Menü Bezárás

Harminc éves a szolnoki kosárcsoda, amely egy egész városnak okozott eufóriát

A Szolnoki Olajbányász 1991-es bajnoki címe feledhetetlen meccsek után született meg. Az akkori főszereplők emlékeznek most a három évtizeddel ezelőtt történtekre.
Forrás >>


További hasonló találatok:

A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Nem találják a börtönbüntetés elől külföldre menekült román királyi herceget

Hosszú pereskedést követően egy kusza csalási, restitúciós perben tavaly december 17-én Bukarestben jogerősen három év négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a 72 éves Romániai Pál Fülöp (Paul Philippe vagy Paul Lambrino) herceget. Másnap a rendőrség bekopogott hozzá, hogy bekísérjék a börtönbe, de a felesége nyitott ajtót, mondván, a férje – akinek titulusát egyébként sem a román királyi család, sem a Hohenzollern-Sigmaringen-ház nem ismeri el – elszökött az országból. A szaftos királyregénybe illő történet gyökere 1919 januárjáig nyúlik vissza, amikor egy romániai törvényszék semmisnek nyilvánította II. Károly király és Zizi Lambrino morganatikus házasságát. A morganatikus házasság uralkodóházak, főnemesi családok férfi tagjainak olyan egyházilag érvényes házassága, amelynél a feleség és ...
További részletek >>


Nem találják a börtönbüntetés elől külföldre menekült román királyi herceget

Hosszú pereskedést követően egy kusza csalási, restitúciós perben tavaly december 17-én Bukarestben jogerősen három év négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a 72 éves Romániai Pál Fülöp (Paul Philippe vagy Paul Lambrino) herceget. Másnap a rendőrség bekopogott hozzá, hogy bekísérjék a börtönbe, de a felesége nyitott ajtót, mondván, a férje – akinek titulusát egyébként sem a román királyi család, sem a Hohenzollern-Sigmaringen-ház nem ismeri el – elszökött az országból. A szaftos királyregénybe illő történet gyökere 1919 januárjáig nyúlik vissza, amikor egy romániai törvényszék semmisnek nyilvánította II. Károly király és Zizi Lambrino morganatikus házasságát. A morganatikus házasság uralkodóházak, főnemesi családok férfi tagjainak olyan egyházilag érvényes házassága, amelynél a feleség és ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Boncsér Krisztián: A magyar tornász csak egy kellék a szövetség fenntartásához

Még csak 22 éves. Koránál fogva válogatott tornászként vígan készülhetne a 2024-es, de akár a 2028-as olimpiára is. Ehhez képest tavaly a világ egyik legnagyobb, leglátványosabb show-színházához, a Cirque du Soleil-hez szerződött. Az egész életét befolyásoló döntést hozott. Olyan pillanatban, élethelyzetben talált meg a cirkusz, amelyben ez kifejezetten jó döntésnek tűnt. Egyébként az is. Azt sem fájlalja, hogy így lemaradt a magyar férfi tornasport történelmi sikeréből, a tavaly decemberi mersini Európa-bajnokságon csapatban begyűjtött bronzéremről? Persze, valahol mélyen bánom. Ha nem sérülök le a 2019-es Eb előtt, akkor utaztam volna Lengyelországba, az októberi stuttgarti vébére, és így nem kapok ajánlatot a Cirque du Soleil-től sem. Avagy most én is Eb-bronzérmes tornásznak mondhatnám magam. Még az is lehet, abban ...
További részletek >>


Eltűnik a két évszázadot túlélt budai étterem, a Márványmenyasszony épülete

Hétről hétre egyre biztosabbá válik, hogy a néhány évtized múlva születő történelemkönyvek az elmúlt évekre – és talán az ezután következőkre – is úgy emlékeznek majd vissza, mint arra a korszakra, mikor Budapest értékes épületei sokszor mindenféle kreativitást, vagy a múlt megőrzésére való törekvés legkisebb jelét is mellőző lakó- és irodaházaknak adták át a helyüket, hiszen megállás nélkül követik egymást a bontásokról, ráépítésekről, illetve különböző, a városképet pusztító intézkedésekről szóló hírek. Néhány nappal karácsony előtt az Ismeretlen Budapest néven futó, a főváros idős épületeinek sorsával és történetével foglalkozó cikksorozatunkban közel másfél évvel ezelőtt hosszan bemutatott Márvány utcai étterem, a Márványmenyasszony felett kezdtek gyűlni a sötét felhők: az I. ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


Hajdú Eszter: Azt remélem, új információk derülnek ki Barta Tamás haláláról

Barta Tamás halálának évfordulójához időzítve februárban egy hétre elérhetővé tették a Siess haza, vár a mamát a YouTube-on, ahol több mint 116 ezren nézték meg. Ha nincsenek a film körüli bírósági ügyek, valószínűleg nem jut el ennyi emberhez a film. Ezt sikernek élik meg? Barta Tamás szerintem rengeteg embert érdekel. Annak, hogy bepereltek, én semmilyen pozitív hozadékát nem látom, és engem rendkívül megvisel a pereskedés a film körül. Igazságtalannak és inkorrektnek tartom, Barta Tamás emlékével kapcsolatban pedig végképp megbocsájthatatlannak. Nem akarok emiatt sajnálkozni, mert nagyon örültünk annak, hogy ilyen sokan megnézték a filmet az egy hét alatt, amíg ingyenesen elérhetővé tettük. Viszont azt gondolom, ha nincs a koronavírus-járvány, és ez a film rendesen tud futni a mozikban, ott is nagyon sokan megnézték ...
További részletek >>


Elisa Lam eltűnése igazi rejtély – lenne, ha nem 2021-et írnánk

Egy hotel virágzása és csúfos elbukása 1924-et írunk: Los Angeles belvárosa virágzik, sorra nyílnak a luxusszállodák, Hollywood első aranykorát éli a nagy világháború után, miközben még senki nem számít arra, hogy majd lesz egy második is másfél évtizeddel később. Ekkor épül meg art déco stílusban a Cecil Hotel, mely hatszáz szobájával, csillogó, díszes halljával a nyitástól kezdve rabul ejti az ott megszállni kívánó embereket. ROBYN BECK / AFPUgyan nem luxusszállodaként lesz ismert, hanem egyszerű, megfizethető, az átutazók pénztárcáját kímélni igyekvő hotelként, ahol üzletemberek, neves színészek és a társadalom középosztályába tartozók is örömmel szállnak meg. Egészen a nagy gazdasági világválságig. Ekkortól érezhető hanyatlás következett a Cecil Hotel működésében: apadni kezdett a jómódú ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Feleségül vette a nőt, akit megmentett

Éjszaka közepe van, és Joachim Rudolph egy folyón próbál átvergődni. Felette egy őrtorony magasodik, benne határőrök – tudja, ha meglátják, megölik. Felkapaszkodik a parton, átkúszik egy mezőn, és ahogy a nap lassan felkel, rádöbben, hogy megcsinálta. Átjutott Nyugat-Berlinbe. Ez 1961 szeptemberében történt, kevesebb mint két hónappal azután, hogy felépült a berlini fal. A keletnémet vezetés egyebek mellett azért építette meg a falat, hogy megállítsa a jobb élet reményében nyugatra távozó emberek áradatát. Ami viszont igazán különlegessé tette ezt az építményt, az a sebesség volt, amivel felhúzták. Tízezer keletnémet katona lepte el az utcákat a legsötétebb éjszaka, szögesdrótot húztak ki és betonbarikádokat emeltek. Amikor a berliniek 1961. augusztus 13-án felkeltek, hirtelen egy fal két oldalán találták magukat: ...
További részletek >>


Visszaállítható-e még a halálbüntetés Magyarországon?

Nemrég volt éppen 30 éve, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. E döntés előtt két évvel, 1988. július 14-én hajtották végre itthon az utolsó halálos ítéletet az előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt elítélt, 28 éves Vadász Ernőn, akit a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán akasztottak fel. Az emberiség történetét az ókortól napjainkig végig kíséri e legsúlyosabb büntetés alkalmazása, bár a végrehajtás módjai idővel „finomodtak”. A halálbüntetés első írásos nyoma a Kr. előtti 18. századra tehető, az már szerepelt Hammurapi törvényoszlopán. Az ó- és a középkorban a legkegyetlenebb módokon hajtották végre a halálos ítéleteket: lefejezéssel, keresztre feszítéssel, vízbe fojtással, megnyúzással, zsákba ...
További részletek >>


„Ritkán van ennyire rajta az isten ujja valamin” – 25 éves A dzsungel könyve

„Ültem a gyerekeimmel esténként elalvás előtt a szobájukban, és már abban a korban voltak, amikor elérkezett a történetek sorában A dzsungel könyve. És ahogy olvastam nekik ezeket a történeteket, éreztem, hogy milyen erősen hat rájuk, de nemcsak ezt, hanem azt is, hogy rám is visszahat. Nagyon megkapott. Így aztán odafordultam a színházam akkori igazgatójához, Marton Lászlóhoz, hogy támadt ez az ötletem, és hogy szerintem ez annyira alapvető emberi történet, hogy olyan musicalt lehetne belőle csinálni, ami mindenkihez eljutna. Ő biztatott, hogy hajrá, fogjak bele, és próbáljam létrehozni magát a művet a próbakezdésig” – kezdi a történetet Hegedűs D. Géza, A dzsungel könyve musical ötletgazdája és rendezője. „Radnóti Zsuzsa, színházunk dramaturgja Békés Pált ajánlotta a figyelmembe, hogy benne megvan az a különös ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Akkor túl vagyunk a történelem legrosszabb évén? Igen, de már majdnem 1500 évvel

A 2020-as évet sokan már a felénél elkönyvelték az emberiség valaha volt legrosszabb évének – így tett többi között a Time magazin is, amely december elejei lapszámának címlapjául egy áthúzott évszámot választott. Nem csoda, hiszen nem igazán volt a történelemben olyan járvány, ami egy adott évben a világ minden pontján jelentkezett, és megfertőzött több mint 90 millió embert, valamint megölt 1,9 milliót. E mellett pedig volt tűzvész Ausztráliában és az Egyesült Államokban, vulkánkitörés a Fülöp-szigeteken, földrengés Török- és Horvátországban, áradás Kínában – hogy csak a legnagyobb természeti katasztrófákat említsük. TIME's new cover: 2020 tested us beyond measure. Where we go after this awful year https://t.co/5raFYUSgeZ pic.twitter.com/im3NWiBqJC — TIME (@TIME) December 5, 2020 De vajon tényleg a tavalyi év ...
További részletek >>


„Istentől kapott” sms-ekkel vette rá szeretőjét a gyilkosságra a lelkész

Olyan egyszerű lenne a világ, ha ránézésre meg tudnánk mondani, ki hazudik, és ki nem – mondja kifürkészhetetlen mosollyal a kamerának Helge Fossmo, a hírhedt Knutby egykori lelkésze, aki már több mint tizenöt éve tölti életfogytiglani börtönbüntetését. Ha valaki, ő aztán tényleg a hazugságok szakértője – vagy inkább feketeöves nagymestere –, ám ezúttal kétségtelenül igazat mond. Hazugságok nélkül a világ valóban sokat veszítene az árnyaltságából. A rendőrségnek és a bíróságnak ugyan jóval egyszerűbb dolga lenne a bűnügyek felderítésében, a mostanában reneszánszukat élő true crime-sorozatok készítőinek viszont elég hamar felkopna az álla, mivel nem tudnák epizódokon, illetve évadokon át csűrni-csavarni az egymásnak feszülő vallomásokat. A Knutby: Imádkozz, engedelmeskedj, ölj készítőit szerencsére ...
További részletek >>


Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái. Nincs ez másként a Matthias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont. Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia CommonsSulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest: a ...
További részletek >>


De ki lopta el a professzor kabátját? – 70 éves lett Romsics Ignác

Látva a nem lankadó történészi aktivitását, nem mondhatni teljes bizonyossággal, hogy a ma 70 éves Romsics Ignác túl lenne életpályája csúcsán, legfontosabb művein. Ki tudja, lehet, hogy még készül néhány nagy dobással. Az viszont tényként rögzíthető, hogy amit eddig letett az asztalra, az az elmúlt fél évszázad magyar történetírásának meghatározó szeletét jelenti. Felsorolni is hosszú lenne, hogy az elmúlt több mint három évtizedben (1990 óta tanít) az egymást követő generációkból hány neves történész került ki a kezei alól. Megkértük hat egykori tanítványát – Ablonczy Balázs, Bödők Gergely, Egry Gábor, Hatos Pál és Turbucz Dávid történészt, valamint Kácsor Zsolt író-újságírót –, elevenítsenek fel egy-egy személyes, Romsics Ignáchoz fűződő történetet, amely gyakran eszükbe jut, ha felidézik ...
További részletek >>


Akkor most „betiltották” a SZFE-filmet, vagy a Partizán járt el gondatlanul?

Péntek este debütált volna a Partizán Hülye fiatalság című dokumentumfilmje, amely az ígéretek szerint eddig nem látott felvételekkel mutatta volna be az SZFE-blokád előkészületeit, létrejöttét és következményeit. A premier előtt egy nappal azonban a Partizán kitett egy közleményt a Facebookra, amelyben azt írják, hogy a filmjük „betiltásra került”. Állításuk szerint a Freeszfe közösség csütörtökön azt a döntést hozta, hogy a Hatala Noémi rendezésében készült film közléséhez nem járul hozzá, és bár ennek a kérésnek szerintük nincs semmiféle jogi megalapozottsága, a Partizán mégis azt a döntést hozta, hogy ideiglenesen eláll a film bemutatásától, mert nem akar konfliktusba kerülni a Freeszfe tagságával. A Freeszfe erre úgy reagált, hogy természetesen nem áll jogukban betiltani semmiféle művészeti ...
További részletek >>


Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania

Kedden – az elmúlt két évben negyedszerre – parlamenti választást tartottak Izraelben. A 2009 óta regnáló Benjámin Netanjahu győzött, már ha azt nézzük, kinek a pártja kapta a legtöbb voksot. Hogy ő alakíthat-e ismét kormányt, még nem egyértelmű. Mindenesetre számos szempontból nyert, ha mást nem, hát időt. Nem véletlenül mondják a kritikusai: Netanjahu kedvéért tartanak folyamatosan voksolást az országban. Így még az is lehet, hogy az idén egy ötödik választásra is sort kerítenek. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna Izraelben, hogy egy választási kampány fő témája ne Palesztina sorsa legyen, ez döntött el rengeteg voksolást az ország történetében. Ezúttal azonban szinte szó sem esett róla, sem Netanjahuék, sem az ellenzék részéről. Ez egyrészt Irán atomprogramjának és régiós törekvéseinek ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


„Sokan űrutazásként élték meg a Tanácsköztársaságot”

Korábban úgy fogalmazott, a Tanácsköztársaság teljes joggal hullott ki a nemzeti emlékezetből. Ha így vélekedik erről az időszakról, miért szentelt neki egy teljes monográfiát? 1989-ben az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság hamis és fáradt kultusza kapitulált 1956 forradalmának felszabadító emlékezete előtt. Azóta eltelt 30 év, és kiderült, 1956 sem képes konszenzust teremteni a nemzeti tudatban. Az elmúlt évek közéleti, történészi fejleményei pedig világosan megmutatták, hogy 1919 emléke sem halott, aktívan formálja a kulturális emlékezetet, az önazonosságot. Több mint fél évszázada jelent meg a Tanácsköztársaságról összefoglaló szintézis Hajdu Tibor tollából, ideje volt tehát újra nekifutni a „dicsőséges” 133 nap történetének. Másrészt a könyvem folytatása Az elátkozott köztársaság című ...
További részletek >>


„Ahogy a hívek kérik: egyik nap Orbánért imádkozom, másik nap Gyurcsányért”

Közel fél év szünet után újraindult a Papifrankó a YouTube-on és az Instán. De miért tartott szilenciumot? Addig tartott a szünet, amíg a körülmények nem tették lehetővé a csatorna szabad működését. Ennyi? Ez így elég rejtélyes. Vártuk azt a pillanatot, hogy teljesen szabadon gyárthassuk a saját tartalmakat. Még mindig rejtélyes. Mi változott meg a féléves csönd alatt? Nem véletlenül kerülgetem a kérdést: nem szeretnék erről beszélni. Miért? Erről sem. Akkor ez a rejtély megmarad. Ez egy olyan műfaj, amit kizárólag akkor érdemes művelni, ha senki nem szól bele. Kérem, fogadja el magyarázatként: most érkezett el a pillanat, hogy a társaimmal közösen saját felelősségünkre és szabadon állíthatjuk elő a tartalmakat. Sokan találgatták, hogy a szilenciumnak köze lehetett ahhoz, hogy politikai témákban is megnyilvánult, ...
További részletek >>


Még ma is el kell magyarázni, hogy a prostituált nem hobbiból szexel, és valójában nem élvezi

Előző regénye is kemény témát választott, és a nemrég megjelent Városi rókák sem lett éppenséggel könnyed nyári limonádé: a kisgyerekes mindennapokba minden jólét mellett is beletört Klára, a gyerekét otthon hagyva külföldön dolgozó Andi és a prostitúcióra kényszerített Timi sorsa fonódott össze benne. De jó a vége! Kerülni akartam az olyan befejezést, ami nyitott, vagy a szereplőnek nem a lehető legjobban alakul a sorsa. Valahogy úgy voltam vele, itt vannak ezek a nők, akikkel borzasztó dolgok történnek, de túlélők lesznek, és nem áldozatok. De közben azért ez a happy end nem olyan egyértelmű: a külföldön dolgozó anya hazakerül ugyan, de mi garantálja, hogy hamarosan ne kényszerülne rá megint, hogy otthon hagyja kisfiát a megélhetésért? Vagy hogy a traumái után a testvére összeszedi-e magát valaha? Semmi sem ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük