Menü Bezárás

Legyen minden vörös! – Bartis Attila írása a színek színéről

Forepan Balaton, 1950.

De kezdetben volt a fekete-fehér, és még hatodnapra se lett meg a színes. Emberöltőkbe telt. Pont akkorra lett meg, amikor a fekete-fehéret már nem lehetett úgy elfelejteni, mint egy átmeneti tévedést. Így – Istennek hála – ma van mindkettő, bár minket most az utóbbi érdekel, azon belül is, hogy a színes fotográfiában melyik a színek színe.

Hunyady József / Fortepan Nagykanizsai 2. sz. Gimnázium (ma Dr. Mező Ferenc Gimnázium), 1964.

Azt pedig nem az ízlés, nem a kordivat, nem a józan ész vagy a megborult elme dönti el. Még csak nem is a mennyiség. Azt az élet dönti el. A puszta lét.

G K / Fortepan Budapest, Lotz Károly utca 18., 1961.

A puszta lét pedig azt mutatja, hogy se szerelmet, se vérontást, se párthűséget, se nemi vágyat, se lávafolyamot, se önkéntes véradót, se lenyugvó napot, semmit, amiben dobog az élet vagy amit épp elnyelni készül a nemlét, de még tíz karommal kapaszkodik – vörös nélkül ábrázolni elég nehéz.

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan Egy tengeri áruszállító hajó kéményét készítik elő a beemeléshez a Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi Gyáregységében, 1962-ben.

Válasszunk témának gyári futószalagot, utcasarki postaládát, részletre vásárolt autót, rémuralmat vagy bármit, a vörös lesz az, ami miatt egy pillanatra megtorpanunk. Látott már valaki ordas eszmét vörös nélkül? Vagy táncházat? Vagy üdítőrakományt, tunya cigány asszonyt, bódító pipacsmezőt?

Fortepan és id. Konok Tamás / Fortepan
id. Konok Tamás / Fortepan és Szabó Gábor / Fortepan Jobbra fodrászat a VII. VIT (Világifjúsági Találkozó) idején, a magyar küldöttséget szállító Deák Ferencz, vagy a Felszabadulás lapátkerekes gőzhajó fedélzetén. Filmkocka a Bécsben találkoztunk című kisfilmből, 1959.
Bauer Sándor / Fortepan és Lechner Nonpfofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI / Fortepan Jobbra postaláda a Rajnics és Táblaház ((Schätzel Frigyes) utcák sarkán Kőszegen 1959-ben.

Teljesen mindegy, hogy bordély vagy sortűz. Még az ég kékje és a fű zöldje is azért van, hogy mindaz, ami vörös, még láthatóbbá váljék.

Szalay Zoltán / Fortepan Lőrinci Fonó a budapesti Gyömrői úton, 1973-ban.

Még a tengerek közül is a Vöröset választotta ketté az Úristen. Pedig ő aztán tényleg azt a tengert választja ketté, amelyiket akarja. Éva almájától Babilon szajhájáig, az égő csipkebokortól Krisztus sebéig vörös szinte minden. Még Pilátus kézmosó vizében a rózsaszirmok is.

Hol volt még a tudatos színhasználat, amikor már vörössel mázolták az első barlangképeket? Vörös a szomszéd bolygó, ahol majdnem lehetne élet, vörös az október és vörös a lobogója, vörös a Tiltott város, és vörösen égett Róma, mondjuk az nem csoda, vörösen égett az alexandriai könyvtártól a berlini könyvmáglyákig minden, még a szomszédom istállója is.

Magyar Pál / Fortepan és Urbán Tamás / Fortepan Jobbra 1989-ben tartott Táncház Széken.
Lőw Miklós / Fortepan és id Konok Tamás / Fortepan Balra Varga Zoltán rendező (ül) és Sinkovits Imre színművész (köpenyben) az Egri Csillagok című film forgatásán 1968-ban. Jobbra Óvóhely a győrszentiváni római katolikus templom mellett 1944-ben.

Azt viszont a fene se hitte volna, hogy a vörösre épül minden hierarchia, hogy nem csak a római légió diadalittas tisztjei kenték vörösre a testüket egy-egy jobb mészárlás után, de néhány majom alfa hímjének pofáján a vörös annál vörösebb, minél magasabb a helyzet kívánta tesztoszteronszint.

Dr. Ember Károly / Fortepan Hirdetmények a Belgrád (Ferenc József) rakparton, a Március 15. (Eskü) téri sarokház falán 1944-ben.

És akkor még mindig csak az Isten teremtette, szűk világban vagyunk, de ha belenézünk az úristentelen mindenségbe, ahogy a tér felzabálja a semmit, és csak szüli és szüli önmagát, az is csak azért látható, mert a már millió évek óta nem létező galaxisok fénye a vörös felé tolódik el.

Majdnem elfelejtettem: a szégyen is vörös.

Maga a lét vörös.

Fortepan Egy rabbi üdvözli a második bécsi döntés értelmében bevonuló magyar csapatokat Besztercén, a Fa utcán (strada Liviu Rebreanu), 1940. szeptember 8-án. A háttérben a döntést meghozó német Harmadik Birodalom és Olaszország zászlói.

A fotográfia pedig mi másról szólna, mint a létről? Aki nem hiszi, az keresse elő a családi albumot vagy a cipődobozt tele az anyja lánykorával, a nagyapja háborús éveivel. Kis szerencsével akár túlélt munkaszolgálatot is talál. Meg május elsejét. Meg sírhanton fonnyadó koszorút, pöttyös labdát, bármit. Mondom, ott találja a sok vöröset dohosan egymáshoz tapadva, már ha megadatott a családnak a technikai feltétel, vagy volt egy házibarát, aki nem érte be a kezdő fotóamatőrök és hivatásos megszállottak fekete-fehérjével.

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan Kádár János MSZMP főtitkár 1985. május 1-jei látogatása a 2. sz. Általános Iskolában (ma Hegedűs Géza Általános Iskola), Budapest, XIII. kerület, Fiastyúk (Thälmann) utca 47-49. Mögötte bőrkabátban Deák Gábor kerületi párttitkár.

Akinek pedig még cipődoboza sincs, mert elvitte valamelyik nagy lomtalanítás, az keressen rá a gépagyban. Írja be bármilyen nyelven, hogy látni akarja a világ leghíresebb színes fotográfiáit. Amit kap: vörös. Teljesen mindegy, hogy Fred Herzog vagy Saul Leiter vagy McCurry képét dobja ki elsőnek a rendszer, mert a második is, a századik is vörös lesz. Ha nem is mind, de százból kilencven biztosan. Még Rene Burri is, akiről sokan nem hitték volna, hogy hajlandó színes filmet fűzni a Leicájába, egyszer csak előszedte a vakító vöröseit.

Fortepan

És ha kihagyjuk a keresésből a hírest, akkor is ugyanezt kapjuk. Mert nem kaphatunk mást. A puszta lét kerül rá minden fotográfiára, bárki vegye kezébe a kamerát. Lehet, hogy csak a tiltótábla, lehet, hogy csak valaki ajka, lehet, hogy csak a troli, vagy egy kislány az oltár előtt, vagy Mark Twain házikabátja, de már a legelső színes fotográfiákon is valami vörös lesz.

id. Konok Tamás / Fortepan Győrszentiváni római katolikus templom.

Mindegy, hogy kadmium vagy karmin, cinóber vagy égetett siena, hogy megfakult vagy penész lepte be, szinte minden színes képről visszaverődik egy hullám 625 és 740 nanométer között. A legkevésbé megtört fehér fény hulláma, ami ugyanúgy állítja meg a tekintetet, ahogy a hangok közül mennydörgésben is, ágyútűzben is, kocsmalármában is minden emberi lény meghallja a lét legelemibb hangját, a csecsemősírást.

Írta: Bartis Attila | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan sorozat további cikkeit a hetifortepan.capacenter.hu címen találja. A blog a Fortepan és a Capa Központ szakmai együttműködésében valósul meg.

The post Legyen minden vörös! – Bartis Attila írása a színek színéről first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Hírességek a kifutópályáján – így integettek és csókolóztak Ferihegyen

Amikor Fellini Édes élet című filmjében az Anita Ekberg által játszott színésznő, Sylvia megérkezik a római repülőtérre, több tucat fotóriporter, videós és újságíró tülekedve vár rá a repülőgép ajtaja előtt. Ahogy a sztár kilép a fényre, integet, nevet és csókot dob, megállás nélkül készülnek a felvételek. Majd a fotóriporterek visszaküldik a gép belsejébe, hogy jöjjön elő még egyszer, így ismét megörökíthetik, ahogyan integet, nevet és csókot dob… Végül pizzát kóstoltatnak vele, virágcsokrot hoznak neki, a fényképezőgépek és a kamerák pedig továbbra is folyamatosan kattognak és forognak. Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György Szovjet manökenek, akik a Margitszigeten tartott „divatolimpiászra” érkeztek 1958-ban.Ha a vasfüggöny felénk eső oldalán nem is volt ilyen szintű őrület, ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


„Sokan űrutazásként élték meg a Tanácsköztársaságot”

Korábban úgy fogalmazott, a Tanácsköztársaság teljes joggal hullott ki a nemzeti emlékezetből. Ha így vélekedik erről az időszakról, miért szentelt neki egy teljes monográfiát? 1989-ben az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság hamis és fáradt kultusza kapitulált 1956 forradalmának felszabadító emlékezete előtt. Azóta eltelt 30 év, és kiderült, 1956 sem képes konszenzust teremteni a nemzeti tudatban. Az elmúlt évek közéleti, történészi fejleményei pedig világosan megmutatták, hogy 1919 emléke sem halott, aktívan formálja a kulturális emlékezetet, az önazonosságot. Több mint fél évszázada jelent meg a Tanácsköztársaságról összefoglaló szintézis Hajdu Tibor tollából, ideje volt tehát újra nekifutni a „dicsőséges” 133 nap történetének. Másrészt a könyvem folytatása Az elátkozott köztársaság című ...
További részletek >>


Így tolják a vászonra a korhűséget – archív fotók segítik a történelmi filmek készítőit

A játszma – 60-as évek az Újlipótban A sztori titkos, de annyit tudunk, hogy Fazakas Péter A játszma című filmje 1963-ban játszódik, és a tíz éve bemutatott A vizsga központi figurái térnek benne vissza Hámori Gabriella, Nagy Zsolt és Kulka János alakításában. A decemberben mozikba kerülő filmet jelentős részben az Újlipótvárosban forgatják, ahol látvány szempontból a fő feladat a mai utcaelemek eltüntetése, illetve a többségében 30-as, 40-es években épült házak köré minél több olyan tárgy elhelyezése, ami azt támogatja, hogy egy 60-as éveket idéző közeg jöjjön létre. Vinnai Petra, a film látványtervezője vezet végig a munkafolyamat főbb lépésein: „Az utcajelenetekhez a kutatómunka kezdetén végig néztünk rengeteg korabeli fotót. A Fortepanon lehet olyan kulcsszavakat használni, mint például »újságosbódé«, ...
További részletek >>


Miénk volt itt a tér – a fotók szerint időnk jó részét a szabadban töltöttük

Az utcák és a parkok évszázadokon át más szerepet töltöttek be a városi emberek életében, mint manapság. Ahogy a falusi házak, úgy a városi lakások sem az állandó tartózkodás helyszínei voltak, oda csak bizonyos tevékenységeket elvégezni ment be az ember, például főzni vagy aludni. Idejük nagy részét sokáig a szabad ég alatt töltötték a városlakók is, kiváltképp a gyerekek. Fortepan A XII. kerületi Roskovics utca 1940-ben.A régi utcajátékok Az előző századfordulón ugyan már a nagypolgári lakásokban kényelmesen el lehetett tölteni a napot – nyaranta meg amúgy is kiköltöztek a családok Pest környéki villáikba –, ám a szegényebb otthonokban aludni is alig fértek el az emberek. Nem csak egy szobán, de gyakran egy ágyon is többen osztoztak, játszani már végképp nem volt hely. Természetes, hogy a gangon, a ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


Kukkantson be nagy művészeink nappalijába

Kotnyek Antal / Fortepan Komlós Juci színművésznő családi körben, testvérével Komlós András színművésszel és lányával, Földessy Margittal (mögöttük) az 1970-es évek elejénA híres embereket általában neves fotográfusok által készített képekről ismerjük. Ezeket a fényképeket azért szeretjük, mert egy tekintetbe, mozdulatba sűrítik mindazt, ami a fényképen lévő egyéniségére jellemző – vagy legalábbis, amit annak hiszünk. A hírességekről készült hétköznapi felvételeket egészen más miatt szeretjük. Vagy azért, mert itt ők is olyanok, mint mi: kócos hajjal, felszabadultan játszanak vagy épp gyűrött ingben, morcosan sietnek valahová. Vagy pedig azért, mert betekinthetünk a lakásukba, megnézhetjük, milyen tárgyaik voltak, mit ettek-ittak, mit csináltak a szabadidejükben, és főleg azt, hogy kikkel éltek és jártak ...
További részletek >>


Így cigiz(t)ünk mi. Amikor még úton-útfélen rágyújtottunk

FortepanAz itt rendelkezésünkre álló pár bekezdésnyi helyet ki tudnánk tölteni csupán azzal, ha felsorolnánk a tereket, ahol egy-két évtizeddel ezelőtt még bárki gond nélkül pöfékelhetett. Itt van mindjárt az utazás. A távolsági buszokon és az utasszállító repülőkön korlátozták legkorábban a cigizést (ez utóbbiakon teljes tiltás csak úgy az ezredforduló körül lépett életbe), de a vonatokon Európa-szerte néhány évig még ez után is találtak az utasok füstölésre kijelölt szakaszokat. Aki utazott még dohányos vagonban, az aligha felejti el a levegőjét… Németh Tamás / FortepanEgy szabadkai úr idevágó tapasztalatait a Magyar Szó ismertette 1986-ban. A Vojvodina expresszel, egy nemdohányzó fülkében tartott hazafelé. „Vinkovcinál felszállt egy harcsabajszú, vastag szemöldökű vasutas, s amint kényelmesen ...
További részletek >>


Így nézett ki a hegyi luxus – Urak és elvtársak a galyatetői nagyszállóban

Galyatető. Olyan sok kép jelent meg róla évtizedeken át, hogy az is ismerni véli, sőt a hangulatát is el tudja képzelni, aki sosem járt a Mátrában. Pedig ez a jellegzetes hangulat nem is olyan nagyon régi. A trianoni békeszerződést megelőzően a hegyekbe vágyók felvidéki és erdélyi üdülőhelyekre utaztak, az ország szerényebb magaslatai szinte ismeretlenek voltak, és látnivaló gyanánt errefelé jó, ha egy fából ácsolt kilátótornyot tudtak mutatni a helyiek. Fortepan / Erky-Nagy Tibor (balra), Fortepan (jobbra)Fortepan / Schermann Ákos / Schermann Szilárd Kilátás Galyatetőről a Mátrába.Az első fecskék az egyletekbe tömörült hegymászók, természetjárók voltak, lelkes elszántságuk eredményeként épült menedékház kétteraszos étteremmel az 1920-as években Galyatetőn. Úttalan utakon, nem egyszer a hátukon hordták fel a ...
További részletek >>


A szabadság a magyarok istene

A „magyarok istene” kifejezésnek létezik előtörténete, de 1848 márciusától vált közismertté. Ekkor született meg Petőfi Sándor hat versszakból álló Nemzeti dal című költeménye, amely – a forradalom követeléseit tartalmazó tizenkét ponttal együtt – a magyar szabad sajtó egyik első megnyilvánulása is lett. A költemény a forradalom programversévé vált, és azóta is része a különféle nemzeti rituáléknak – lett légyen szó iskolai ünnepségről vagy éppen 1848-as állami megemlékezésről. Minden magyar, aki iskolába jár – elvileg – meg kell hogy tanulja a költő művét, melynek refrénje szerint: „A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” Nem hangzatosságra törekvő, véletlen szófordulatról, hanem tudatos megfogalmazásról van szó. A költő 1848 című, 1848. november elején ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Saját nagyszüleit ismerte fel a Fortepan fotóján a Kossuth-díjas építész

A maradékban is akadtak felvételek, amelyekről érdekes részleteket tudtunk meg ugyan, de a helyszín bizonyítása még várat magára. A hőlégballonversenyről például Gálusz Antal híradástechnikus, 69 éves „rajongónk” mesélte el, hogy az MMRK felirat a Műegyetemi és Mezőgazdasági Repülő Klub rövidítése volt, a ballont pedig egykori kollégái, Gulyás Géza, Németh Tibor és Balikó Pál vezetésével készítették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálat repülőklubjában. A szolnoki MHSZ-nek pedig – jól sejtettük – valóban a Tiszamenti Vegyiművek volt a támogatója. A helyszín azonban még mindig kétséges – bár van, aki szerint egy kiskunfélegyházi versenyen készült a fénykép. Na de lássuk azokat, amelyeket sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani: következzék a tíz fotó és a ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Hegedűs D. Géza: Nem olyan egyszerű, hogy valaki besétál az egyetemre azzal, hogy mostantól tanítani fogok

Kezdhetek egy idézettel? Persze. „Feladata a magyar színészet szolgálata. Az egyetemes magyar színjátszás szerves fejlődését elősegítő, értékközpontú, érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi színházi kapcsolatok fejlesztését elősegítő, pártoktól, kormánytól független, nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet”. Ez részlet a MASZK küldetési nyilatkozatából 1990-ből. Lefordítom a mai hétköznapokra. Magyarországon körülbelül ötven olyan színház, bábszínház működik, amely törvény által megszabott állami, önkormányzati vagy vegyes fenntartású. Emellett működik öt nemzetiségi színház. És legalább hetven–nyolcvan független és magánszínház is intenzív és nélkülözhetetlen része a magyar kulturális életnek. Ezek az intézmények, ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia

Ököritófülpös kicsit olyan, mint Budapest. Abból a szempontból legalábbis, hogy három település, Szatmárököritó, Fülpös és Mácsa összeolvadásával egy folyó két partján jött létre. A 12. századtól lakott Mácsa lakosságát hol a pestis tizedelte, hol az urai telepítették át oda, ahol nagyobb szükségük volt a dolgos kezekre, a falu ezért többször elnéptelenedett. A 19–20. század fordulóján, amikor Szatmárököritóhoz csatolták, már csak egyetlen tanyából állt. Szatmárököritó és Fülpös ugyancsak középkori települések: előbbit 13., utóbbit 14. századi iratok említik először. A két falut a Szamos választotta el egymástól, a Szatmári-síkságnak ez a része az Ecsedi-láphoz tartozott, míg a 19. század végén (a hatékonyabb mezőgazdasági termelés érdekében) a területet lecsapolták, a folyót pedig lassú ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Rév Marcell: Nem akarok semmilyen rendszer rabszolgája lenni

Veszekedtél már akkorát életedben, mint a Malcolm és Marie két főhőse? Ilyen hosszan talán nem, de azért veszekedtem már. Amikor a rendezővel, Sam Levinsonnal terveztétek a filmet, te inkább a valószerűség vagy a stilizált színpadiasság felé akartad tolni a film nagy veszekedését? Amikor kitaláltuk, hogy fekete-fehér legyen a film, eleve el akartunk szakadni a realizmustól. A színes film korszakában a fekete-fehérnek ez a jelentése egyértelmű. Azt hiszem, a dialógusoknál is az volt Sam szándéka, hogy ne a szomszédtól elhallott szövegeket írjon. Ezek vállaltan írott párbeszédek, inkább a hatvanas évek bizonyosfajta amerikai filmjeihez akartunk közel kerülni. Tehát a kisrealizmus nem volt célunk, az érzelmi realizmus viszont igen – a szereplőink viselkedésének köze kellett, hogy legyen a valósághoz. Kritikánk a filmről: ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük