban. Agresszív stratégia Az uniós statisztikák szerint a 12. hétig a máltai lakosság 18,3 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcina első ...
További részletek >>


Vakcinafejlesztők: A nyár végéig tarthatnak a korlátozások, de a Covid nem tűnik el, emlékeztető oltások kellenek majd

Özlem Türeci és férje, Ugur Sahin a Welt am Sonntag című német lapban közölt interjúban elmondta, hogy az Egyesült Államokban és sok európai országban valószínűleg nyár végére érhető el az az állapot, amelyben már nincs szükség járványügyi zárlatra. Helyi járványkitörések továbbra is lesznek, és új vírusváltozatok is kifejlődnek, de nagy valószínűséggel nem okoznak majd nagy veszélyt. Azonban legalább egy évig tart még, mire világszerte ellenőrizhető lesz a járványhelyzet. A SARS-CoV-2 nem is tűnik el, és az oltóanyagokat mindig hozzá kell igazítani az új mutációkhoz, rendre szükség lesz majd emlékeztető oltásra, de még nem tudni, hogy évente vagy ötévente. Egyelőre azt sem lehet pontosan látni, hogy mekkora átoltottság kell a járvány megállításához. Sok szakértő szerint a lakosság 70 százalékát kell ...
További részletek >>


Ezért elég egyetlen adag a Johnson & Johnson vakcinájából

A Johnson & Johnson vackináját a cég belgiumi leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals és a bostoni székhelyű Beth Israel Deaconess Orvosi Központ fejlesztette közösen. A vállalat az oltásfejlesztés kezdeti szakaszában már látta, hogy néhány másik gyógyszergyár előrébb tart, ezért kicsit más utat választott, mint azok, amik az elsőségre törekedtek – és valószínűleg ennek a stratégiának hála fogja megtalálni a helyét a piacon. Az, hogy a Johnson & Johnson oltása egydózisú, a többi meg kettő, semmit nem jelent abból a szempontból, hogy jobb vagy rosszabb vakcináról beszélünk – mondta el a 24.hu-nak Dr. Balkányi László, aki 12 évig dolgozott a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban. „Ez egy üzleti-stratégiai döntés volt a vakcinafejlesztés kezdetén mindegyik gyártó számára, ...
További részletek >>


Négymillió adag extra dózis Pfizer-vakcinát osztanak szét az EU-ban

Az Európai Unió a következő két hétben további négymillió adag Pfizer-vakcinát kap a koronavírus-járvány unióbeli gócpontjai számára – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy friss megállapodás alapján. Az extra mennyiséget a tagállamok egyes határ menti térségeibe juttatják el, hogy biztosítani tudják az áruk és a személyek szabad áramlását. Nem kevésbé cél a koronavírus új változatai elleni védekezés – olvasható az elnök közleményében. A járványgócpontok között a közlemény az osztrák Tirol tartományt, a franciaországi Nizza környékét, a Mosel völgyét, az olaszországi Bolzano környékét, Bajoroszág és Szászország német tartományok egyes részeit említi. Ezekben a térségekben a nagyszámú megfertőződés miatt korlátozni kellett az áruk és az emberek szabad ...
További részletek >>


Magyarázatot találtak az atommaghasadás egyik rejtélyére

A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott – írja az MTI. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában – olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében. Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig nem sikerült megérteni. Különböző elméleti elképzelések versenyeznek egymással, melyek között a kísérleti megfigyelés eddig nem tudott igazságot tenni. Mostanáig egy tekintetben nagyjából egyetértés volt ...
További részletek >>


Románia eltörölte a felső korhatárt az AstraZeneca-vakcinánál

Az Agerpres hírügynökség által ismertetett közlemény szerint a döntést román járványügyi szakemberek javaslatára, más európai államok tapasztalatai alapján, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak figyelembevételével hozták meg. A szaporodásra képtelenné tett adenovírust használó AstraZeneca oltása közvetíti a sejteknek a koronavírus jellemzőit, ennek hatására a szervezet immunrendszere speciális ellenanyagot és fehérvérsejteket termel – emlékeztet a CNCAV közleménye. Az oltást két dózisban adják be, 4-12 hetes időközzel. Romániában a második, emlékeztető dózisra az első után nyolc héttel lehet időpontot foglalni az oltáskampány előjegyzési portálján. A brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett oltóanyagot február 15-től kezdődően alkalmazzák Romániában, eddig a ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük