Menü Bezárás

Meghalt Soproni József zeneszerző

A Nemzet Művésze 1988–94 között vezette a Zeneakadémiát, alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Meghalt Soproni József zeneszerző

A Nemzet Művésze 1988–94 között vezette a Zeneakadémiát, alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
További részletek >>


Karikó Katalin Széchenyi-díjat, Nagy Feró Kossuth-díjat kapott

Áder János köztársasági elnök a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. Kossuth-nagydíjat kapott: Mécs Károly a nemzet művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű művészi pályafutása során nyújtott, a színházi szakma nagyrabecsülését és a közönség szeretetét egyaránt elnyerő színpadi szerepformálásai, valamint szépirodalmi klasszikusaink filmes adaptációiban nyújtott felejthetetlen, generációk számára meghatározó élményt jelentő alakításai elismeréseként. Kapcsolódó Csak minden kilencedik Kossuth-díjas nő, Törőcsik Mari mégis rekorder Több mint 1600-an kapták meg az ...
További részletek >>


Hegedűs D. Géza: Nem olyan egyszerű, hogy valaki besétál az egyetemre azzal, hogy mostantól tanítani fogok

Kezdhetek egy idézettel? Persze. „Feladata a magyar színészet szolgálata. Az egyetemes magyar színjátszás szerves fejlődését elősegítő, értékközpontú, érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi színházi kapcsolatok fejlesztését elősegítő, pártoktól, kormánytól független, nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet”. Ez részlet a MASZK küldetési nyilatkozatából 1990-ből. Lefordítom a mai hétköznapokra. Magyarországon körülbelül ötven olyan színház, bábszínház működik, amely törvény által megszabott állami, önkormányzati vagy vegyes fenntartású. Emellett működik öt nemzetiségi színház. És legalább hetven–nyolcvan független és magánszínház is intenzív és nélkülözhetetlen része a magyar kulturális életnek. Ezek az intézmények, ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Meghalt Gyulai József, Széchenyi-díjas fizikusunk

Életének 88. évében meghalt Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, a BME professor emeritusa, Hódmezővásárhely díszpolgára – írja az MTI. Az ionsugaras analitika és anyagmódosítás nemzetközileg kiemelkedő tudósa pénteken hunyt el hosszú, súlyos betegség után. Gyulai József úttörő kutatási eredményei ma már az anyagmérnökségben, a gyártástechnológia alapműveleteiben hasznosulnak az integrált mikro- és nanoelektronika területén. A tudós 1992-től 2004-ig volt az MTA KFKI Anyagtudományi Intézet, majd az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, 1993-tól 1995-ig a Bay Zoltán Anyagtechnológiai Intézet alapító igazgatója, 1989-98 között a BME Kísérleti Fizikai Tanszék vezetője. 1999-ben az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese, majd 2005-ben és 2008-ban elnöke ...
További részletek >>


Meghalt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő

A Háromszék című napilap megrendülten tudatta, hogy vasárnap este, súlyos betegség után elhunyt egykori főszerkesztője, Farkas Árpád, aki élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul dolgozott, és akinek halálával az újság meghatározó szellemi vezetőjét vesztette el. A Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – méltatása szerint – újságírói, szerkesztői munkáját is végig a közösség iránti felelősségvállalás jegyében, a kisemberek igazát keresve végezte, hitt abban, hogy a székelyföldi, erdélyi magyarság képes maga alakítani sorsát. Farkas Árpád 1944. április 3-án született Siménfalván. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte. Tanári diplomája megszerzése után 1968-ig Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró ...
További részletek >>


Felrobbantott híddarab és elsüllyedt uszály is fekszik a vízben a Szabadság híd alatt

A Duna által kettéválasztott Budapestet ma tizenhárom közúti és két vasúti híd köti össze, állandó átkelőhelyet azonban hosszú évszázadokon át nem találhattunk volna az 1873-ig külön városokként működő Buda és Pest között. Az első kőhíd gondolata ugyan már 1436-ban kipattant az udvarát alig három évtizeddel korábban Budára költöztető Luxemburgi Zsigmond fejéből, de sem ő, sem a trónon őt követő I. Mátyás nem valósította meg a nagy álmot, sőt, az négy évszázadon át pihent. Az ügyet gróf Széchenyi István karolta fel újra: munkájának köszönhetően 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét, hét évvel később, 1849. november 20-án pedig át is adták a forgalomnak. A hajóhidak kora ezzel örökre lejárt – gondolták Pest és Buda vezetői, és rövidesen lebontották az akkor negyvenhárom dereglye által ...
További részletek >>


„Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt”

Törőcsik Mari, a legtöbbet díjazott magyar színésznő 1935 novemberében született Pélyen, Törőcsik Marián néven. Négy testvére volt, ő volt a második legidősebb a sorban, szülei pedagógusok voltak, édesapja pedig iskolaigazgató. Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt – emlékezett vissza egy 2016-os interjúban. Nagyapja egy kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Törőcsik sok filmet nézett, híres színésznő akart lenni. 1954-58 között a Színház- és Filmművészeti Akadémia növendéke volt, tanulmányait operettszakon kezdte. A Marián név helyett a Mariannt kezdte el használni, abból lett végül a Mari, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék. Ezután 21 évig a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Tehetségével kiemelkedett pályatársai közül, az 1955-ben készült Körhinta című filmje Arany Pálmát kapott a ...
További részletek >>


Meghalt Varga Géza, a Jobbik egykori képviselője

Varga Géza 2010 és 2014 között a Jobbik parlamenti képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának a tagja, továbbá a Közös Agrárpolitikával foglalkozó albizottság elnöke volt. Az Országgyűlés honlapján közölt életrajza szerint 1946. április 3-án született Kalocsán. 1966-tól kísérleti műszerészként dolgozott, majd Ausztriában, Svédországban tanult ökológiai gazdálkodást. A rendszerváltás után az Open University angliai egyetem itthoni képzésén szerzett hivatásos agrármenedzser diplomát angol nyelven,  az angliai Schumacher College-ben fenntartható vidékfejlesztési kurzust végzett. 1988-ban tagja lett az akkor alakult FKgP-nek, 1990-91-ben annak országos környezetvédelmi szaktitkárságát vezette. 2005-ben az megalapította az Élőlánc Magyarországért nevű ökopártot, a 2006-os választáson ennek színeiben ...
További részletek >>


Meghalt Roboz Ágnes

Életének kilencvenötödik évében kedden meghalt Roboz Ágnes koreográfus, karaktertánctanár, címzetes egyetemi tanár, érdemes művész – tudatta a Magyar Táncművészek Szövetsége az MTI-vel. Közleményük szerint Roboz Ágnes az utolsó nagy mesterek egyike volt, a világ legnagyobb koreográfusaival, többek között Jiri Kyliánnal, Gret Paluccával, Hans van Manennel dolgozott együtt és leghíresebb iskoláiban tanított, megismertetve velük a karaktertáncot és a magyar néptáncot. Magyarországon szinte nincs olyan jelentősebb hazai táncművész, aki ne lett volna Roboz Ágnes növendéke. Roboz Ágnes 1926. június 18-án született, táncművészeti tanulmányait a Troyanoff Balett Akadémián folytatta 1938 és 1944 között, majd 1950-ben szerzett koreográfus diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már a főiskolai évek alatt több ...
További részletek >>


Elhunyt Szentkirályi Miklós Béla, a Szépművészeti Múzeum egykori főrestaurátora

Életének 78. évében, március 20-án elhunyt Szentkirályi Miklós Béla Munkácsy-díjas restaurátorművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), majd a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia. A tudós-restaurátor Szentkirályi Miklós Béla „a mesterművek doktoraként” ötven éven keresztül mentette meg elmúlt századok műremekeit – reneszánsz faliképeket, barokk szárnyas oltárokat, a magyar történeti festészet reprezentáns alkotásait – a következő nemzedékek számára. Nevéhez fűződik Munkácsy Trilógiájának restaurálása (Golgota 1992, Krisztus Pilátus előtt 1995, Ecce Homo 2009) is – idézték fel a közleményben. Mint hangsúlyozták, Szentkirályi Miklós Béla a restaurátor szakma megkerülhetetlen alakja ...
További részletek >>


Meghalt Kárpáti János zenetörténész, nemzetközi hírű Bartók-kutató

88 évesen elhunyt Kárpáti János Széchenyi-díjas zenetörténész, nemzetközi hírű Bartók-kutató – tudatta a család szombaton az MTI-vel. Kárpáti János a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, negyvenöt éven keresztül a Zeneakadémia könyvtárának igazgatója, szakmai megújítója volt. Az 1932-ben, Budapesten született Kárpáti János 1957-ben és 1958-ban a Magyar Rádió szerkesztője, majd a Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt, 1961-től a Zeneművészeti Főiskola könyvtárvezetője, 1971 és 2005 között könyvtárigazgatóként dolgozott, címzetes egyetemi tanár volt. 1985 és 1990, majd 1996 és 2000 között az MTA Zenetudományi Bizottságának elnöke, majd tagja volt. 1980 és 1986 között a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1968-tól a zenetudomány kandidátusa, 1995-től doktora ...
További részletek >>


Az egyetemek fölé kinevezett alapítványi kuratóriumok tagjai egymillió forint feletti díjazást is kaphatnak

A DK megkereste az Állatorvosi-, a Miskolci-, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János-, a Soproni-, a Széchenyi István és a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványait, hogy megtudja, mennyit keresnek az alapítványok kuratóriumi elnökei és felügyelőbizottsági tagjai, közölte Oláh Lajos. A kérdésekre csak a MOME, a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem válaszolt teljesen A MOME kuratóriumának elnöke, Böszörményi-Nagy Gergely havi bruttó 1 205 000 forintot kap a munkáért, ahogy a kuratórium többi tagja is. A felügyelőbizottság elnöke 453 ezer forintot, a tagok 367 ezer forintot keresnek, illetve a könyvvizsgáló évi bruttó 900 ezer forintot, a vagyonellenőr havi 320 ezer forintot keres. A fizetést a Kuratórium tagjai állapították meg. A Miskolci Egyetem kuratóriumának tagjai közül Varga Judit igazságügyi miniszter, a ...
További részletek >>


Meghalt Dinnyés József

Március 15-én délután elhunyt Dinnyés József zeneszerző, előadóművész, énekes, gitáros – közölte testvére, Dinnyés Ágnes Facebook-oldalán. Dinnyés József 72 éves volt. Az énekes-dakszerző Wikipédia-oldala szerint 1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” emlegették. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc– és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések ...
További részletek >>


Kémkedett, mire lelőtték – rejtélyes történet a hatvanas évek Magyarországáról

Az elmúlt években számtalan hollywoodi kémfilmet forgattak Budapesten – így született meg például az Én, a kém, a Kémjátszma, a Suszter, szabó, baka, kém, A kém, valamint A kém, aki dobott engem –, a magyar főváros utcáin azonban a múltban nem csak kémnek öltözött színészek, de valódi hírszerzők is megfordultak. A második világháború évei alatt megjelent szovjet kémek például a kommunista hatalomátvétel után sem tűntek el, sőt, a beszervezett magyarok is a Szovjetuniót segítették az információkkal. Kapcsolódó Hogyan lett Budapest a kémek fővárosa? A kém, aki dobott engem már a sokadik kémfilm, amit Budapesten forgattak. Korábban itt kémkedett Brad Pitt, Eddie Murphy, Mark Strong és Jason Statham is. Magyarázatra van szükség. Azokból persze nem túl sok volt hasznos, de a lényegen ez semmit sem ...
További részletek >>


Meghalt Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója

Bencze Izabella a rendszerváltás után a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, a Honvédelmi Minisztériumban, az Állami Fejlesztési Intézetben, valamint a Pénzügyminisztériumban dolgozott osztályvezetőként, főosztályvezetőként, kodifikátorként. Öt évig, 1998-tól 2003-ig, az ország legnagyobb állami vagyont kezelő szervezetének, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a vezérigazgató-helyettese volt. Ebben az időszakban több állami nagyvállalat igazgatósági, illetve felügyelő-bizottsági tagjaként vállalt feladatot. 2007-2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora lett. Neve számos, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szakkönyv, tanulmány ...
További részletek >>


Vidnyánszky és Eperjes is bekerült a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjai közé

Újabb feladatot kapott Orbán Viktortól Vidnyánszky Attilla, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Színház vezetője, rendezője, a Magyar Teátrumi Társaság irányítója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – írja a 444 a Magyar Közlöny alapján. Vidnyánszky ugyanis bekerült a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjai közé is. A bizottság feladata a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj, valamint a művészeti díjak adományozására vonatkozó javaslatok értékelésére, a kitüntetésekre vonatkozó ajánlások megtétele. Elnöke a miniszterelnök, alelnöke a miniszterelnök általános helyettese, vagyis Semjén Zsolt. Tagjai még a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter, a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Meghalt Munkácsi Miklós

Hetvenkilenc éves korában, hosszan tartó betegség után pénteken meghalt Munkácsi Miklós író, forgatókönyvíró, újságíró – tudatta a család az MTI-vel. Az író 1941. december 15-én született Budapesten, 1969 óta publikált az Élet és Irodalomban, valamint más irodalmi folyóiratokban, tagja volt a Magyar Írószövetségnek. WikipediaKihívás című regénye alapján készült András Ferenc Dögkeselyű című, 1982-ben bemutatott filmje. A Thália Színházban éveken át futott Mindhalálig Beatles című színdarabja. Elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, valamint 2004-ben írt Tiberius című színdarabjával a Nemzeti Színház drámaíró pályázatának II. helyezését. A Holtak kalendáriuma című művéért 2008-ban megkapta a Gundel művészeti díjat. Művei között van továbbá a Saint-John hullái, A késdobáló, A fattyú, A mangófa ...
További részletek >>


Kukorelly Endre: Észrevenné-e a világ, ha Magyarország egyik napról a másikra eltűnne a Föld színéről?

Nekünk, magyaroknak   A balatonfüredi kerektemplomot 1841 és 1846 között építette Furmann Antal tervei alapján Rigler József építőmester. Kőfaragók: Birkmayer és Kugler, csegelyek Bucher Ferenc, a négy evangélista szobra Kaerling Henrietta műve. Asztalos: Sturm Károly. „Sok vitatkozás után politikai helyzetünkről, végül abban egyeztünk meg, hogy nekünk, magyaroknak nincs más hátra, mint jajgatni, fizetni és imádkozni.” Széchenyi István: Napló. 1823. június 1-i bejegyzés „Ha egy nemzet valóban felnőtt, akkor mérséklettel kell megítélnie saját érdemeit, sőt, ha igazán életképes, meg kell tanulnia lefitymálnia ezeket, s feltétlenül gőggel kell hogy tekintsen mindarra, ami nem érinti közvetlenül mai létét és azt, ahogy ma alakítja önmagát.” Witold Gombrowicz: Napló. Pályi András fordítása   Mi történne, kérdeztek ...
További részletek >>


Néhány év alatt átformálja a Palotanegyedet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Makovecz Imre (1935-2011) által tervezett piliscsabai épületegyüttest mindössze huszonhat év után elhagyó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a fővárosban hozza létre az új központját – derült ki 2020 márciusában egy törvényjavaslatból, amiben a kormány kijelentette: a Palotanegyed számos épületét a Szentkirályi utcában már az ezredfordulón megjelent egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átveszik a megüresedő Makovecz-féle épületeket. A hosszú időn át a Magyar Rádió munkatársainak otthont adó tömb tagjai, illetve néhány, a közvetlen környezetében álló épület azóta a PPKE-t fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába került, ami a kormányhatározatban kijelölt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) segítségével nemrég megkezdte a kampuszfejlesztés előkészületeit, és ígéretet tett arra, hogy az ...
További részletek >>


Ingyenesen nézhető Törőcsik Mari több filmje is

Ingyenesen látható szerda éjfélig a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n a pénteken elhunyt Törőcsik Mari főszereplésével készült Édes Anna, a Teketória és a Szamárköhögés. Fábri Zoltán Kosztolányi-adaptációja, az 1958-as Édes Anna, az elnyomott és megalázott kisember végső lázadását mutatja be, Törőcsik Marival a címszerepben. A neorealista film 2015-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által válogatott 53 filmklasszikus közé is. Kapcsolódó Meghalt Törőcsik Mari A nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja életének 86. évében távozott. Maár Gyula 1976-os filmje, a Teketóriában a válása után kiüresedett, a világban helyét nem találó hősnő az újrakezdésért folytatott küzdelmét láthatjuk, míg a Gárdos Péter által rendezett, ...
További részletek >>


Megkezdődött az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia

„Egyre fontosabb, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nagyon különböző témákon és diszciplínákon dolgozó emberek tudjanak egymásról, és együttműködjenek. Erre ad lehetőséget ez a konferencia” – hangsúlyozta beszédében Ürge-Vorsatz Diana, a HuPCC alapító tagja, a konferencia társelnöke. „Sokszor a sajtóban és a tudományos életben is ellentétes hírek jelennek meg az éghaljatváltozással kapcsolatban, a döntéshozóknak ezért nehéz eligazodniuk” – mondta a konferencianyitó sajtótájékoztatón a szakértő. „Nehéz hiteles hangot találni, sok a gazdasági érdek.” A kutató szerint a HuPCC ezen kíván segíteni. Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a klímabiztonság már az 1980-as évek végétől, legalább is elméleti szempontból, olyan ...
További részletek >>


Meghalt Bérczi István tornász, a tévétorna legendás arca

75 éves korában meghalt Bérczi István, olimpiai résztvevő, magyar bajnok tornász, akit évekig láthattunk a tévétornában is. Bérczi István 1945. június 1-jén született, tornászként magyar bajnoki címeket is szerzett kedvenc szerén, lólengésben. Éremesélyesként utazhatott volna 1968-ban a mexikói olimpiára, de súlyos karsérülés miatt itthon maradt. Az 1971-es Európa-bajnokságon negyedik lett, majd az 1972-es müncheni játékokon tagja volt a nyolcadik helyezett magyar csapatnak. Visszavonulva közlekedési mérnökként helyezkedett el, ám kapott egy váratlan felkérést: „A magyar televízió illetékesei vetették fel a tévétorna gondolatát, a szövetség javaslatára én, és a szintén tornász Müller Katalin kerültünk minden este öt percre a képernyőre. Mi ketten állítottuk össze a programot. A közismert mozgáscsoportokat ...
További részletek >>


Egyetemet, vasutat Kínából!

Huszár Ágnes: A nőkről járvány idején Március 8-án Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán köszöntötte „azokat a nőket, akik mernek valódi nők lenni”. A megkülönböztetés, hangsúlyozta a miniszter, „különösen fontos egy olyan világban, ahol bárki szabadon választhat a majdnem százféle nem között” (24.hu). A jól időzített üdvözlet még az ünnepnapon is arra figyelmezteti az érintetteket, úgy éljék meg a „második nem”-hez tartozásukat, ahogy azt a jelenlegi kormányzat helyesnek találja. Aki pedig nem, azt a miniszter asszony csak egy gúnyos félmondatra méltatja. A bejegyzés alatt megindult a vita arról, kiket nem tekint a miniszter asszony „valódi” nőnek. A transzneműeket zárja csak ki a megköszöntendők köréből, vagy másokat is? Nem tudni, Varga Judit amúgy sem a világos megkülönböztetések és ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Szexbotrány tehette az alispánt szörnyeteggé

A XIX. századi felvidéki politikus, Grünwald Béla neve nem hagyott komoly nyomot a magyar történelmi köztudatban, a szlovákban viszont annál inkább, és a legkevésbé sem pozitív értelemben. A kortársak egyenesen emberevő szörnyetegként tekintettek rá, aki egy személyben testesítette meg a nemzetiségek elnyomását. Zólyom vármegye alispánjaként ezt aligha tehette meg a kiegyezés után kiteljesedő magyar államhatalom támogatása nélkül, a vádak mégsem alaptalanok. Grünwald szlovákellenességének volt egy személyes oldala is, miután az ellenfél részéről elszenvedett egy tankönyvi pontosságú, mai szóval élve karaktergyilkosságot „szexbotrányaira” kiélezve, ami a családjától is megfosztotta. Az egyébként német és szlovák felmenőkkel rendelkező politikusról szól Demmel József történész, a Szlovák Tudományos Akadémia ...
További részletek >>


Magyar kosárlabdázót még nem ért ekkora megtiszteltetés

Németh Ágnes tagja lesz idén a kosárlabda Hírességek Csarnokának. A nemzetközi szövetség (FIBA) keddi tájékoztatása szerint az 59 éves, 202 centiméter magas ex-center lesz az első magyar, akit beiktatnak a sportág halhatatlanjai közé. A 367 válogatottságával nemzeti csúcstartó Németh Ágnes negyedik lett az 1980-as moszkvai olimpián, emellett négy Európa-bajnoki bronzérmet nyert, 1985-ben pedig az év női játékosának választották Európában, írja az MTI. Congratulations to the #FIBAHallOfFame Class of 2020 https://t.co/6x7npAU7H4 pic.twitter.com/VgxHFWELBJ — FIBA (@FIBA) March 30, 2021 Az 1961. szeptember 22-én, Zircen született klasszis szerepelt a KSI, a BSE, a Schio-Bari és az FTC csapatában, a BSE-vel 1983-ban elhódította a Ronchetti Kupát, és 1999-ben vonult vissza. Háromszoros magyar bajnok, Európa-válogatott, Európa második ...
További részletek >>


„Ön- és közveszélyes” – Súlyos kritikát fogalmazott meg a Fidesz alapító tagja a párt születésnapján Orbán Viktorról

Harminchárom évvel ezelőtt, 1988. március 30-án alakult meg a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz. A párt rengeteget változott az évek során, és a 37 alapító egyike, Kardos József szerint nem jó irányba. Ezért írt nyílt levelet Áder János köztársasági elnöknek, s írásában erős mondatokkal bírálta mind a pártot, mind pedig Orbán Viktort. Valójában páros lábbal, minden gőzt kieresztve taposott bele a miniszterelnökbe, súlyos véleményt formálva a mai Magyarország helyzetéről.
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük