Menü Bezárás

Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap

Kisfiam, itt hagytad a varázspálcád

– kiált a fia után egy átlagos hétköznap este Mészáros György. Dávid kissé szomorúan konstatálja, hogy az apa-fia játékra egy kicsit még várnia kell, míg édesapja elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy tizenöt évvel ezelőttig egy szerzetesrend papjaként tevékenykedett, ma pedig az ELTE docenseként, meleg, egyedülálló apukaként neveli hétéves kisfiát.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A kezdetekhez vissza kell ugornunk néhány évtizedet. György szülei nem voltak igazán vallásosak, gyerekként őt is óvni akarták attól, hogy azzá váljon. Nem jártak sikerrel. „Az iskolában eléggé kirekesztett voltam, míg az egyháznál közösségre találtam” – fejtegeti az okokat. A ministrálás és a kórusban éneklés mellett a hit kérdése is egyre meghatározóbb lett az életében, mélyen hívővé vált, így szülei akarata ellenére, de az ő jóváhagyásukkal egyházi iskolában kötött ki: a győri bencéseknél folytatta tanulmányait.

Gyerekkora óta érlelődött benne, hogy felnőttként pap szeretne lenni, majd miután olvasott a szalézi rend alapítójáról, 18 évesen belépett a rendbe, ahol aztán 14 évet töltött. Megjárta Rómát is, ahol három évig teológiát tanult egy színes, nemzetközi, interkulturális közösségben. Ezután a rend kötelékében hátrányos helyzetű, többségében cigány fiatalokkal foglalkozott egy kazincbarcikai iskolában, és bár a világ két meglehetősen távoli pontjáról beszélünk, mindkettőt döntő élménynek tartja.

A szülői örökség az élete szerves része maradt, hiszen édesapja cigányságkutató volt, gyermekként pedig számtalanszor elkísérte őt cigánytelepekre, ezek az impulzusok a személyisége fontos építőkockáivá váltak. Mindössze 18 éves volt, amikor elveszítette édesapját, de a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás során azt érezte, ezzel talán egy kicsit az ő örökségét is tovább viszi.

Mindeközben a rendi közösségével együtt úgy érezte, a javára válna, ha a teológiain kívül egy másik diplomát is szerezne, ezért beiratkozott az ELTE-re, ahol aztán magyar-pedagógia szakon végzett. 2000-ben szentelték pappá, de 2006-ban úgy döntött, eljön a rendből, és a doktori képzését befejezve az egyetemen maradt: 2007 óta az ELTE oktatója, immár egyetemi docensként.

Intenzív egy év volt – emlékszik vissza a rend elhagyása előtti időszakra. Amikor felfedezte, hogy a saját szexualitását még nem sikerült elfogadnia önmagában, egyre erősebben érezte az belső igényt, hogy rendbe tegye ezt a kérdést.

Ki tudtam mondani, hogy meleg vagyok, de nem tudtam, mit kezdjek ezzel

– eleveníti fel ezt az időszakot, jelezve, hogy ettől függetlenül maradhatott volna a renden belül, ha továbbra is cölibátusban él, mégis azt érezte, hogy eddig valamire nemet mondott az életben, ráadásul valószínűleg nem egészen tudatosan.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Egy évig gondolkodott, imádkozott, majd arra a döntésre jutott, hogy egy másik életet kezd. Ebben közrejátszott az is, hogy kevésbé érezte magát otthon a szerzetesi közösségben, mert világnézetileg egyre inkább zárt közegnek élte meg, a párhuzamosan elkezdett egyetemet pedig ehhez képest felszabadító helynek érezte.

Egyfajta megtérés, egy teljesen újfajta istentapasztalat: Isten úgy fogad el, ahogy vagyok, a melegségemmel együtt

– fogalmazta meg saját magának. Mindez új perspektívát adott az életének. Noha már gyermekként voltak olyan érzései, hogy a saját neméhez vonzódik, évtizedek teltek el, míg képes lett artikulálni a vágyait.

A szexualitás kérdését sokáig erősen elfojtotta magában, voltaképp nem akart szembesülni vele, ennélfogva sok nehézséget jelentett számára kamaszkorában és azt követően is. Lányos fiúként emlékszik vissza önmagára, aki nem volt jó sportoló, nem felelt meg bizonyos nemi sztereotípiáknak, ezért sokat csúfolták az osztálytársai, egy időben verték is. Ebben a közegben a hit egy szigetté vált az életében, az iskola folyosói helyett itt talált valódi otthonra és közösségre.

Habár az egyházon belül gyakran mondogatják, hogy aki kilép, mindig vissza akar térni, ő sosem vágyott vissza a rendbe, úgy érezte, megtalálta az új helyét a világban, egy percig sem bánta meg a döntését. Viszont elismeri, hogy a közösségi lét hiányzik neki, ha nem is az a konkrét közösség. Az intenzív, többekkel együtt élés után mai napig atomizált életformának látja, ahogyan a világban az emberek egymás mellett élnek. Kilépése derült égből villámcsapásként érte a környezetét, hiszen nem látszott rajta, mire készül, senkivel nem osztotta meg a belső küzdelmeit.

Az utolsó pillanatig százszázalékosan megéltem az ottani életem. Azért vagyok ma az, aki, mert ott töltöttem 12 évet. Nem bántam meg semmit, akkor ott volt a helyem, most pedig itt.

Úgy érzi, arra az időre odaszólt a hivatása, ma viszont már a jelenlegi életére, amire ugyanúgy hivatásként tekint.

A rendben sok fiatallal, gyerekkel foglalkozott, amit iszonyatosan szeretett csinálni, ám ekkoriban – hiszen cölibátusban élt – még nem merült fel, hogy lehetne gyermeke. Boldog volt abban, amiben létezett. Kilépését követően viszont rögtön azt érezte, hogy vágyik egy párra, egy családra, és egyre erősebben érezte, hogy szeretne apa lenni, mert ez is az ő küldetése.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ezzel kapcsolatban élénken él benne egy korai meghatározó élmény. Amikor az egri főiskolán tanított, több szemináriumot is vezetett, az egyiken konfliktuskezelést tanultak, és egy szerepjáték keretében egy kamaszlánnyal való konfliktusban belépett az apaszerepbe. A játékot követően az egyik hallgató azzal ment oda hozzá: „fú, Gyuri, te annyira jó apa lennél!”.

Mindez azért érdekes, mert az ominózus egyetemi órát megelőzően nem coming outolt, így a hallgató, aki egyébként mélyen vallásos volt, csak ezt követően tudta meg, hogy meleg.

Láttam, hogy konfliktusba került magával, hiszen azt mondta, jó apa lennék, de közben meleg vagyok, akkor valami mégse stimmel, a két dolog nem kompatibilis számára. Szinte láttam a küzdelmet a szemében

– idézi fel.

Eközben nemcsak az fogalmazódott meg benne, hogy szeretne egy gyereket, hanem az is, hogy az örökbefogadást választaná. Sokat megélt a kazincbarcikai évek alatt, látott állami gondozottakat, örökbefogadott gyerekeket, érezte, hogy ez lesz az ő útja. Nem ragaszkodott egy vér szerinti gyerekhez, úgy vélte, attól, hogy örökbe fogad egyet, még ugyanúgy a saját gyereke lesz.

Bár folyamatosan érezte a vágyat az apaságra, arra várt, hogy legyen egy párja, hogy „megállapodjon”. Sokáig úgy érezte, több szempontból sem áll még készen az apaságra, majd egy idő után kikristályosodott benne, hogy akkor is apa szeretne lenni, ha nem lesz mellette egy társ. Az anyagi helyzetét tekintve is szabott magának egy határidőt: elhatározta, hogy amint egyetemi docens lesz, belevág az örökbefogadásba.

Aznap, amikor aláírta docensi kinevezését, jelentkezett az örökbefogadási eljárásra.

A procedúra kilenc hónapig tartott, csak akkor kapta meg a határozatot, mivel jó néhány követelmény teljesítésére szükség van: háziorvosi ajánlás, pszichológussal való elbeszélgetés és a lakásában végzett környezettanulmány. Amikor a gyámhivatal vezetője megkapta a papírokat a végleges jóváhagyáshoz, „felhúzta a szemöldökét”, mondván, hogyan van ez, hogy egy meleg, egyedülálló férfi szeretne örökbe fogadni, ezért elrendelt egy újabb környezettanulmányt. Ám György lakásának ismételt feltérképezéséből legfeljebb annyi következtetést tudtak levonni, hogy a rengeteg ott található könyv alapján otthoni kutatómunkát végez.

Végül a pozitív határozat kézhezvétele után három hónappal befutott a hívás Dávidról. Nyitottan ment bele az örökbefogadási eljárásba, kettő és hat év közötti korcsoportot jelölt meg, illetve nem zárta ki a roma származást sem, ahogy nagyon sokan teszik. Ezért történhetett, hogy a várakozási idő kevesebb lett, mint amire számított.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Az ominózus napon végig úgy érezte, jönni fog egy hívás az ügyben, folyton nézte a telefonját, egy idő után már önmagát is kinevetve. Amikor végre megcsörrent a telefon, az ügyintéző csak annyit mondott: van egy kisfiú a listán, akivel kapcsolatban felmerült a neve. Dávidnak hívják.

Ám újra el akartak beszélgetni vele, most azért, mert felmerült, nem lesz-e túl nehéz Dávidnak az esetleges többszörös diszkrimináció, tekintve, hogy roma származású gyerekként egy meleg, egyedülálló férfi fogadja örökbe. Végül sikerült meggyőznie az ügyintézőt arról, hogy a kisfiúnak jó helye lesz nála.

Dávidot először egy úgynevezett rápillantás keretében látta: ekkor még nem tudja a gyermek, hogy ki ő, csak egy óvodai foglalkozás keretében nézhette meg. Érezte, hogy az út, amin elindult, jó irányba visz: hamar egymásra hangolódtak, és kialakult köztük egy nagyon erős szál, amivel összekapcsolódtak.

Noha az örökbefogadás titkos volt, azért tudnak néhány információt a kisfiú vér szerinti szüleiről. Dávid egy ideig együtt volt az édesanyjával, majd nevelőszülőkhöz került. Rengeteg fotójuk van a fiú életének korábbi fejezeteiről, amit György nagyon fontosnak tart, hiszen egy örökbefogadott gyermeknek sokat számít, hogy tudja, honnan jött, hogy legyen egy jól felépülő élettörténete, identitása.

A kisfiú eddigi életének fontos pillanatait dokumentáló fotókat egy albumban őrzik, a képek között akad olyan is, amelyen egészen kicsiként látható a vér szerinti szüleivel. A múltja fontos részét jelentik a nevelőszülőknél töltött évek is, nem véletlen, hogy Dávid kapcsolata intenzív maradt velük, 3-4 havonta el is látogatnak hozzájuk. Abban a családban több évig egy másik kisgyerekkel nevelkedett együtt, őt szintén örökbe fogadták, és vele is tartja a kapcsolatot a mai napig.

Nem egészen tudom, hogy találtak meg pont engem, de nagyon jó párost alkotunk mi ketten

– mondja az emlékek hatására György.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ezen a ponton nem lehet szó nélkül elmenni a kormány kezdeményezésére nemrég elfogadott törvénymódosítás mellett, amely ezen túl alapesetben csak házaspároknak teszi lehetővé az örökbefogadást, az egyedülállóknak miniszteri engedélyre lesz szükségük ehhez. Bár György egyedülállóként fogott bele az örökbefogadásba, később lett egy párja, akivel másfél évig közösen nevelték Dávidot, és ugyan ő kilépett a kapcsolatból, megmaradt Dávid számára egyfajta második apukának, akivel hetente találkozik.

Az ilyen gyerekekért, mint Dávid – roma származású, vidéken született kisfiú, erős rasszjegyekkel, kisebb egészségügyi vagy fejlődési problémákkal – általában nem tolonganak az örökbefogadni vágyók, azaz az egyedülállók örökbefogadásának ellehetetlenítésével éppen a hozzá hasonló gyerekek válhatnak áldozattá. Mégpedig úgy, hogy vagy benn maradnak a rendszerben, vagy külföldre kerülnek.

Utóbbi már csak azért is problémás, hiszen – ha Dávid példáját vesszük alapul – jól látszik, mennyire fontos, hogy nem került külföldre, hiszen így vissza tudnak menni vele azokra a helyszínekre, amelyek élete első néhány évének meghatározó színterei voltak. „Nem is tudom, mi lenne vele ezek nélkül, mert rendkívül fontosak számára ezek a kapcsolatok”, mondja György.

A rendből való kilépéssel egyébként a vallás nem tűnt el teljesen az életéből, sőt a gyereknevelés szerves része a mindennapokban.

Közvetítek neki hittel kapcsolatos tartalmakat, bibliai történeteket, beszélgetünk Istenről, minden este imádkozunk, megköszönjük Istennek az aznap történteket.

A járványhelyzet előtt templomba is eljártak, ám Dávid kisebb korában nehezen maradt meg egy helyben, így ezzel mindenképpen szeretne újra próbálkozni. Görögkatolikus templomba jár leginkább, ezáltal kisfiát is ebbe a hagyományba szeretné bekapcsolni, habár érdekes kihívásként tekint arra, hogy egy kifejezetten konzervatív közegben milyen fogadtatása lesz, ha kiderül, az ő családjuk nem a hagyományos családmodell mintapéldánya.

Dávid az iskolában is jár hittanórára, amivel kapcsolatban eddig csupa kellemes tapasztalatuk van, csakúgy, mint az iskolával, ahol a szülői és tanári közösség is nagyon elfogadó. György felhívta az iskolai hitoktatót, megbeszélte vele, hogy momentán egyedül neveli a kisfiút, nem mellesleg meleg, sőt volt párját a kisfiú második apukájának tekinti, és mindez semmiféle problémát nem okozott. A hitoktató ígéretet tett, hogy amikor a családról lesz szó, akkor ügyelni fog arra, hogy a kisfiú nehogy azt érezze, hogy az övé nem valódi család.

Mindig volt bennem egy társadalomjobbító hivatástudat, ami áthatja az egész életem, és amikor a meleg identitásom kimondtam saját magamnak, egyértelművé vált, hogy ezért tenni is szeretnék

– hangoztatja azzal kapcsolatban, miért döntött úgy, hogy részt vesz a nemrég a szivárványcsaládok védelmében indult „A család az család” kampányban.

Noha néhány éve már kissé eltávolodott a klasszikus értelemben vett aktivizmustól, a közelmúlt történései arra sarkallták, hogy kiálljon az ügy mellett. „El a kezekkel a gyerekeinktől”, fogalmaz Orbán Viktor elhíresült mondataira reagálva, hangsúlyozva a célt: egy olyan közeg megteremtése, ahol meg tudják védeni magukat, valamint azt az egyszerűnek hangzó állítást, hogy ők igenis egy család.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Mindehhez hozzátartozik, hogy nem akarta szó nélkül hagyni azt a kampányt, amivel megcélozva érezte magát: egy olyan céltáblának, akivel szemben most lehet gyűlöletet vagy ellenszenvet kelteni. Ez az a pont, ahol úgy érezte, betelt a pohár, meg kellett szólalnia, ki kellett állnia magukért, hogy a társadalom árnyaltabban ítélhesse meg a szivárványcsaládokat.

Szeretné megmutatni az embereknek „a másik oldalt”, kiváltképp annak fényében, hogy a közegből, ahonnan jön, ő is volt „a másik oldalon”. Amikor még szerzetes volt, és magának sem vallotta be, hogy meleg, követte a konzervatív nézeteken alapuló tanítást, csakhogy nem győzi hangsúlyozni, ettől még sosem volt uszító vagy gyűlöletkeltő, hanem igyekezett megérteni, mit gondolhat a másik.

A kulcs: átlépni a különféle gondolkodású emberek közé emelt falakon.

Ahogy haladnak előre az óra mutatói, Dávid kezdi kissé zokon venni, hogy ennyi időre elraboltuk az édesapját, szeretné, ha inkább jönne végre a mese. Végül némi legózás elfogadható kompromisszumnak tűnik, habár elmondása szerint kicsit összerombolta. Azért megnézhetjük, mit alkotott aznap.

György közben kitér arra is, napról napra azon dolgozik, hogy egyre jobb szülővé válhasson. Pedagógiát tanult és tanít is, rengeteget foglalkozott gyerekekkel és fiatalokkal egyaránt, azt hitte, felkészültebb már nem is lehetne, ami a szülőséget illeti, aztán egyszer csak megjelent az életében Dávid, és hiába a számtalan, elsőtől az utolsó betűig elolvasott szakirodalom, úgy érezte, minden kezd kicsúszni a kezei közül.

Semmihez sem fogható, sajátos élmény szülőnek lenni, minden örömével és nehézségével együtt

– vélekedik, hozzátéve, hogy a szerep folyamatos készenlétet, aggódást és persze kapcsolódást hordoz magában. Mindez egyszerre megterhelő és csodálatos.

Annak ellenére, hogy számottevő mennyiségű önismereti foglalkozáson vett részt az életében, szülőként is rengeteget tanult magáról: semmit nem tart annyira erős önismereti tréningnek, mint magát a gyerekvállalást. A saját gyermekkorához is visszavezettek a szálak, régi érzések, emlékek törtek a felszínre, olykor erős belső konfliktust okozva.

Az önképzés pedig sosem érhet véget: mindennapos feladatnak tartja, hogy egyre jobb és jobb szülővé váljon, újabb és újabb könyveket olvasva a témában, illetve folyamatosan figyelve, milyen módszerek működnek a legjobban Dávidnál.

Az egyedülálló szülőséget egy igazán különleges állapotnak tartja. A tavaszi karanténidőszakra visszagondolva például bevallja, hogy sokszor rettentően nehéz volt megtapasztalni azt a fajta egyedüllétet, ugyanakkor a puszta tény, hogy csakis ketten voltak, és ennyire egymásra voltak utalva, még erősebbé tette kettejük kötődését.

Az egyedülálló szülőség esetében sajátos szimbiózis alakul ki

– összegez. A mindennapokban pedig kiemelt hangsúlyt kapnak a különféle játékok, akár az olyan szerepjátékok is, amelyek a játék élményén túl terápiás jellegűek is.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Dávid közben egy zsineggel felvértezve igyekszik kifejezni egyre növekvő türelmetlenségét a kéretlen vendégek miatt, aztán ez gyorsan átfordul, és inkább marasztal minket. Édesapja jelzi, a mesenézés feltétele, hogy a zsineggel rabul ejtett látogatókat elengedje, ám a kisfiú erősködik, hogy nem gond, ha maradunk, majd ő ad váltóruhát. Végül mégis búcsút intünk, hogy végre elérkezhessen a mese ideje: egy különleges, mégis átlagos család hétköznapjának befejezése.

The post Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


„Anya, az lehet, hogy én is autista vagyok? Mert olyan vagyok, mint Misi a mesében”

Vince és Guszti mára nagyon összenőttek. Már megy hívás nélkül mindenhova, és jól felismeri a különböző helyzeteket, például amikor jön egy újabb dühroham. Tudja, mikor kell ráugatni, hogy kizökkentse, és mikor hozzábújni és megnyalogatni a kezét vagy az arcát. Egy igazi érzelmi támasz. Vince 10 éves, magasan funkcionáló autista kisfiú, Guszti pedig hű társa, egy Jack Russel-foxi keverék kutya. Összesen hat lábon, összehangolt léptekkel meglehetősen komoly iramot diktálnak a budaörsi Kő-hegy lábánál, a kisfiú anyukájával igyekszünk minden fiatalos lendületünket bevetve utolérni őket. Imre Barbi az auti morzsák Instagram-oldalon tabuk és közhelyek nélkül beszél mindennapjaikról, követőit elindítva a megismerés, ezáltal a megértés felé vezető úton. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huBarbi és férje immár 15 éve ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Éreztük, hogy jó, amit csinálunk, mert nem tetszik a baromarcú hatalomnak

Haska Béla három évig volt hajléktalan, két telet egy fűtetlen fáskamrában töltött. Amikor azonban beköszöntött a decemberi hideg, megjelent a Facebookon egy poszt arról, hogy segíteni kéne a CPg egykori énekesén. Aztán alakult e célra egy Facebook-csoport, és ami azután történt, amiatt Béla most is hitetlenkedve rázza a fejét, ahogy mászkálunk a szélben az újszegedi Tisza-parton. Rohadt nagy sár van, foltokban áll a hó, Béla nem engedi el a kutyát. Mudi, okos bogárszemekkel; vigyázni kell vele, mondja Béla, mert tud hamis lenni. „Volt egy katonai hálózsákom, abban mínusz harminc fokig nem fagysz meg. Az újszegedi állomáson állt egy toi-toi vécé, oda sétáltam föl rendszeresen a kutyával. Feketemunkákból nagyjából fent tudtam tartani magam, nem éheztem túlzottan, és ettem a vitamintablettákat, így hálistennek elkerült a ...
További részletek >>


De ki lopta el a professzor kabátját? – 70 éves lett Romsics Ignác

Látva a nem lankadó történészi aktivitását, nem mondhatni teljes bizonyossággal, hogy a ma 70 éves Romsics Ignác túl lenne életpályája csúcsán, legfontosabb művein. Ki tudja, lehet, hogy még készül néhány nagy dobással. Az viszont tényként rögzíthető, hogy amit eddig letett az asztalra, az az elmúlt fél évszázad magyar történetírásának meghatározó szeletét jelenti. Felsorolni is hosszú lenne, hogy az elmúlt több mint három évtizedben (1990 óta tanít) az egymást követő generációkból hány neves történész került ki a kezei alól. Megkértük hat egykori tanítványát – Ablonczy Balázs, Bödők Gergely, Egry Gábor, Hatos Pál és Turbucz Dávid történészt, valamint Kácsor Zsolt író-újságírót –, elevenítsenek fel egy-egy személyes, Romsics Ignáchoz fűződő történetet, amely gyakran eszükbe jut, ha felidézik ...
További részletek >>


Nagy Dénes: Káros a történelmünket leegyszerűsíteni arra, hogy a magyarok ellen összefogott a világ

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével illusztris társaságba került, korábban Godard-tól kezdve Kieślowskin és Szabó Istvánon át Wes Andersonig legendás rendezők kapták meg ugyanezt a díjat. Leülepedett már ez? Én is csak pár nappal ezelőtt szembesültem ezzel, meg is döbbentem. Például Angela Schanelec, a tavalyelőtti díjazott konkrétan az egyik kedvenc rendezőm, de igazából a teljes névsor inkább ijesztően hangzott, hiszen nem gondolnám, hogy ebbe a társaságba tartoznék. Persze nyilván megtisztelő és jó érzés, de én valaminek az elején vagyok még. Egy utat és egy vágyat kijelölhet számomra, hogy milyen jó lenne ennél még jobb filmeket készíteni a jövőben. Mit gondol, a további pályájára milyen hatással lesz ez a díj? Erre nehéz válaszolni, de az mindenképpen jó érzés, hogy egy ilyen hosszú folyamat (a film ...
További részletek >>


„Elhittem, hogy én is jobb életet érdemlek” – így kapnak esélyt a gyermekotthonban élő gyerekek

Tízéves koromig néhány családtagommal laktam együtt: nagymamámmal, nővéremmel – nagy szegénységben. Ekkor elkerültem gyerekotthonba a nővéremmel, majd onnan nevelőszülőkhöz. Aztán jött újra a gyerekotthon, akkor már egyedül, majd a javítóintézet. Csináltam sok hülyeséget. Most az utógondozóban vagyok, ahová az intézetis gyerekek 18 éves koruk után mehetnek. Még néhány évig itt is leszek. Dani foglalta össze így, felettébb röviden, mi történt vele a születése óta eltelt 21 évben. „Nincsenek túl jó emlékeim. A gyerekotthon azért nem egy család” – emlékszik vissza. Ahogy szóba kerülnek az esetleges továbbtanulási tervek, a mellette ülő Tarcsa Tímea elismerő mosollyal nyugtázza, a fiú immár mer nagyot álmodni. Farkas Norbert / 24.huA következő cél az érettségi, ha minden jól megy, addig még két év van ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


„Fiam, nem szeretlek, mert apádra emlékeztetsz”

Aki 35 évesen, felnőtt fejjel, a nulláról fordul a sport, hovatovább az ultra- és a terepfutás felé, annak általában kell legyen valami fejlövése. Nekem egy tizenhárom éves párkapcsolatom ért véget 2010-ben. Magamat okoltam. Azt éreztem, kevés vagyok neki. Megviselt. Morfondíroztam magamban, mit tegyek? Sírjak, álljak neki inni vagy kössem föl magam? Megoldásnak tűnt az is, ha kifutom a hatalmas lelki bánatomat. Így hát felhúztam a széttaposott deszkás cipőmet, amiben az utcán is jártam, majd kikocogtam a lakásunktól egy kilométerre fekvő régi Hungarocamion pálya 400-as körére. Húsz karika után végül hazáig nyomtam. Ez egy tízes. Azóta folyamatosan futok. Tíz év távlatából nézve, több stáció megélését követően végső soron a terepfutásba menekültem. A magányosan eltöltött óráktól, gyakran napoktól végül jóval ...
További részletek >>


„Hé, haver, vak vagyok, nem drogos”

Eléggé meglepett, hogy a Facebookon vette fel velem a kapcsolatot. Miért? Mert egy vak embertől a legkevésbé azt vártam, hogy hosszas Messenger-üzenetváltásokat követően egyeztetem le vele az interjú helyét és időpontját. Ugyanúgy facebookozom vakon, mint a látók. Csak annyi a különbség, hogy nem én olvasom el az üzeneteimet, hanem a telefonomon lévő program. Különböző kézmozdulatokkal tudom a saját üzenetemet szerkeszteni, vagy akár más bejegyzéseit lájkolni, megosztani. Az a legszebb az egészben, hogy mindebből más csak annyit lát, hogy babrálom a sötét képernyőjű telefonomat, ugyanis a fényerő teljesen le van kapcsolva. Úgyse látom, ami megjelenik rajta, így meg energiatakarékosabb. Ezért előfordult már, hogy miközben másik irányba nézve böködtem a tök sötét telómat, odajött hozzám egy ember és megkérdezte: ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


„Ritkán van ennyire rajta az isten ujja valamin” – 25 éves A dzsungel könyve

„Ültem a gyerekeimmel esténként elalvás előtt a szobájukban, és már abban a korban voltak, amikor elérkezett a történetek sorában A dzsungel könyve. És ahogy olvastam nekik ezeket a történeteket, éreztem, hogy milyen erősen hat rájuk, de nemcsak ezt, hanem azt is, hogy rám is visszahat. Nagyon megkapott. Így aztán odafordultam a színházam akkori igazgatójához, Marton Lászlóhoz, hogy támadt ez az ötletem, és hogy szerintem ez annyira alapvető emberi történet, hogy olyan musicalt lehetne belőle csinálni, ami mindenkihez eljutna. Ő biztatott, hogy hajrá, fogjak bele, és próbáljam létrehozni magát a művet a próbakezdésig” – kezdi a történetet Hegedűs D. Géza, A dzsungel könyve musical ötletgazdája és rendezője. „Radnóti Zsuzsa, színházunk dramaturgja Békés Pált ajánlotta a figyelmembe, hogy benne megvan az a különös ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Laposa Bence: Nincs sem palotám, sem Ferrarim

Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van. „Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint megírtuk, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Hiába mentőöv az éttermeknek a házhoz szállítás, egy újabb évig ezt már senki nem bírja ki

A 2020-as év alaposan betett a vendéglátóiparnak: a tavaszi első hullám idején három hónapra, majd néhány hónap átmeneti időszak után november 11-től meghatározatlan időre újra kénytelenek voltak bezárni az éttermek, és jelenleg senki sem tudja megmondani, meddig tart ez az időszak. Az éttermek azóta csak elvitelre adhatnak ételt, vendégeket nem fogadhatnak, amire kétféleképpen reagáltak: egy részük bezárt (átmenetileg vagy végleg), mások pedig átálltak házhoz szállításra. Bár a házhoz szállítás lehetőségével számos étterem már korábban is élt, sokaknak teljesen új a műfaj. Az éttermek profiljából adódóan is érthető, hogy voltak, amelyek csak helyben szolgáltak fel ételt, már csak azért is, mert ellentétben például a legtöbb fajta pizzával vagy hamburgerrel, sok olyan étel is van, amelynek nem kedvez a ...
További részletek >>


Hajdú Eszter: Azt remélem, új információk derülnek ki Barta Tamás haláláról

Barta Tamás halálának évfordulójához időzítve februárban egy hétre elérhetővé tették a Siess haza, vár a mamát a YouTube-on, ahol több mint 116 ezren nézték meg. Ha nincsenek a film körüli bírósági ügyek, valószínűleg nem jut el ennyi emberhez a film. Ezt sikernek élik meg? Barta Tamás szerintem rengeteg embert érdekel. Annak, hogy bepereltek, én semmilyen pozitív hozadékát nem látom, és engem rendkívül megvisel a pereskedés a film körül. Igazságtalannak és inkorrektnek tartom, Barta Tamás emlékével kapcsolatban pedig végképp megbocsájthatatlannak. Nem akarok emiatt sajnálkozni, mert nagyon örültünk annak, hogy ilyen sokan megnézték a filmet az egy hét alatt, amíg ingyenesen elérhetővé tettük. Viszont azt gondolom, ha nincs a koronavírus-járvány, és ez a film rendesen tud futni a mozikban, ott is nagyon sokan megnézték ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük