Menü Bezárás

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet?

Mikor mondtam olyat?

2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”.

Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre.

Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen.

Véletlen egybeesés.

Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább gyártott gyorsan egy-egy „lojalitásnyilatkozatot”.

Ugyan. Bécs egyik kerületét valóban új kultúra foglalta el, a Horthy-videóval pedig csupán arra hívtam fel a figyelmet, hogy a politika nem gyakorolható történelmi ismeretek nélkül. A politikusnak igenis feladata tisztában lenni a nemzet, a haza múltjával. Anélkül nincs jövő.

Milyen országot álmodik Lázár János? Fehéret, keresztényt, ahol csak magyar szót hallani?

Leginkább olyan országot álmodom, ahol a politika békét teremt, és nem 160/100-as, hanem 120/80-as vérnyomást okoz a polgároknak. Túl sok éve tart a hatalom megszerzésére irányuló kíméletlen élethalálharc.

Mohos Márton / 24.hu

Tíz?

Harminc.

Annak fele Orbán Viktor kormányzása alatt telt el.

De 2010 és 2018 között legalább országépítés is zajlott.

Ön pont 2010 és 2018 között tartózkodott a magyar politika csúcsain.

Szerencsém volt.

Miért ért véget 2018-ban az országépítés, noha a kormány maradt?

Egy darabig úgy tűnt, a világ ugyanazt gondolja, amit mi, fideszesek, de aztán mindenfelé visszalavírozták magukat a hatalomba azok az erők, melyek nem nemzeti, hanem globális megoldásokban hisznek.

Mitől nemzeti egy politika?

Egyszerű: attól, hogy mindent a szuverenitásból, az ország függetlenségéből és önállóságából vezet le. Az általam álmodott ország origójában is ez a törekvés áll.

Szabad önnek országot álmodni?

Miért ne szabadna?

Mert veszélyes. Az utóbbi évtizedben számos régi, Orbán Viktort szakpolitikai kérdésekben már a kilencvenes évektől terelgető, hitelesítő, de utóbb kritikus fideszes sodródott el a párt mellől: Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Hámori József, Járai Zsigmond, Jeszenszky Géza, Martonyi János, Pálinkás József, Stumpf István, Ángyán József. A fiatalabbak közül idevehetjük a periférián megkapaszkodó Pokorni Zoltánt és Navracsics Tibort. Az ön neve csak azért nincs ebben a sorban, mert nem süllyesztőbe, csupán talonba került.

Mi a különbség a süllyesztő és a talon között?

A süllyesztőből nincs visszatérés. A talonból talán.

Reménykeltő. Ultisként annyit azért hozzátennék, hogy ütőlapot nem teszünk talonba, tehát az ön költői képe szerint én vagy nem számítok ütőlapnak, vagy nem talonban vagyok. Ennek eldöntését a politológusokra bízom.

Pont egy politológus, Török Gábor mondta a listán szereplőkre, hogy: „Főbűnt követtek el azzal, hogy kínos pontokon kritizálták Orbánt és ezzel magát a pártot. A fideszesek szemében már nem számítanak fideszesnek, nem hallgatnak rájuk…  Vezérpártban nem tűrhető meg a vezérhez hasonló szellemi integritással bíró szereplő… kikoptak a szuverenitásukat fontosnak tartó arcok, akik folyamatosan reflektáltak a külvilág történéseire. Keskeny a mezsgye, illetve hát nincs is mezsgye, lásd Lázár Jánost, aki lépten-nyomon lojalitási nyilatkozatot tett cserébe azért, hogy legalább részben önállónak látszódhasson, mégis egyik napról a másikra az ország második emberéből mezei képviselő lett.”

Az okfejtésnek ellentmond, hogy a sorolt urak közül többen később is fontos funkciót láttak, látnak el.

Brüsszelben, az Alkotmánybíróságon, egyetemen, a Hegyvidéken, Veszprémben, vagy akár ménesbirtokon vitézkedni jó, de onnan a nagy döntésekbe nem szólhat bele az ember.

Szerintem nyitott kaput dönget, aki képes intellektuálisan izgalmas, a kormányzati jövőképbe illeszkedő javaslatot tárni a miniszterelnök elé.

Mohos Márton / 24.hu

Ki képes ilyenre? Ön mondta a Válasz Online-on októberben megjelent interjújában, hogy: „Orbán Viktor a Fidesz ereje, ő az, akinek van karizmája, vannak elképzelései, és azokat képes is megvalósítani; a gond csupán az, hogy másod- és harmadvonal egyszerűen nem létezik a pártban; a negyedik vonalban vannak egymáshoz hasonló kvalitású szereplők, akik időnként egymással is versenyeznek.” Vagyis nem maradt, aki megdöngesse a nyílt kapukat, mert aki tudott döngetni, s döngetett is, rég kívülről dönget. Nincs külső innováció, nincs kontroll az első számú vezetőn.

Orbán Viktor nyitott alkat, nem dogmatikus, tárt karral fogadja a megalapozott kezdeményezéseket. Legalábbis én ezt tapasztaltam nemcsak miniszterként, hanem akkor is, amikor dél-alföldi képviselőként kezdtem lobbizni az agrár new dealért, közte azért, hogy Magyarország ne csak tizenöt, hanem nyolcvan százalékkal egészítse ki az uniós forrásokat.

Ön milyen messze áll attól, hogy „a fideszesek szemében ne számítson fideszesnek”?

Fényévnyire. Fideszes parlamenti képviselő vagyok, ellentétben az összes fölsorolttal. És a miniszterelnök, valamint köztem az esetek többségében csak a célokhoz vezető eszközök kérdésében van véleménykülönbség.

Például?

Ilyen a vasárnapi boltzár esete, melyben a kormány szerintem az elveivel ellentétesen cselekedett, mondjuk ki: megfutamodott. Ilyen a kiskereskedelmi hálózatok adóztatása, a multik elleni küzdelem, az autóipar állami dotációjának csökkentése és az, hogy én kevesebb stadionépítéssel is beérném. De a szuverenitással, az erős Magyarország felépítésével kapcsolatban mindig támogattam és támogatni is fogom a Fideszt.

Az irányt tekintve orbánabb vagyok Orbánnál…

Mi ez a hatásszünet? Értenem kéne valamit… De nem értem.

Semmi gond. Csak azt akartam hangsúlyozni, hogy a mai napig be tudom fejezni Orbán Viktor mondatait, és nem azért, mert fegyelmezett kommunikátorként sokszor mondja el ugyanazt ugyanúgy.

Manapság inkább Orbán Viktor fejezi be „az emberek” mondatait, rendületlenül támaszkodva a miniszterelnökség által készített közvélemény-kutatásokra. A boltzárügyben történt úgymond elvtelen megfutamodásnak is van elve, ugyanaz, mint a kormánydöntések zömének: keresni a nagyobb népszerűséget.

Pusztán kommunikációval és népszerűségkereső lépésekkel nem lehet sikeres politikát csinálni. Legalábbis tartósan biztosan nem. Ahhoz valódi teljesítmény kell. A közvélemény-kutatásokra alapozott kormányzás ezért csak eszköz, ha tetszik, megúszhatatlan kompromisszum. El kell nyerd a választók bizalmát, hiszen ha kiszavaznak a hatalomból, lehetnek a legnemesebb ideáid, nincs módod megvalósítani őket. Azt csak a liberálisok gondolják, hogy a politikusnak a nép tanítójának kell lennie, aki akkor is átkísérni a választópolgárt az út túloldalára, ha az nem akar átmenni. A politikus van a társadalomért és nem fordítva. Ez a kommunikációra is vonatkozik. Ha a társadalom leegyszerűsített nyelvet beszél, akkor a politikus is azt a nyelvet kell használja. A modern tömegkommunikáció tömörítette a nyelvet, a politika nyelvét is. Hallgasson meg egy Antall József-beszédet 1990-ből, és hallgassa meg bármelyik kortárs politikus beszédét! Más a nyelv. Amelyik politikai erő nem alkalmazkodik, annak nem jutnak célba az üzenetei. Azért küldenek a pártok, köztük az én pártom is végletesen leegyszerűsített üzeneteket az embereknek, mert más nem megy át.

Ez a populizmus: ne az értelemhez keress utat, hanem az indulathoz, építs ellenségképet, s kínálkozz a legyőzőjének. Mérd meg, minek tapsolnak, mitől riadoznak, a többit bízd a propagandára. Sorosozz, brüsszelezz, akár buzizz burkoltan – mindhez építhetsz többséget. Győzelmed ára az, hogy roncsolod a társadalom szövetét.

Keveri a tartalmat és a formát. De felőlem nevezheti populizmusnak, azzal a megszorítással, hogy akkor a populizmus nem hazugság, hanem csupán kényszerű egyszerűsítés. Egy mondatod van megfogalmazni az üzenetedet. Pont. Ha nincs egy jó mondatod, nincs támogatód.

Mohos Márton / 24.hu

Nem a tömörítéssel van a baj, hanem a torzítással és a bőszítéssel.

Vékony mezsgye. Azért nem az értelmiség nyelvén szólalnak meg a politikusok, mert az emberek zöme nem beszéli az értelmiségi nyelvet. Negyvenezer karakteres nagyinterjúkkal nem nyerhető választás se Németországban, se Franciaországban. Kíváncsi vagyok például, hogy az olvasók hány százaléka jut majd el ennek az interjúnak a végéig.

Orbán kommunikációja egész más szint, mint Merkelé vagy Macroné.

Igaz! Neki van érvényes gondolata arról, hogy milyen Európát akar, ellentétben az uniót vezető Európai Tanácsban ülő másik huszonhat miniszterelnök többségével. Orbán Viktor ma a kontinensünk legértelmiségibb attitűdű politikusa: elméleti és nemcsak gyakorlati oldalról foglalkozik a politikával, a jövő fontos kérdéseivel.  Ennek a vezetőtípusnak ő az egyik utolsó képviselője Európában.

„Csupa hülye ül Brüsszelben.” Ez is populista egyszerűsítés, hazugság.

Márpedig az a helyzet, hogy Brüsszelben percemberkék dáridója zajlik. Negyvenezres vízfej. A Fidesz brüsszelezése és sorosozása valóban egyszerű üzenet, de az „egy mondatok” mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll, fókuszban az önállósággal, a családtámogatással és az alacsony adókulcsokkal. Nem meglepő, hogy a kritikusaink kizárólag közjogi ügyekben támadnak bennünket, azokban viszont veszettül.

A demokrácia folyamatos reszelése nélkül is lehetne támogatni a családokat.

Orbán Viktor közvetlen munkatársaként nem éreztem, hogy csorbult volna a magyar demokrácia.

Mire kellett ön Orbán Viktornak?

Segíteni a munkájában. Hogy intézzem és ne bonyolítsam az ügyeket.

Orbánnak mindig volt egy sztárpolitikusa: egy ideig Rogán Antal, 2010-től Navracsics Tibor, 2014-től pedig ön. De egy idő után mindenkit hátrébb húzott a táblán. Vajon miért?

Ezt csak ő tudja. Az én „sztárságomnak” kétségtelenül vége, de azt ma már annyira se tartom fontosnak, mint annak idején, pedig miniszterként se ítéltem igazán fontosnak. Eszköz volt, használtam.

Amióta talonba került, kisebb megbízásokkal látta el önt Orbán Viktor. Dohányügyi megbízott lett, majd megkapta a mezőhegyesi ménesbirtok vezetését, valamint a csőd szélén billegő teniszszövetség elnöki posztját. Utóbbi helyre tényleg azzal az ukázzal küldte a miniszterelnök, hogy „tégy rendet, János, de Szűcs Lajos nem kerülhet börtönbe”?

Hahahaha.

Marjai János / 24.hu Lázár János a Magyar Tenisz Szövetségben tartott tisztújító közgyűlés után, ahol megválasztották a szövetség új elnökének

Mi a válasza?

Ez: hahahahaha.

A minap kapott még egy pakkot Orbántól: az agráregyetemet.

Én feladatot és lehetőséget látok, méghozzá az egész ország számára, nem pakkot.

A gödöllői Szent István Egyetem februártól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik tovább. A fenntartói jogok egy erre a célra létrehozott alapítványhoz kerülnek, melyet ötfős vagyonkezelő kuratórium irányít Csányi Sándor OTP-elnök vezetésével. Ön is tag.

Csányi Sándorral dolgozni megtiszteltetés.

Csányi és ön hosszú éveken át kitartóan utálták egymást. Egy telexes cikk onnan eredezteti a konfliktust, hogy Hódmezővásárhely még 2006-ban, az ön polgármestersége idején nem kapott meg egy OTP-s hitelt, mire a város bosszúból másik bankhoz vitte át a folyószámláját. A nagymacskaharc következő epizódjára a Fidesz 2010-es győzelme után került sor: ön ambicionálta a belügyminiszterséget, ám végül az állítólag Csányi Sándor által favorizált Pintér Sándor lett a befutó. 2013 nyarán már a nyilvánosság is értesült a viszályról: ön a miniszterelnökséget vezető Magyarország első számú uzsorásának nevezte Csányit, olyan embernek, aki a „devizahitelesektől szerzett milliárdjaival páváskodik”. Válaszul Csányi ironikusan felemlegette az ön által „jól menedzselt trafikügyet”. Mire ön „az országot polip módjára behálózó, magyarnak tűnő bank vezetőjének” titulálta Csányit, akinek „gazdasági túlhatalma egy demokráciában komoly kockázatot jelent”.

Elmúlt, lezártuk.

Ki kért bocsánatot a másiktól?

Legyen elég annyi, hogy rendeztük a kapcsolatunkat. Korábban maga Orbán Viktor is a szememre hányta, hogy „horizontálisan nehezen működöm együtt”. Ahányszor szóba került köztünk Csányi Sándor személye, mindannyiszor felhívta a figyelmemet, hogy a sikerességhez kevés a tehetség és a céltudatosság.

„János, ha nem tudsz együttműködni azokkal, akiknek szintén van erejük és mondandójuk az országról, akkor a konfliktusaidtól nem erősebb leszel, hanem gyöngébb”. Belátom, igaza volt, és 2018 tavasza óta tudatosan törekszem a hiányosságaim pótlására, a hibáim kijavítására.

Orbán Viktor zárta össze önt Gödöllőre Csányi Sándorral?

Abban az értelemben igen, hogy az állam hozta létre az egyetemet működtető alapítványt, és az állam, konkrétan a kormányfő kérte fel a kuratórium tagjait.

A telexes elemzés felveti, hogy 2006-ban önnek tán nem is az elutasított hitelkérelemmel volt baja, hanem csupán ismerte a söntésegyszeregyet, miszerint: „Amikor feljössz vidékről, le kell ütni a legerősebb embert a kocsmában; ha talpon maradsz, akkor becsülni fognak. Vagyis Lázár pusztán azért kötött bele a legerősebb fickóba, hogy őt erősnek lássák.”

Ez csacsiság, az újságíró élénk fantáziájának terméke. Mindig ügyekért küzdök, és küzdeni vehemensen, szenvedélyesen szoktam.

Ma már barátság van Csányi Sándorral?

Együttműködés van.

Ujvári Sándor / MTI Csányi Sándor és Lázár János a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörében játszott a MOL-Pick Szeged-Paris Saint-Germain mérkőzésen Szegeden 2020. február 16-án.

Csányi már nem uzsorás, nem polip?

Nem személyesen Csányi Sándorral volt bajom, hanem az OTP-csoport gazdaságpolitikai befolyásával.

Az OTP ma is az ország vezető bankja.

És én ma is úgy gondolom, hogy nem jó a nemzetnek, ha egyetlen óriás uralja a hazai pénzpiacot.

Megért ez egy leuzsorásozást?

A politikában akkor megy át az üzeneted, ha erős kifejezéseket alkalmazol. Sem mással, sem Csányi Sándorral szemben nem volt bennem se düh, se sértettség, csak rendszerleíróan képviseltem az álláspontomat.

Csányi viszont megbántódott.

Aztán kiengesztelődött. Volt benne türelem végighallgatni engem, s megértette, mérlegelte, méltányolta az álláspontomat. Amihez komoly bölcsesség szükségeltetik. És erő. Minden beszélgetésünkön tanultam tőle valamit.

Például mit?

Leginkább azt, hogy érdemes küzdeni. Csányi Sándor jászsági szegénygyerekként indult neki az életnek, és egyedülálló birodalmat épített fel. A története az elmúlt fél évszázad legnagyobb magyar üzleti sikere, olyan diadal, ami előtt a világon mindenütt zászlót hajtanak. Bármerre jár, megadják neki a tiszteletet. Csányi Sándor szerepe a mai Magyarországon olyan, mint Chorin Ferencé 1920 és 1944 között: ő a mai magyar gazdaság egyik legerősebb tartópillére. Jó lesz együtt dolgozni, várom a közös munkát.

A gödöllői kuratóriumban agráregyetemi vezetői tapasztalattal egyedül a Kaposvári Egyetem volt rektora, a hetvennyolc éves Horn Péter bír. A testületben helyet kapott még az agrárszakember, Bedő Zoltán növénynemesítő, a bankár és mezőgazdasági nagyvállalkozó Csányi Sándor, valamint két politikus: Nagy István jelenlegi agrárminiszter és ön.

Bedő Zoltán is rendelkezik egyetemi vezetői tapasztalattal, hiszen igazgatta a martonvásári kutatóintézetet.

Az nem egyetemi csúcsvezetői poszt.

Én annak ítélem.

Miből gondolják, hogy ez az ötös fogat képes lesz megvalósítani azt az ambiciózus célt, hogy az egyetem 2030-ra bekerüljön a világ legjobb száz agrárkampusza közé?

Van elképzelésünk, elhatározásunk, kitartásunk, és a kormánynak köszönhetően rendelkezünk a kellő anyagi forrással is. Az intézmény világszínvonalúvá alakítása az agrárium fejlesztését szolgálja, az agrárium fejlesztése a vidék felemelését célozza, a vidék felemelése pedig az országépítés része. Van baj, van tennivaló. A háromezer-kétszáz magyar településből ezer az elnéptelenedés határára jutott, a fiatalok elköltöznek, gyerek nem születik. Nincs megélhetés, gyönge az infrastruktúra, csapnivaló a közlekedés. Kérdezte, milyen országot szeretnék. Hát olyat, amely lép az önellátás felé, olyat, ahol a magyarok munkájából a magyarok haszna lesz. A kulcs ebben a mezőgazdaság.

Ahogy említette, az uniós vidékfejlesztési támogatás mellé ma csupán a kötelező minimumot, tizenöt százalékot tesz be a magyar állam. Ám egy minapi bejelentés szerint 2022 és 2030 között az EU-s pénz négyszeresét, évi 400-450 milliárd forintot fordítunk majd erre.

Aminek köszönhetően egy évtizeden belül a magyar emberek nyolcvan százalékban Magyarországon termelt és Magyarországon feldolgozott és magyar üzletben vásárolt egészséges élelmiszert fogyasztanak majd. Hatalmas a feladat, hiszen ma az a képlet, hogy itthon megtermeljük az alapanyagot, amit multik a külföldi üzemeikben feldolgoznak, mi pedig a hipermarketben megvesszük a készterméket. Régióbeli gyöngeségünket demonstrálja, hogy még csak nem is francia, német, brit meg amerikai csúcstermékeket fogyasztunk, hanem lengyel és szlovák árut. A változáshoz kell politikai akarat – ez megvan. Kell pénz – immár ez is rendelkezésre áll. És kell tudás, kellenek képzett szakemberek tízezrével, akik képesek kirántani a gödörből a magyar vidéket – erre kell a modern agráregyetem. Az oktatás kulcskérdés. Hollandia legjobb felsőoktatási intézménye a holland agráregyetem, nem csoda, hogy az unióban Hollandia hoz ki a legtöbbet egy-egy hektárból, évi tizenhétezer eurót, míg például az osztrákok háromezret, mi, magyarok pedig mindössze másfélezret.

Kapcsolódó

Lázár János nyugat-európai élelmiszerszemetet lát, a kormány brutális pénzt szán az agráriumra

Elképesztő források érkezhetnek az agráriumba: a Lázár-terv 2030-ig 4000 milliárdot pumpálna a vidékfejlesztésbe.

A gödöllői kuratórium tíz-tizenháromezer hallgatóval számol. Honnan lesz ennyi diák, mikor néhány hónapja még Gyuricza Csaba megbízott rektor is azt nyilatkozta, hogy „az agrárpálya a fiatalok számára nem igazán vonzó, egy-egy intézményre átlagosan ezernél kevesebb hallgató jut, az idei adatok azt mutatják, hogy az agrárképzésben a jelentkezések száma negyven százalékkal csökkent”? És mitől fog az öt különböző kampuszon – Gödöllőn, Budán, Gyöngyösön, Kaposváron és Keszthelyen – működő gigaegyetem oktatási-kutatási minősége világszínvonalúvá válni?

Ahogy nő az oktatás színvonala és javul az agrárdiplomások elhelyezkedési esélye, úgy jelentkezik majd egyre több és egyre tehetségesebb fiatal, és kerül ki egyre több és egyre képzettebb diplomás. Azzal indítunk, hogy új, tízezer férőhelyes modern kampusz épül, a képzés pedig kibővül az élettudományi ismeretekkel. Aki ismeri a helyszínt, az tudja, Gödöllőn ideálisak a feltételek ahhoz, hogy olyan kampuszt építsünk, amilyet a diákok többsége csak angolszász filmekből ismerhet. Ez lesz a magyar felsőoktatás következő tíz évének legnagyobb beruházása.

Pelsőczy Csaba / AM Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja: Bedő Zoltán, Nagy István, Csányi Sándor, Lázár János, és a MATE megbízott rektora, Gyuricza Csaba a kuratórium online sajtótájékoztatóján, január 5-én.

Kétszáz ember kirúgásával nyit a kuratórium. Ki fogja világszínvonalon tanítani a bővülő létszámú hallgatóságot?

Az elbocsátásokat épp a forráshiány és a rossz gazdálkodás tette szükségessé. Ez tehát az előző fejezet lezárása volt, nem az új fejezet kezdete. Az alapítványi modell egyebek mellett épp abban segíthet, hogy az egyetem ezentúl több forrásból és jobban gazdálkodjon, mint eddig.

Megszabadulnak a „régi rend” híveitől, akiket pedig felvesznek, az új kurzusnak lesznek lekötelezettjei.

Az oktatói gárda és az oktatás tartalma tekintetében is a legjobb agráregyetemek színvonalát lőttük be. Amire nem lesz magyar oktató, arra külföldről szerződtetünk szakembert. Viszont azokat, akik maradnak, jobban meg kell fizetni, és el kell várni tőlük, hogy folyamatosan szélesítsék, aktualizálják tudásukat. Célunk, hogy a leendő agrárdiplomások megállják helyüket a reményeink szerint intenzíven bővülő magyar piacon: a Csányi család kezében lévő, európai léptékben is értelmezhető nagyságrendű magyar élelmiszeripari konglomerátumnál éppúgy, mint egy százhektáros modern, digitalizált családi gazdaságban.

Az egyetem rektora ma az a Gyuricza Csaba, akit 2016-ban ön bocsátott el a Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal éléről, miután alkalmatlannak ítélte. Az agrár éléről is elküldi Gyuriczát?

Az alapítvány pályázatot ír ki, melyen ő is indulhat. Más kompetenciák és készségek kellenek a rektori munkához, mint az MVH irányításához.

A változás részeként az állam elveszi a várostól és átadja az egyetemet működtető kuratóriumnak a gödöllői királyi kastélyt, melynek felújítására sok éve eredménytelenül pályázott Gémesi György polgármester.

Gödöllő városának és polgárainak teljes megelégedésére fogjuk felújítani és fejleszteni ezt a komoly történelmi múlttal bíró, jobb sorsra érdemes épületegyüttest.

Miközben országszerte ömlik a pénz kastélyok, templomok renoválására, az ellenzéki Gödöllőnek sosem jutott a milliárdokból. A miniszterelnök a 2019-es önkormányzati kampányban a fideszes jelöltet meglátogatva adott magyarázatot arra, hogy miért pikkel a településre: „Jó lenne nagyon nyerni. Végre csinálhatnánk valamit ebből a városból. Itt van a hóna alatt a fővárosnak, és szerencsétlenkedünk vele már nem tudom, mióta, nem?… Ha megállapodunk, akkor én tudok pénzt, meg fejlesztést meg sok mindent tudok segíteni. Csak úgy nem lehet, hogy ellenséges közegben csinálunk valamit.” Ön korrektnek tartja ezt az eljárást?

A kuratóriumnak az a programja, hogy legyen jó mindenkinek. Gödöllőnek biztosan jó lesz.

Közpénzből.

Közpénzből, de az a közpénz a mi kezünkben nem veszíti el közpénzjellegét, a ránk bízott vagyont nem elkótyavetyélni, hanem gyarapítani fogjuk.

Pedig törvényt is hozott rá a fideszes kétharmad, hogy az alapítványokba kitolt közpénz elveszíti közpénzjellegét.

A kuratórium mondása mégis az, hogy a mi alapítványunkhoz utalt közpénz nem veszíti el közpénzjellegét.

Az nem a közpénzjelleg elveszítése, hogy az orbáni akaratra közpénzből létrehozott, közvagyonból feltőkésített egyetemi és jegybanki és egyéb alapítványok kuratóriumait fideszes vagy minimum a Fideszhez lojális, kívülről leválthatatlan tagokkal töltötte fel a Fidesz-hatalom?

Egy egyetem függetlenségének záloga az anyagi függetlenség. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem függetlenségére az intézmény mögött álló vagyonkezelő alapítvány anyagi függetlensége a biztosíték.

Mohos Márton / 24.hu

Egy kormányváltás után a köz az általa választott új kormányán keresztül nem szólhat majd bele a közvagyonból működő, akár elfideszesedő alapítványok, egyetemek működésébe. Így, ha ellenzékbe kerül is a Fidesz, a mi közös pénzünkből egyebek mellett olyan agrárképzés lesz Magyarországon, amilyet Orbán Viktor akar.

Amilyet a nemzeti érdek, az önellátó képességünk megteremtése követel. Nagy István agrárminiszter és jómagam valóban kötődünk Orbán Viktorhoz, büszkén vállaljuk a fideszességünket. De ugye nem gondolja, hogy Csányi Sándor elnök úr szolgaian engedelmeskedik Orbán Viktornak? És ugye Horn Pétert és Bedő Zoltánt sem tekinti Orbán Viktor emberének?

Miért pont most döntött úgy a kormány, hogy beönt négyezer-milliárdot az agráriumba?

Mert az agrárszektor az elmúlt harminc év legnagyobb vesztese, és mert a következő uniós ciklus az utolsó pillanat, amikor egy harmincéves mulasztásunkat pótolhatjuk. Később már behozhatatlan lenne a versenytársak előnye. A huszonnegyedik órában vagyunk.

Tavaly meg az elmúlt huszonkilenc év vesztese volt, a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor pedig az elmúlt húsz évé. Nem mellesleg: a kétharmados Fidesz-kormányzás tizenegyedik évében járunk.

Az ország 1990 óta görgeti maga előtt az agrárium egyre dagadó problémahegyét, és a magyar vidék nagyon rászolgált arra, hogy többet tegyünk érte, mint a korábbi kormányok tettek. Annál is inkább, mert az agrárium többet tehet mindannyiunkért: a járműipar mellett a nemzetgazdaság másik lába lehet.

Miért most? Mi a politikai válasz?

A politikai válasz az, hogy az elmúlt évtized fejlesztéspolitikájának jóval nagyobb arányban voltak nyertesei a nagyvárosok, különösen a főváros, mint a vidék Magyarországa. Pedig vidékről több és stabilabb támogatást kapott a Fidesz, mint a nagyobb városoktól. Ideje helyrebillenteni ezt az aránytalanságot.

Tény, hogy Orbán Viktor 2010, de különösen a 2015-ben indított Modern Városok Program óta rengeteg közpénzt fordított arra, hogy fejlesztésekkel megnyerje magának a városokat. A 2019-es önkormányzatin mégis a kistelepüléseket szerezte meg a Fidesz, a nagyokat, köztük Budapestet, bukta. Erre válasz az, hogy akkor irány a vidék?

Nem látok bele Orbán Viktor fejébe, de alighanem dinamizálta a döntést ez a körülmény. Magam is érveltem neki amellett, hogy több erőforrást fordítson a vidék felé.

Arra nem gondoltak, hogy nem a fejlesztésekből nem kér a város, hanem a populizmusból?

Világszerte rohamosan individualizálódnak a városok, szinte az összes metropoliszban kisebbségbe kerültek a klasszikus értékekben, nemzetben, családban gondolkodó pártok. Ahogy Angela Merkel nem Berlinben nyert, hanem a német vidéken, és Sebastian Kurzot sem Bécs emelte hatalomba, hanem az osztrák falu, úgy Orbán Viktor sem Budapestnek köszönheti a miniszterelnöki posztot, a fejlesztések során mégis a nagyvárosok irányába billent el a mérleg nyelve.

A Fidesz városi pártnak indult. Orbán és a Fidesz jóval bbet változott, mint a városi életmód.

2010-hez viszonyítva már biztos nem. Mindenesetre 2021-ben politikai és gazdasági érv egyaránt szól amellett, hogy a vidék Magyarországa történelmi mértékű forrásokhoz jusson. Ott vannak a gazdasági növekedésünk tartalékai.

A Fidesz letett a városokról?

A több vidék nem jelent kevesebb várost, pontosabban azt, hogy a városok ne lennének továbbra is nyertesei a kormány fejlesztéspolitikájának. Noha a négyezer-milliárd hatalmas összeg, de az állam ennek sokszorosát fordítja iparra és turizmusra, amiből viszont jórészt a város profitál. A Fidesznek ugyanakkor már rövid távon is az a célja, hogy visszanyerjük az elveszett városok polgárainak a bizalmát.

Említette, hogy Orbán Viktor és ön között csupán eszközök kérdésében adódik véleménykülönbség.

Így igaz.

Mohos Márton / 24.hu

Azzal egyetértett, hogy a magyar kormányfő az amerikai választási kampányban nyíltan Donald Trumpnak szurkolt?

Végig azt mondta, amit gondol. Ez tiszteletet parancsol. Más kérdés, hogy az Egyesült Államok polgárai végül Joe Bident választották, amit mi tudomásul veszünk. Felelős magyar politikus nem mondhat mást, mint hogy: új elnök, új remények, új szerelmek.

Az Orbán Viktorba szerelmesek szerint miniszterelnökünk úgy volt vele, ha győz is Biden, idehaza nem árt jó előre hitelteleníteni őt, hogy amikor majd hivatalba lépve, Európáról nyilatkozva kritizálja a magyarországi demokráciát, lehessen azt mondani a fideszes szavazóknak, hogy „mi szóltunk előre, hogy demens ez a Joe”.

Ne kombináljuk túl a dolgot.

Ahhoz ön mit szólt, hogy a tízmilliós Magyarország külügyminisztere még a kampányban felszólította a 330 milliós USA nyerőre álló elnökjelöltjét, Joe Bident, hogy számoljon el a korrupciós ügyeivel?

A külügyminiszter a miniszterelnök felé számol el a kijelentéseivel. Amúgy rossz és káros sztereotípia, hogy Magyarország kicsi ország.

Magyarország lélekszáma az USA lélekszámának három százaléka, a GDP-nk az amerikaiakéhoz képest 0,8 százalék. Az EU-ban a lakosság kettő, a GDP egyetlen százaléka származik tőlünk, annak is jelentős része az itt termelő multiknak köszönhető.

Ideje lerázni magunkról a gyarmati, tartományi hozzáállást. Még 1920-ban toltak bennünket ebbe a „kicsik vagyunk, elesettek, egyedül nem fog menni, valakinek mindig a seggét kell nyalni” mentalitásba, ami sehová nem vezet.

Lehetnénk pont akkorák, amekkorák vagyunk.

Az európai népek középmezőnyébe tartozunk, és a V4-ek összefogásának köszönhetően továbberősödtünk. Magyarország Orbán Viktor kiállásának köszönhetően végre ismét képes érvényesíteni az érdekeit.

Biztosan a krakélerkedés, szövetségeseink szívatása, lehülyézése a leghatékonyabb módszer a nemzeti érdekérvényesítésre?

Orbán Viktor mindenkinek megadja a tiszteletet, de amit az IMF 2010-es magyarországi kivonulása óta a nyugat-európai politikusok egy része és a baloldali média művel vele, az minősíthetetlen. Olyan nincs, hogy csak tűrjük a pofonokat, és nem ütünk vissza. Orbán Viktor állja, és ha kell, adja is. És biztos vagyok benne, hogy amint korrektül kezdenek viselkedni vele, ő is simulékonyabbá válik. Mert amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.

Ha már megszabadultunk a kommunizmustól, és bejutottunk az EU-ba, nem arra kéne inkább törekedni, hogy minél többekkel legyünk jóban házon belül, és minél stabilabb pozíciót foglaljunk el a nekünk adatott szövetségi rendszerben?

Pontosan ez történik, csak nem fülünket, farkunkat behúzva, hanem keményen állva a sarat. Az orbáni politika sikerességének bizonyítéka, hogy míg a Kárpátoktól északra Lengyelország a fő erőközpont, a Kárpátoktól délre Magyarországé ez a státusz. És hadd oszlatok el még egy, a „jaj, de kicsik vagyunk” attitűdhöz hasonló súlyú sztereotípiát: tévedés, hogy hazánk nyersanyagban szegény ország.

Se olaj, se gáz, se szén, se érc. De még gyors folyónk sincs, amire erőmű épülhetne, és tengerünk sincs, ahonnét körbekereskedhetnénk a világot.

Viszont a birtokában vagyunk a huszonegyedik század két legfontosabb nyersanyagának: az édesvíznek és a jó minőségű termőföldnek. Két hatalmas ziccer, ideje berúgni.

Néha én is pont ezt érzem.

Inkább gazdagodjunk meg a vízből és a földből, ahogy más nemzetek meggazdagodtak a huszadik század legfontosabb természeti kincseiből, a szénhidrogénekből. A klímaváltozás komoly globális probléma, de ebből, és csak ebből a szempontból nekünk dolgozik.

Mohos Márton / 24.hu

Hány muszlim él ma Magyarországon?

Nem tudom.

És hány kínai?

Azt sem tudom.

Melyik náció képviselteti magát nagyobb számban Magyarországon?

Valószínűleg a kínai.

Mégis a muszlimokhoz köthető migránsozással van tele a kormánykommunikáció, dacára annak, hogy a muszlimok és a kínaiak se szívesen asszimilálódnak. Ha az egyikkel súlyos fenntartásai vannak a homogén társadalom eszméjét hirdető Orbán Viktornak, akkor miért tesz úgy, mintha a másikat észre se venné. És ha ezt a másikat észre sem veszi, miért uszul folyamatosan az elsőre?

A veszélyt veszélynek nevezi, ahol nincs baj, ott nem riogat. Ez volna a populizmus?

Az érkező muszlimokkal van baj, az érkező kínaiakkkal viszont nincs baj, ön mégis azt nyilatkozta a Válasz Online-nak: „Nem engedhetjük meg, hogy Washington vagy Berlin úgy tekintsen ránk, mint a kínaiak szálláscsinálóira.” Ön szerint az Orbán-kormány a kínaiak szálláscsinálója?

Nem ezt állítottam. Csak azt, hogy óvakodjunk ettől a szereptől. A kínaiak felkértek bennünket egy táncra. Javaslom, hogy körültekintően, a szövetségeseinkkel alaposan egyeztetve, velük összehangoltan nyújtsuk a kezünket. Mert fontos az üzlet, de ne veszítsük szem elől, hogy a mi helyünk itt, az euroatlanti szövetségben van. Nem flörtölhetünk Kínával.

Orbán Viktor évek óta Kína EU-s hídfőállásául kínálja Pekingnek Magyarországot. Ez ügyben már Trumppal is vitába keveredett, ugyanis Amerika semmiféle kínai hídfőállást nem szeretne Európában.

E kérdésben az amerikai álláspontot osztom, vagyis vitában állok a miniszterelnökkel. Ebből is látszik, mily sok árnyalattal bír a Fidesz.

Orbán Viktor, miközben a Türk Tanácsban rémes diktátorokkal parádézik, és magasztalja a Keletet, különösen Kínát s Oroszországot, gyakran beszél a Nyugat mélyülő válságáról. Ebből több kérdés is következik. Vajon valóban leáldozóban a Nyugat csillaga? Oda az USA vezető világhatalmi státusza? Nyugathoz vagy Kelethez húzzon Európa? Merre mozduljon Magyarország?

A Nyugat kétségtelenül a válság jeleit mutatja, ezzel együtt meggyőződésem, hogy az USA nemcsak volt a világ ura, hanem az is marad. A jövő úgy néz ki, hogy Amerika a legerősebb, Európa továbbra is Amerikával tart, Magyarország pedig az EU-val. Nincs más utunk.

Mihez kezdjünk Oroszországgal?

Oroszország az EU szomszédja, az orosz nyersanyag Európa gazdasági versenyképességének nélkülözhetetlen eleme. Vagyis jóban kell lenni az oroszokkal, transzparens, mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködésre kell törekedni. Történelmi hiba volna Oroszországot betolni a kínaiak mellé. Biztonsági szempontból nem Oroszország jelent kihívást számunkra, hanem Kína. Szóval az oroszokhoz való viszony sokkal több szimpátiánál, kulturális kérdésnél.

Azért a kulturális ügyek is képesek szíven ütni az embert.

Úgymint?

Ahhoz mit szólt, hogy Orbán Viktor „kisújszállási asszonyság” titulussal illette Karikó Katalint?

No comment.

Ön mikor használta utoljára azt a kifejezést, hogy „asszonyság”?

Tán sose használtam.

Hogyan reagálna, ha valaki vásárhelyi asszonyságnak nevezné a feleségét?

No comment. Amúgy se hiszem, hogy maradna időm reagálni, Zita ritkán szokta keresni a szavakat.

Látta a Magyarságkutató Intézet Pozsonyi csata című animációs ámokfutását?

Nem.

Megnézi?

Majd ha végeztem az összes fontos, értékes filmmel. Van restanciám.

Mit szól a Szájer-ügyhöz?

Semmit. Földdel foglalkozom, tehenekkel, lovakkal, kutyákkal. Country life!

Lázár János hivatalos Facebook oldala Lázár János a 2,6 milliárd forintos hazai fejlesztésből megvalósult, robotizált szarvasmarhatelepen tartott sajtótájékoztató Mezőhegyesen.

Az ország egyelőre messze áll a country life-tól. Munkakultúrában is leragadtunk a „nyugati autógyártók összeszerelő műhelye” státusznál.

Az autóiparban is itt az ideje a minőségi ugrásnak. A kormány igyekszik rászorítani a multikat, hogy telepítsék hozzánk a legmodernebb technikát, melynek működtetéséhez már magasan kvalifikált munkaerőre is szükség van. Nem állunk rosszul, a BMW Debrecenben hamarosan kizárólag zöld autókat fog gyártani. Az előttünk álló két évtized húzóágazata egyrészt a zöldipar, másrészt az egészséges ennivalót előállítani képes mezőgazdaság és élelmiszeripar lesz. Ennek megfelelően az a cél, hogy a mostani autóipari országból tíz éven belül modern autóipari és élelmiszergazdasági országgá váljunk. Ha ez sikerül, lesznek minőségi munkahelyek és minőségi bérek, abból lesz állami adóbevétel, amiből finanszírozható kiváló oktatás, huszonegyedik századi egészségügy és környezetbarát közlekedés. S ha ez mind megvalósul, akkor itthon maradnak a fiatalok, bátran vállalnak gyerekeket, megáll a népességfogyás, felvirágzik az ország.

S ha mindez nem valósul meg?

Akkor szegények és szomorúak leszünk, az új generációk előbb nagyvárosba költöznek, aztán pedig külföldre, és jó eséllyel cselédnek állnak.

A tudásalapú társadalmak öntik a pénzt az oktatásba, és rég nemcsak olajból, hanem innovációból tesznek szert profitra. Eközben nálunk a Fidesz tizenhat évre szállította le a tanköteles életkort, csökkentette az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban, és diplomaszerzés helyett a szakmunkásképzést támogatja.

Ezen a téren ellentmondásosak a tapasztalataim, de foglalkoztat a kérdés, és igyekszem felvértezni magam a vonatkozó tudással. Annyit mindenesetre állíthatok, hogy a felsőoktatás jól járt azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától Palkovics László miniszter úr alá került. Ő azon ritka politikusok egyike, akiknek van válaszuk arra, hogy milyen hely legyen Magyarország húsz, harminc, ötven év múlva. Ráadásul a gazdaságfejlesztés is az ő tárcájához tartozik. A felsőoktatásnak szerintem Palkovics László mellett a helye.

Ezzel most, meglehet, árt neki.

Pedig én mindenkinek használni szeretnék.

Ön az agráriumért agrárminiszterként tehetne a legtöbbet. Vállalná?

Nagy István személyében kiváló agrárminisztere van a kormánynak, tiszta köztünk a szereposztás és jó az együttműködés. Azt tervezem, hogy 2022-ben egyéniben indulok a Hódmezővásárhely-Makó választókerületben.

Abból kinőhet a miniszterség, de persze indokolt az óvatosság, hiszen 2010-ben állítólag nem kis részben a túl határozottan kinyilvánított ambíciója miatt bukta el a belügyminiszterséget.

Igyekszem eredményesen elvégzett feladatokkal és nem pozíciókkal vagy címekkel mérni a pályámat. Tizenöt éve beszéltem például először arról, hogy tramtrainnel kellene összekötni Hódmezővásárhelyet Szegeddel; eleinte megmosolyogtak, senki nem hitt benne, ehhez képest pár napja megérkezett hozzánk az első szerelvény és a próbaútját járja. Két éve azt ígértem, hogy Mezőhegyes az ország legjobb agrárcége lesz, és öles léptekkel közeledünk a célhoz. Most arra szerződtem, hogy az egyetemet tíz év alatt bevisszük a top százba, és személyes ügy számomra, hogy ezt is teljesítsük. A jövő tervezése és „csinálása” érdekel.  Megálmodni, lobbizni érte, megvalósítani. Engem ez érdekel a politikában.

2018-ban, az önnél tizenkét évvel idősebb Orbánra utalva, azzal csekkolt ki a nagypolitikából, hogy „én még tíz év múlva is csak ötvenhárom éves leszek”.

Ő hatvanhármas, én hetvenötös vagyok. Matek. S hol van még az ötvenhárom?!

Bozóki András két éve azt nyilatkozta önről, hogy „biztos jobb miniszterelnök lenne, mint Orbán”.

Micsoda jóindulat.

Folytatta is Bozóki: „Amivel nem mondtam sokat, mert egyre inkább hajlok arra, hogy a rohamozó, mindenkin átgázoló, gátlástalan, omnipotens szerepben tetszelgő Orbán Viktornál bárki visszafogottabb, realistább, egyezkedőbb kormányfő lenne.”

Szerencsére Bozókinak is csak egy szavazata van az országgyűlési választáson.

Akkor inkább Török Gábortól idézek még: „Lázár Jánosnak az utóbbi időben adott interjúi nem fordíthatók le másként, mint hogy Orbánt, amíg kormányon van, nem támadja, de ha veszít, akkor kezdődhet a ’lássuk, ki az erősebb’ menet. És nem teniszütővel a kézben.”

Olyan idézet nincs, amiben nem az én hátamon vágja a fát valamelyik politológus?

Mohos Márton / 24.hu

De, szintén Török Gábortól: „A Fidesz igenis ragaszkodik a bevált szisztémához. Ha egyszer eljön az utódlás ideje, nem arról fog szólni a verseny, hogy mire cseréljék az orbánizmust, hanem arról, hogy ki képviseli azt a leghűbben, akár magával Orbán Viktorral szemben is.”

Hál’ Istennek, messze még az az utódlás. Annyi veleje azért van Török felvetésének, hogy a miniszterelnök időtálló rendszert rakott össze.

Most esik le, hogy mire utalt fél órával ezelőtt, amikor azt mondta a nemzeti szuverenitás kapcsán, hogy „az irányt tekintve sokszor orbánabb vagyok Orbánnál”.

Arra, hogy Orbán Viktor mellett állok. És tényleg szeretném alacsonyan tartani magam és mások vérnyomását. Nem akarok félreértéseket, sértődéseket, értelmetlen konfliktusokat, nem akarom, hogy termékeny erők megvadítsák és kioltsák egymást. Nem akarok baltával közlekedni. Mert háborúban nem lehet országot építeni. Országépítésre vagyok alkalmas, nem az ellenfél megsemmisítésére. A 2018-as háttérbe lépésemnek van egy felbecsülhetetlen haszna: most nemcsak arra jut időm, hogy tegyem, amit tennem kell, hanem azon is gondolkodhatok, mit kellene tenni. Beleástam magam a vidékpolitikába, végtelenül inspirál és határtalanul élvezem, ahogy kémlelhetem a látóhatárt.

The post Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Hegedűs D. Géza: Nem olyan egyszerű, hogy valaki besétál az egyetemre azzal, hogy mostantól tanítani fogok

Kezdhetek egy idézettel? Persze. „Feladata a magyar színészet szolgálata. Az egyetemes magyar színjátszás szerves fejlődését elősegítő, értékközpontú, érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi színházi kapcsolatok fejlesztését elősegítő, pártoktól, kormánytól független, nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet”. Ez részlet a MASZK küldetési nyilatkozatából 1990-ből. Lefordítom a mai hétköznapokra. Magyarországon körülbelül ötven olyan színház, bábszínház működik, amely törvény által megszabott állami, önkormányzati vagy vegyes fenntartású. Emellett működik öt nemzetiségi színház. És legalább hetven–nyolcvan független és magánszínház is intenzív és nélkülözhetetlen része a magyar kulturális életnek. Ezek az intézmények, ...
További részletek >>


Lázár János nyugat-európai élelmiszerszemetet lát, a kormány brutális pénzt szán az agrámiumra

Alapanyagot termesztünk, amit eladunk, és feldolgozott terméket hozunk be az országba, amit külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokban megveszünk. Nyugat-Európa ezáltal képes a saját élelmiszeripari szemetét eladni a hódmezővásárhelyi Lidlben vagy Aldiban – mondta a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek nemrég Lázár János korábbi miniszter, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, emellett a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa, valamint az alapítványosított agráregyetemi monstrum kuratóriumának a tagja. Az élelmiszer-szemetezés nem új keletű, azt már a szocialista időkben Gráf József agrárminiszter is elsütötte, igaz ő megelégedett egy etikai kódexszel, hogy ne legyen Magyarország „az unió élelmiszerszemetének a lerakóhelye”. A fideszes időkben sem került le a napirendről a kérdés, ...
További részletek >>


A járvány gyengülni fog, a választási kampány felerősödik. Mit várhatunk 2021-től?

A kormány Bár a koronavírus-járvány második hullámában a Fidesz kicsit veszített népszerűségéből, egyelőre még mindig vezető szereppel bír a magyar politikában – olvasható a Bíró-Nagy András, Győri Gábor és  Scheiring Gábor által írt évkönyvben. Azonban mivel 2022-ben a Fidesznek az egységes ellenzékkel kell majd szembenéznie, amelyről a 2019-es önkormányzati és a 2020. októberi borsodi időközi választáson kiderült, hogy működőképes koncepció is lehet, várható, hogy a kormánypárt a választási törvény ismételt módosításával tovább fogja szűkíteni az ellenzéki pártok mozgásterét. Az Orbán-kormány a kampányt is nagyobb fokozatra fogja kapcsolni azzal, hogy a klasszikus döntéshozás helyett a választók támogatásának elnyerése lesz a cél – jósolják az elemzők. Ennek a jelei már látszanak, például a ...
További részletek >>


Laposa Bence: Nincs sem palotám, sem Ferrarim

Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van. „Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint megírtuk, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap

Kisfiam, itt hagytad a varázspálcád – kiált a fia után egy átlagos hétköznap este Mészáros György. Dávid kissé szomorúan konstatálja, hogy az apa-fia játékra egy kicsit még várnia kell, míg édesapja elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy tizenöt évvel ezelőttig egy szerzetesrend papjaként tevékenykedett, ma pedig az ELTE docenseként, meleg, egyedülálló apukaként neveli hétéves kisfiát. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huA kezdetekhez vissza kell ugornunk néhány évtizedet. György szülei nem voltak igazán vallásosak, gyerekként őt is óvni akarták attól, hogy azzá váljon. Nem jártak sikerrel. „Az iskolában eléggé kirekesztett voltam, míg az egyháznál közösségre találtam” – fejtegeti az okokat. A ministrálás és a kórusban éneklés mellett a hit kérdése is egyre meghatározóbb lett az életében, mélyen hívővé ...
További részletek >>


„Fiam, nem szeretlek, mert apádra emlékeztetsz”

Aki 35 évesen, felnőtt fejjel, a nulláról fordul a sport, hovatovább az ultra- és a terepfutás felé, annak általában kell legyen valami fejlövése. Nekem egy tizenhárom éves párkapcsolatom ért véget 2010-ben. Magamat okoltam. Azt éreztem, kevés vagyok neki. Megviselt. Morfondíroztam magamban, mit tegyek? Sírjak, álljak neki inni vagy kössem föl magam? Megoldásnak tűnt az is, ha kifutom a hatalmas lelki bánatomat. Így hát felhúztam a széttaposott deszkás cipőmet, amiben az utcán is jártam, majd kikocogtam a lakásunktól egy kilométerre fekvő régi Hungarocamion pálya 400-as körére. Húsz karika után végül hazáig nyomtam. Ez egy tízes. Azóta folyamatosan futok. Tíz év távlatából nézve, több stáció megélését követően végső soron a terepfutásba menekültem. A magányosan eltöltött óráktól, gyakran napoktól végül jóval ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük