Menü Bezárás

Miért szeretik a férfiak a női melleket?

Van köze a szoptatáshoz

Cici, csöcs, mell, tőgy, didi, didkó, terasz, bögy – rengeteg szavunk van a női mellekre. Minden nőnek vannak mellei, ha szereti azokat magán, ha nem. Ráadásul nincs két egyforma mell, legalábbis azok között, amiket a természet kreált, és nem a plasztikai sebészek. A nő saját, természetes mellei sem feltétlenül egyformák, általában nem szimmetrikusak. Az azonban egész biztos, hogy erogén zónának számítanak, és ha értő kezek közé kerülnek a női mellek, akkor öröm érezni, hogy van, aki szereti és élvezettel nyúl oda.

Kapcsolódó
A csajod tök nem élvezi, ahogy a mellével játszol

Minden a kommunikáción múlik, ráadásul ezt is hülyeség a pornóból tanulni.

A címben feltett kérdésre nem feltétlenül egyszerű a válasz, főleg, ha végiggondoljuk, milyen hatással van a férfiakra a mell látványa. Például, hogy elakad a szavuk, elfelejtik a mondat közepén, hogy mit akartak mondani. Vagy, hogy erősnek kell lenniük, hogy ne nézzenek a nő melleire, ha annak dekoltázsa a tekintetet egyenesen oda irányítaná; a szemkontaktus helyett pislognak össze-vissza, zavarban vannak. Szeretik a melleket, legyenek azok akármilyenek – aprók, nagyok, teljesen mindegy.  A kérdés az, hogy miért.

A női mell egyértelmű szimbóluma a nőiességnek, ráadásul minden férfi csecsemőként megtapasztalta, hogy a szoptatással a táplálást, a szeretetet, gondoskodást is megkapta édesanyjától. A női mellek látványa valamennyire tudat alatt ezt az élményt is előhívja. A mellek a szív tájékán helyezkednek el, ami pedig egyértelműen a közelségre, a szeretetre, szerelemre is utalhat.

Biológiailag a női mellek természetes formájukban vonzóak, de mégsem úgy születnek a férfiak, hogy szeretik, nagyra értékelik. A női mellek iránti erotikus vonzódást már kiskoruktól fogva megtanulják.

Kisebbet? Nagyobbat?

Hogy milyen típusú melleket találnak a férfiak vonzónak, függ az adott kultúrától is: egyes afrikai törzsekben a nagyobb, lógó melleket tekintik erotikusnak, más törzsekben a férfiak a félhold alakú melleket imádják – ehhez kötik a termékenységet. Számít az is, hogy milyen a bimbó udvara, színe, formája, fontos a szimmetria is. A nagyobb mellek látványa azt is jelenti, hogy a nő jól táplált, egészséges, tehát képes teherbe esni és gyerekeket felnevelni.

A női mellek biológiai funkciója ugyan az utódok táplálása, azonban a mellek simogatása, finom harapdálása elindítja az agyban az erotikus folyamatokat. A mellek stimulálása közben oxitocin termelés indul el az agyban, ez a kémiai folyamat a csecsemők szoptatásakor is beindul, erősítve a köteléket, segítve a tej ürítését. Hasonló folyamat zajlik a mellek izgatásakor is, a felszabaduló hormonnak köszönhetően erősödhet a partnerhez való kötődés szex közben is.

Mielőtt még rátérnénk a sokat vitatott kérdésre, hogy a magyarok a nagyobb vagy a kisebb mellet kedvelik, érdemes megnézni az erről szóló kutatásokat. 2016-ban a britek kétezer amerikai és európai férfit és nőt kérdeztek meg a témában, nemcsak itthon, hanem szerte Európában és az Államokban. A kutatás szerint az európai és a magyar férfiak is a C kosaras melleket kedvelik a leginkább, ezt követi a B kosárméret. A nagyobb (D-DDD-E) vagy az egészen kicsi (AA) méreteket kevesebben jelölték ideálisnak.

Ez azt jelenti, hogy az átlagos mellméretet szeretik a legtöbben, nem pedig a nagyot vagy a kicsit. A felmérés kitér a magyar férfiakra is; meglepő, de a válaszok szerint a magyar férfiak a B kosárméretet kedvelik a leginkább, a lengyel férfiakkal együtt. Arra is válaszoltak a megkérdezettek, hogy mennyire elégedettek,

kiderült, hogy megkérdezettek közel 70 százaléka elégedett a partnere mellméretével.

Arról is készült kutatás, hogy milyen férfiak kedvelik az egyes mellméreteket. Maláj férfiakat kérdeztek a témában, összesen 1266 alanyt, és az eredmények szerint a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű férfiak a kisebb mellű nőket tartják vonzónak, miközben a kevésbé gazdag, alacsonyabb keresetű válaszadók a nagyobb melleket kedvelik.

Az ember főemlős, az emlősök közt azonban egyedülállóan áll a mellekhez: erotikus töltettel. Emiatt is van az, hogy a női mellek teljesen meztelen látványa tiltott a közösségi médiában. Egy dolog biztos: bármilyen méretű és formájú legyen a nő melle, a szexuális együttlétekben szerepet kap.

Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.

The post Miért szeretik a férfiak a női melleket? first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Még ma is el kell magyarázni, hogy a prostituált nem hobbiból szexel, és valójában nem élvezi

Előző regénye is kemény témát választott, és a nemrég megjelent Városi rókák sem lett éppenséggel könnyed nyári limonádé: a kisgyerekes mindennapokba minden jólét mellett is beletört Klára, a gyerekét otthon hagyva külföldön dolgozó Andi és a prostitúcióra kényszerített Timi sorsa fonódott össze benne. De jó a vége! Kerülni akartam az olyan befejezést, ami nyitott, vagy a szereplőnek nem a lehető legjobban alakul a sorsa. Valahogy úgy voltam vele, itt vannak ezek a nők, akikkel borzasztó dolgok történnek, de túlélők lesznek, és nem áldozatok. De közben azért ez a happy end nem olyan egyértelmű: a külföldön dolgozó anya hazakerül ugyan, de mi garantálja, hogy hamarosan ne kényszerülne rá megint, hogy otthon hagyja kisfiát a megélhetésért? Vagy hogy a traumái után a testvére összeszedi-e magát valaha? Semmi sem ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


A koronavírus csak hátráltatni tudta a női rendezők áttörését, megakadályozni nem

Magyar idő szerint hétfő hajnalban, 78. alkalommal átadják a Golden Globe-díjakat. A díj gazdája, a Hollywoodban dolgozó külföldi szakújságírók szervezete (HFPA) a mai napig átláthatatlan döntési mechanizmusok szerint, némiképp megkérdőjelezhető szakmai hitelű tagsággal működik. A Golden Globe-ról hosszú évek óta széles körben elterjedt vélemény, hogy az Oscar-gáláig tartó amerikai díjszezonban szakmai értelemben a legsúlytalanabb rendezvény, amely elsősorban a meghívott hírességek körbefotózásáról szóló bulváreseményként tartható számon. Idén ráadásul komoly korrupciós vádak is érték a HFPA-t. Ám van egy körülmény, ami miatt az idei évben a Golden Globe mégis élénk szakmai érdeklődést váltott ki: a legjobb rendezők kategóriájában öt jelölt közül hárman nők és ketten férfiak. Hasonlóra korábban ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


Tényleg vegyük ki Jókait a kötelezők közül?

Nagy vihart kavart Tóth Krisztinának egy interjúból kiragadott gondolata, miszerint ildomos volna levenni a kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Az arany ember című regényét, illetve Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét. A népszerű költő-író elsősorban azzal indokolta a javaslatát, hogy ezekben a művekben „rémes” módon ábrázolják a nőalakokat, márpedig „a gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek”. A vélemény váratlanul nagy vihart kavart főként a közösségi médiában, a Tóth Krisztinát támadó, illetve őt védelmező hozzászólások azt jelzik: elképesztő indulatok szabadultak el. Nem szükséges végigolvasni az összes hozzászólást, a színvonalról mindent elárul az író Facebook-posztja, amelyben reagált a gyalázkodásokra, és ebben egyebek mellett azt írta: ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Megbízhatatlan, aki sokszor vált pályát?

Valószínűleg sokak fejében megfordult már, hogy mennyit változott a nagyszüleink és a szüleink pályaválasztásához képest a mostani fiatalok hivatáskeresése. Sokszor rossz érzések gyötörnek minket, amikor a pálya- és munkahelyváltáson törjük a fejünket. Számos gondolat kavarog bennünk: örökösen a jobbat, az izgalmasabbat kutatjuk, és természetesen a megfelelő fizetés is fontos számunkra, ugyanakkor hibáztatjuk is magunkat, és azt érezzük, hogy alkalmatlanok vagyunk az elköteleződésre a munka világában. Két lány hasonló problémákról és motivációkról számolt be: Magdaléna és Alexa huszonéves koruk ellenére számos pályán kipróbálták már magukat. Több képzésre is beiratkoztak, majd szinte mindegyiket otthagyták a szakmai gyakorlat alatt. Dolgoztak vendéglátásban, kereskedelemben, egészségügyben és ...
További részletek >>


Amikor magyar zene hódított Jugoszláviában: muskátlizene, avagy a lakodalmas rock felemelkedése és titkos csodái

A 3+2 együttes első lemezének, a Halvány őszi rózsa című albumnak a megjelenése 1986 márciusában ma már felfoghatatlan mértékű, azonnali hatást váltott ki. Egyrészt három hónap alatt elfogyott belőle még a hivatalos adatok szerint is több mint 330 ezer példány. Ehhez jött még később további sok százezer, amivel örökre az egyik, ha nem a legtöbb példányban elkelt magyar nyelvű lemez. Másrészt gombamód szaporodni kezdtek nyomában a hasonló mulatós zenekarok és albumok, először csak jugoszláv lemezcégek kiadásában, majd 1987-től Magyarországon is, felfokozott tempóban. Harmadrészt ma már szintén nehezen értelmezhető hőfokú kulturális-társadalmi diskurzus indult meg a lakodalmasrock-jelenségről, elsősorban annak vélt káros hatásairól – magas- és tömegkultúra, giccs, szellemi igénytelenség és hasonló esztétikai, ...
További részletek >>


Az autentikus női szexualitásról beszélni férfigyűlölet és családellenesség lenne?

Tavaly ősszel, 78 éves korában londoni otthonában elhunyt Shere Hite, a hetvenes évek Amerikájában akaratán kívül botrányhőssé vált neves szexuálszociológus. Minderről a hazai sajtóban egy szót sem olvashattunk – holott legjelentősebb műve, a Hite-riport a nők szexuális életéről negyedszázados késéssel ugyan, de 2000-ben magyarul is megjelent. Én viszont csak az angol kiadásból tudtam dolgozni, mert a fordítás a szegedi Somogyi könyvtárból, ahonnan megpróbáltam kivenni, eltűnt. Talán egy tudásszomjas olvasó szégyellte odavinni a kölcsönzőpulthoz, inkább ellopta. Ez valószínűleg bizonyítja, hogy noha Hite egyes eredményei mára úgy-ahogy beépültek a szexről való közgondolkodásba (sőt optimistábbak szerint evidensnek tekinthetők), tabudöntögető munkája még korántsem minősíthető befejezettnek. A floridai, majd a ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Tegyük fel, hogy egy idegen űrhajó landol az egyetem udvarán, és a földönkívüliek viselkedéséből egyértelműen kiderül: barátságosak

Akinek lehetősége nyílik rá, menjen ki a szabadba, és csodálja meg az univerzumot. Ez persze este a legkönnyebb, de az univerzum mindig ott van, és vár ránk, még akkor is, ha csak a Napot látjuk az égen. Úgy tapasztaltam, hogy már az is megváltoztatja a nézőpontomat, ha egyszerűen felnézek az égre. A látvány éjszaka a legcsodálatosabb, ami azonban nem az univerzum, hanem az emberiség tulajdonságaira nézve sokatmondó. Mindennapjaink ügyes-bajos dolgai közepette legtöbben csak arra figyelünk oda, ami legfeljebb pár méterre van tőlünk, és amikor a felettünk lévő jelenségeken gondolkodunk, akkor általában az időjárás miatt aggódunk. Éjszaka viszont sokszor alábbhagynak földi aggodalmaink, és otthoni távcsöveinkkel, sőt szabad szemmel is láthatjuk a csillagokat, a Holdat, a Tejutat és – szerencsés esetben – a közelben elhaladó ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Rév Marcell: Nem akarok semmilyen rendszer rabszolgája lenni

Veszekedtél már akkorát életedben, mint a Malcolm és Marie két főhőse? Ilyen hosszan talán nem, de azért veszekedtem már. Amikor a rendezővel, Sam Levinsonnal terveztétek a filmet, te inkább a valószerűség vagy a stilizált színpadiasság felé akartad tolni a film nagy veszekedését? Amikor kitaláltuk, hogy fekete-fehér legyen a film, eleve el akartunk szakadni a realizmustól. A színes film korszakában a fekete-fehérnek ez a jelentése egyértelmű. Azt hiszem, a dialógusoknál is az volt Sam szándéka, hogy ne a szomszédtól elhallott szövegeket írjon. Ezek vállaltan írott párbeszédek, inkább a hatvanas évek bizonyosfajta amerikai filmjeihez akartunk közel kerülni. Tehát a kisrealizmus nem volt célunk, az érzelmi realizmus viszont igen – a szereplőink viselkedésének köze kellett, hogy legyen a valósághoz. Kritikánk a filmről: ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük