Menü Bezárás

Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ.

Rigács község honlapja

Ráadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.)

Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország

jogszabályait megtartom, és másokkal is megtartatom.

Márpedig Magyarországon konkrét jogszabályok vonatkoznak arra, hogy ki viselheti és használhatja a doktori címet, ám jelenleg semmi kézzel fogható bizonyítékunk nincs arról, hogy a rigácsi polgármester „doktori” címe megfelelne a magyar törvények által előírtaknak. Mostani cikkünk megjelenése előtt természetesen megkerestük őt, hogy köztisztséget ellátó személyként igazolja hivatalosan is doktori titulusának valódiságát (hátha szerzett olyan végzettséget az elmúlt években, amelyek felhatalmazzák őt a doktori cím használatára Magyarországon), de ezt a polgármester írásban egyértelműen elutasította. 2016-ban, amikor az országos sajtó részletekbe menően foglalkozott a személyével, Kertész-Bakos az Indexnek elismerte, hogy oktatási papírjai valóban nem érnek semmit a magyar felsőoktatásban, így már az akkor használt doktori címe sem.

De mitől áldoktor?

Kertész-Bakos szakmai életútja alighanem párját ritkító a hazai közéletben. Ez szélesebb körben akkor derült ki, amikor egyik projektjét évekkel ezelőtt több tízmillióval támogatta meg az MNB egyik alapítványa – majd a pénz egy részét visszakérte a jegybanki szervezet. Mielőtt erre a konkrét esetre rátérnénk, pár pontban röviden összefoglaljuk, amit megtudtunk az MNB-s botrány előtti életéről.

  • Kertész-Bakos Ferenc feltűnése akkor lett látványos, amikor évekkel ezelőtt próbált betörni a magyar felsőoktatásba: Sümegen készült „jövőegyetemet” (egy helyi főiskolát) létrehozni a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával együttműködve. Ebből aztán végül semmi sem lett, többek közt azért, mert a Magyar Narancs kiderítette, hogy Kertész-Bakos doktori címe, amelyet előszeretettel használt, komoly kétségeket ébreszt. Most kicsit hosszabban is idéznénk a hetilapot, már csak a pontos részleteket miatt. Először – még 2015 végén – Kertész-Bakos azt állította, hogy előbb a műszaki egyetemre járt energetika szakra. „A valóság viszont az, hogy önálló energetika szak nem volt és ma sincs a BME-n, csak egy diploma utáni kiegészítő képzés” – állította a Narancs-cikk. Amikor Kertész-Bakost ezzel szembesítették, elismerte, hogy valójában csak egy érettségije van Magyarországon, és nem végezte el a BME-t, de a legérdekesebb rész csak most jön! Diplomát – állította először Kertész-Bakos– az Egyesült Államokban szerzett, mégpedig a Madisonon, a ’90-es években. Az egyetem azonban cáfolta a Narancsnak, hogy járt volna hozzájuk Kertész Ferenc nevű hallgató (A Bakos nevet felesége után vette csak fel később.) A hetilap megkérdezte a férfit, hogy melyik városban székel szerinte a Madison, erre ő azt mondta, hogy Wilmingtonban – itt azonban nincs ilyen nevű intézmény. Amikor amerikai „diplomájára” megint rákérdeztek, már egy olyan New York-i egyetemet említett Kertész, amely nem létezik. A Naranccsal találkozva Kertész-Bakos „elismerte: doktori címét nem akkreditálta Magyarországon, azt Szlovákiában szerezte”.
  • „Alapdiplomáját” – jelentsen ez a szó a keresztény fundamentalista nézeteket terjesztő Kertész-Bakos esetében bármit is – egy lovagrend által létrehozott „egyetemen” (Pro Deo State University, rövidítve: PDSU) szerezte, ahol később „dékánként” is feltűnt. Ennyi fordulat után a Narancs arra jutott, bizonyosan csak annyi állítható, hogy Kertész-Bakosnak „vélhetően van érettségije, ám egyetemi végzettsége bizonyíthatóan csak a PDSU-ról származik (ami egy nem regisztrált álegyetem, így KBF nem használhatná)”, de amikor a hetilap új találkozót ajánlott Kertésznek, hogy ellentmondásos nyilatkozatai után a végzettségeit igazoló dokumentumokkal oszlassa el a kétségeket, a megbeszélt időpont előtt a férfi visszakozott. A 24.hu-nak most azzal indokolta, hogy nem hajlandó bemutatni ezeket a dokumentumokat, mert „politikai bulvársajtónak” nem akar nyilatkozni.
Pro-Deo State University Kertész-Bakos Ferenc habilitációja

Akár mulatságosnak is hangozhat mindez, de érdemes leszögezni: nem véletlenül lettek kitalálva ilyen és ehhez hasonló kétes szervezetek. Például a már említett lovagrend által alapított PDSU-n „végzettek” közül többen úgy vélték, hogy ebben a nem akkreditált intézményben szerzett „doktori cím” hivatalosan is ér valamit, és ezek a személyek közül volt, aki elég magas szinten lobogtatta ezt a papírt. (Azt az Átlátszó írta meg, hogy a zöldhatóság vezetőjeként Tolnai Jánosné Szatmári Katalin a PDSU-n szerzett áldoktori címet használt, de a gyömrői polgármesterrel is megesett ez.)

Erre hullottak az MNB-s közpénzek

Kertész-Bakos valódi reflektorfényt akkor kapott, amikor 2016 tavaszán kiderültek, hogy az MNB kinek, mennyi közpénzt adott – ekkor lettek nyilvánosak a korábban említett sümegi projekt támogatásai is (a John Henry Newman nevű cégen keresztül, amely a projekt mögött áll, de amelyben formális szerepet Kertész-Bakos nem vállalt), és ekkor értékelődött fel a férfi tanulmányaival és végzettségével kapcsolatos kételyek is, amelyek a hetilap korábbi tényfeltárása után születtek. (Nem idézzük tovább a végtelennek ható sztorit, de ha kíváncsi a Kertész-Bakos után törölt fantomcégekre, egy vele közeli kapcsolatot ápoló – korábban a Jobbik körül tüsténkedő –, börtönviselt sikkasztóra és némi ereklyekavarásra, akkor olvassa el még ezt a cikket.)

Kertész-Bakosék például kaptak 11 millió forintot egy, az argentin adósságkezelésről szóló tanulmány megírására, erről azonban később az Index kiderítette, hogy

  • az argentin adósságkezelés helyett „monetáris politikai innovációkról” szól;
  • fele olyan terjedelmes, mint amit a pályázatban ígértek a szerkesztők;
  • ráadásul, „a pályázatba Kertész-Bakos több szerzőt is bekamuzott, akik csak a cikkünkből tudták meg, hogy szerepelnek az anyagban” – derítette ki a hírportál.

A Kertész-Bakos által jegyzett „jövőegyetem-projekt” (és a hozzá köthető, jelenleg kényszertörlés alatt álló cég) összesen 28 millió forintot kapott a Matolcsy György vezette jegybank alapítványaitól.

Az egyik MNB-alapítvány, a PADME a 11 milliós támogatással kapcsolatban azt közölte most a 24.hu-val, hogy több mint 8 millió forintot jelenleg is várnak a Kertész-Bakos projektjét menedzselő cégtől.

Ugyanis az említett közel 11 milliós összeg teljes egészét visszakövetelték, még pedig azért, mert „a támogatott nem tudott szerződésszerűen elszámolni a folyósított támogatási összeg felhasználásával.” Ugyanakkor azt írták, hogy a cég, azaz a támogatott

eddig a visszakövetelt összeg egy részét, 2 295 000 forintot fizetett vissza, így az alapítvány az elmúlt években több jogi lépést is tett annak érdekében, hogy a támogatás teljes összegét visszakapja a cégtől. Jelenleg is folyamatban van erre irányuló eljárás, és az alapítvány ezután is minden lehetséges módon érvényesíteni fogja követelését a támogatást kapott szervezettel szemben.

Az említett cég – amelytől ezek szerint több mint 8 millió forintot vár még az MNB alapítványa – ugyanakkor több mint egy éve kényszertörlés alatt áll. Az intézkedést a veszprémi bíróság nem sokkal azután rendelte el, hogy Kertész-Bakos megnyerte a rigácsi választást 2019-ben. (Az MNB mellett Végh László, Sümeg fideszes polgármestere még további 9 millió forintos tartozásról beszélt korábban Kertész-Bakos távozása után.)

Ezúttal egy varsói egyetem is feltűnik

Miután Kertész-Bakos az MNB-s ügy után összekülönbözött a sümegi városvezetéssel, távozott a településről, és az oktatási projektből nem lett semmi. Ezt követően Rigácson próbált szerencsét, és polgármesterré is választották 2019 őszén. „Dr. Kertész Bakos Ferenc” honlapján ez is szerepel cikkünk írásakor:

Legmagasabb végzettségei

  • Közgazdaság, Ph.D. – Madison International Institute – USA
  • Jog, LL.M – Warsaw Management University – Lengyelország

Nézzük hát, pontosan mikről is van szó!

A Madisonról korábban már volt szó, (ez volt az az eset, ahol a várost is zavarosan határozta meg Kertész-Bakos, interneten ilyen név alatt ma egy londoni intézmény jön fel, de nem amerikai), ennek ellenére, állítólag itt Ph.D fokozatot szerzett közgazdaságból. (Ami elméletileg mesterfokozat, noha azt nem tudni továbbra sem, hogy mi lehetett az alapképzés Kertész-Bakos esetében). Jogból pedig a Warsaw Management University-n szerzett LL.M fokozatot saját honlapja szerint.

A 24.hu megpróbált utóbbi „végzettségnek” kicsit utánajárni: azon a varsói, fizetős egyetemen, amely erre a névre hallgat, a kurzusok közt sem hirdetnek jogit, LL.M-szintű képzést pedig nem is találtunk a honlapon. Érdeklődésünkre azt írták: „nálunk sajnos nincs jogi mesterképzés”, évi 2500–3000 euróért azonban ajánlottak üzleti menedzsment, illetve informatikai képzést. Érdekes mód ugyanezen a néven, találtunk még egy varsói oktatási egységet, és itt már elvileg van jogi mesterképzés is, az egyetem azonban egyelőre nem reagált arra a kérdésünkre, hogy volt-e Kertész-Bakos a hallgatójuk, vagy sem. Ugyanakkor a Wikipédia varsói egyetemek oldalán nem szerepel olyan intézmény, amelyet Kertész-Bakos megjelölt a honlapján, illetve ezen a „diplomacsekkoló” fórumon is az a többségi vélemény, hogy ez utóbbi intézmény nem a hagyományos értelemben vett egyetem, inkább egy fizetős, felnőtt továbbképzési helyszín, épp ezért a diplomáját és a Phd-fokozatát is így kell kezelni – azaz fenntartásokkal.

Ám az végül is mindegy, hogy Kertész-Bakos járt-e ide, vagy sem, mert az Oktatási Hivatal azt közölte portálunkkal, hogy sem a Madisonnal, sem a varsói egyetemmel kapcsolatban nem érkezett eddig honosítási kérelem hozzájuk – azaz, ha szerzett például utóbbin Kertész-Bakos bármilyen papírt, azt Magyarországon nem honosította. A polgármester továbbá magát, mint a New Yorki-i Tudományos Akadémia „rendes tagja” is feltünteti honlapján: ennek jelentőségét hiba lenne túlbecsülni, ilyen tagságot 135 dollárért bárki vásárolhat, nem kell hozzá komolyan vehető szakmai múlt. Elég fizetni, aztán ki lehet akasztani a papírt a falra, vagy kiírni a honlapra a tagságot.

Joghézag segít a szélhámosoknak

Az áldoktori címek használata több problémát is felvetett az elmúlt években Magyarországon: több esetben tekintélynövelés vagy sima profitszerzési szándékok miatt tüntetnek fel egyesek ilyen címet nevük mellett – hogy például az általuk forgalmazott termékeket nagyobb sikerrel értékesíthessék.

Megjelent a sajtóban egy magát doktornak tódító hipnotizőr esete, azt pedig decemberben mi is megírtuk, hogy csak egy fogtechnikusi végzettsége van a magát sok éve kutatóorvosnak kiadó Csabai Zsoltnak, aki betegeknek orvosi tanácsokat, tévéműsoroknak interjúkat adott. Mulatságos mellékszál, hogy a grapefruitmag alapú étrend-kiegészítőket forgalmazó vállalkozó önmagát buktatta le, amikor rágalmazásért feljelentette a végzettségeit kétségbe vonó fórumozókat, és végzettségének igazolására interneten vásárolt okleveleket csatolt a feljelentéséhez.

Kapcsolódó
Áldoktort leplezett le a Szkeptikus Társaság, a neten vásárolta a diplomáit

Dr. Csabai Zsolt a neten vásárolt magának diplomákat, semmi köze az orvosláshoz.

De mi a helyzet egy polgármesterrel? Aki – a fent leírtak fényében – alighanem áldoktori címmel szignózza a rendeleteket, de a költségvetést is egy magyar településen. Milyen jogi kategóriába tartozik az így használt áldoktori cím, érvényteleníti-e például az ilyen aláírás az önkormányzati rendeleteket? 

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint semmi értelme a tódításnak, hiszen polgármesterként nem előírás a doktori cím, de a diploma sem. Azt ugyanakkor hozzátette: ha az eset valóban igaz, az felveti a közokirat-hamisítás gyanúját.

Ennél óvatosabban fogalmazott a 24.hu-nak Komlódi Gábor ügyvéd, aki szerint a névhasználat alapvetően pontosan van szabályozva a magyar jogban, igaz, a doktori cím megalapozatlan használatának kezelése, szankcionálása nincs kellőképp kidolgozva, azaz itt akad jogalkotási hiányosság – ezt használják ki sokan megtévesztve másokat. Komlódi szerint általánosságban az mondható el, hogy ha valaki nem doktor a magyar törvények szerint – azaz külföldi doktori címét nem honosította, és/vagy hazait nem is szerzett –, nem is írhat alá doktorként, ám ennek szankcionálása – tapasztalatai szerint – eddig a magyar bírói gyakorlatból kimaradt. Felidéz egy korábbi esetet, amikor a bíróság végül azért hárította el az áldoktor szankcionálását a lebukott polgármester esetében, mert az indoklásban kimondták: a doktori cím „nem része a névnek”, annak megalapozatlan használatáért felelősségre vonni nem lehetséges. „Ha egy polgármester doktorként ír alá, miközben nem az, az morális kérdés is, hiszen megtéveszti a választóit. Igaz, ettől szerintem a kihirdetett rendeletek nem veszítik érvényüket. Az már más kérdés, ha valaki nemcsak aláír, de a személyes okmányaiban, például a személyi igazolványában is szerepelteti, akkor az okmányirodát már megtévesztette. Az már súlyosabb eset, ott már megállhat a közokirat-hamisítás vagy szabálysértés gyanúja” – mondja Komlódi.

Több nyilvántartásban is doktorként szerepel

Azt nem tudhatjuk, hogy Kertész-Bakos személyijében mi szerepel, az viszont biztos, hogy amikor a személyes adatait kellett megadnia, mint a Szent Ferenc Misszió Alapítvány kurátorának, a Veszprémi Törvényszék dokumentumában használta a doktori címet, de a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban is. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában is doktorként szerepel Kertész-Bakos Ferenc, igaz, vállalkozását tavaly április óta szünetelteti. Regisztrált tevékenységei között főiskolai és egyetemi oktatás, felsőfokú továbbképzés, de írói, költői tevékenység is szerepel. (Azt is megkérdeztük a rigácsi polgármestertől, hogy a hatályos magyar törvények szerint doktornak tartja-e magát, de erre a kérdésünkre sem válaszolt.)

Megkeresésünkre korábbi cikkemre utalva Kertész-Bakos ezt írta:

Néhány évvel ezelőtt ugyanezen témában írt cikke nyomán Rig Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője megvádolt az országgyűlésben hamis doktori fokozat használatát vélelmezve, valamint Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője (akkor az oktatási bizottság elnöke) a rendőrségen tett feljelentést ellenem közokirat-hamisítás vádjával. A feljelentés nyomán az illetékes rendőrség nyomozást folytatott a vizsgálatba bevonva az adott állam területén működő Interpol irodát. Az ügyet magyar bíróság tárgyalta, bekérve többek között mindazon adatokat és dokumentumokat, melyeket most ön is kért. Tájékoztatom, hogy a nyomozás során beszerzett okiratok alapján az illetékes bíróság első- és másodfokon egyaránt elutasította a vádat. Tájékoztatom még, hogy nyomozati, bírósági, államigazgatási szervnek állok rendelkezésére, ahogy ez kötelességem, politikai bulvársajtónak nem.

Azt ugyanakkor az említett parlamenti képviselőktől nem tudtuk meg, hogy hol és mikor, és pontosan milyen ügyben volt tárgyalás Kertész-Bakost érintően, így nem tudtuk ellenőrizni az általa említett felmentő ítélet valódiságát. A Komlódi Gábor által említett konkrét eset azonban

azt mutatja, hogy még akkor sem kell szankcióra számítani, ha az áldoktori cím a személyi okmányba kerül.

A Püspökladányi Járásbíróság tárgyalta például Orosz Mihály Zoltán, korábbi érpataki polgármester ügyét, és 2016-ban felmentő ítéletet hozott. Orosz – aki polgármesterként is használta a doktori címet, akárcsak Kertész-Bakos – korábban úgy rakatta be a doktori címet a személyi okmányába, hogy azt nem egy államilag elismert oktatási intézményben szerezte, és az ítélet szerint ennek ő is a tudatában volt. A bíró az ítéletében hangsúlyozta: bár Orosz a doktori címet polgármesteri munkája során nem használhatja, a bírósági eljárást ez nem befolyásolta, hiszen ez ugyan szabályt sért, de nem bűncselekmény. „Miután a doktori cím nem része a névnek, használata nem is lehet bűncselekmény” – áll az indoklásban. Az ügy kapcsán ugyanakkor a bíró egy joghézagra felhívta a figyelmet:

a felsőoktatási törvény nem zárja ki a magániskolák által kiadható belső címeket, de ez nincs harmonizálva a közigazgatási szabályozással.

Megkérdeztük az önkormányzatokat felügyelő Belügyminisztériumot is, arról érdeklődve, hogy egy polgármester esetében a áldoktori cím használata minek minősül az álláspontjuk szerint. Cikkünk megjelenéséig még nem küldték meg a választ.

The post Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


„Frászban van mindenki” – rejtélyes tűzesetek miatt aggódnak Albertirsán

Amióta voltak ezek a tüzek itt nyáron, frászban van mindenki. Én biztos. Ha bármilyen villanymizéria van, márpedig van nálunk rendesen, egyből arra gondolok, hogy mindjárt baj lesz. Így élünk már bő fél éve – mondja Tóthné Németh Rita, aki két tűzeset helyszíne között félúton lakik Albertirsán, a Pálinkafőző utcában. Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Tóthné Németh RitaA kettő közül az egyiket részletesen bemutattuk december végén. Történetünk fókuszában az állt, hogy Ellenbach Ildikó családja úgy kap továbbra is több tízezres villanyszámlákat, hogy fogyasztásuk nincsen – nem is lehet, hiszen leégett a házuk. (A szolgáltató a cikkünk megjelenése után törölte a család több százezres tartozását.) A család elmondása szerint az emeleten keletkezett a tűz, ami gyorsan terjedésnek indult, mígnem elérte a főzéshez ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Molnár Áron: Hamarosan sokfejű lesz a sárkány

Itt van a forradalom? Igen. Szóval nemcsak művészi szövegként szerepel a legutóbbi noÁr-klipben az a sor, hogy „az ország egy Pilvax, itt a változást akarják”? Persze, hogy nem. Dörömböl az ajtónkon a változás. Egy tök egyszerű kérdést tegyünk föl magunknak: jó így, ahogy és amiben élünk? Ha a válaszom az, hogy nem, akkor közszereplőként kötelességem tenni valamit a közéletért, a változásért. Ha nem teszem meg, akkor Petőfiék, Batthyányék, Leöveyék, Takáts Éváék örökségét köpöm szembe. Ebből még csak az következik, hogy ön forradalmár. De hol van ön körül a tömeg? Megvan a tömeg is, csak a pandémia most a négy fal között tart minket. Azt állítja, ha vége lesz a járványnak, forradalmi tömegek lepik majd el az utcákat? Ön talán naivitásnak tartja, szerintem viszont reális az a vízióm, hogyha vége ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Több sebből vérzik a propagandistafenyítés, már Fekete-Győr is óvatosabb

A felcsúti per mellett az elmúlt napok, hetek másik nagyobb figyelmet kapott Momentum-javaslata a propagandista-újságírók szakmától való eltiltása lett. Március 11-én Fekete-Győr András egy általa készített videóban beszélt először elképzeléséről. A Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott (a 40. perctől kezdődik a citált rész), hogy „azokat a propagandistákat, aki ott vannak a TV2-ben, ott vannak az Origóban, akik szándékosan rossz hírét keltik másoknak, szándékosan hamis és valótlan tényt állítanak, őket egy időre eltiltanám a foglalkozásuktól. Eltiltanám a hivatásuk gyakorlásától.” Egy hétre rá a Hír Tv vendége volt az ellenzéki politikus, és árnyaltabban fogalmazott a témában. A legfontosabb különbség, hogy Fekete-Győr már nem azt mondta, hogy ő tiltaná el munkájuktól a szerinte arra ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Mit tanulhatunk Barack Obamától Orbán Viktorról és a politikáról?

Imponálni tilos! – ez a felirat kapott helyet az emblematikus hatvani kocsmák egyikében, ami azért fontos, mert Barack Obama komplett karrierje, fiatalkora másként alakulhatott volna, ha ilyen normák uralta helyen nő fel. Legalábbis ez derül ki a korábbi amerikai elnök monumentális emlékiratából. A 760 oldalas, Egy ígéret földje című könyv csupán a részletgazdag dolgozat első része, de  legalább megtudjuk belőle, hogy a politikus korai olvasmányélményeit jelentősen meghatározta, kinek udvarol éppen, milyen érdeklődésű lánynak szeretne megtetszeni, így került alkalmilag érdeklődése fókuszába Herbert Marcuse vagy éppen Karl Marx. E gondolkodókat tehát elkerülhette volna, ha imponálásmentes övezetben múlatja szabadidejét, ám meglehet, akkor meg nem vált volna nyolc évre a világ legnagyobb hatalmú emberévé. És nem írhatta ...
További részletek >>


Hajdú Eszter: Azt remélem, új információk derülnek ki Barta Tamás haláláról

Barta Tamás halálának évfordulójához időzítve februárban egy hétre elérhetővé tették a Siess haza, vár a mamát a YouTube-on, ahol több mint 116 ezren nézték meg. Ha nincsenek a film körüli bírósági ügyek, valószínűleg nem jut el ennyi emberhez a film. Ezt sikernek élik meg? Barta Tamás szerintem rengeteg embert érdekel. Annak, hogy bepereltek, én semmilyen pozitív hozadékát nem látom, és engem rendkívül megvisel a pereskedés a film körül. Igazságtalannak és inkorrektnek tartom, Barta Tamás emlékével kapcsolatban pedig végképp megbocsájthatatlannak. Nem akarok emiatt sajnálkozni, mert nagyon örültünk annak, hogy ilyen sokan megnézték a filmet az egy hét alatt, amíg ingyenesen elérhetővé tettük. Viszont azt gondolom, ha nincs a koronavírus-járvány, és ez a film rendesen tud futni a mozikban, ott is nagyon sokan megnézték ...
További részletek >>


Krasznahorkai László: Megvesztegethetetlen elitista vagyok

Találkozott valaha farkassal? Élővel még nem. Halottal igen? Azzal igen. Ez kitömött farkast jelent? Kitömöttet, elütöttet, megöltet. Ezek a halott farkasok voltak önre akkora hatással, hogy ez az állat visszatérő motívummá vált a könyveiben, például a legújabban is? Ha a Sátántangó áldozati macskájára, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó haldokló kutyájára, vagy a Báró Wenckheim hazatér hűséges kisdögjére gondolok, nehéz megmagyarázni, miért épp a farkas emelkedik ki megkülönböztető erővel néhány könyvemben. Sosem gondolkodtam ezen. Talán mert az ember-farkas viszonylatban először nem is az állatok, hanem az emberek rendítettek meg, akiknek súlyos történetük volt farkasokkal. Ezek hatására ez a különös állat mélyebb jelentést kapott, és szép lassan átalakult számomra azzá, akin a ...
További részletek >>


Ha választhatok, a szebbért nyúlok

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, ...
További részletek >>


Ilyen a szex Észak-Koreában

Február végén az észak-koreai hatóságok sinidzsui otthonában elfogtak egy tizenéves fiút, miközben késő este pornót nézett, amikor a szülei nem voltak otthon – írta helyi forrásokra hivatkozva a szöuli székhelyű Daily NK. A fiút a deviáns viselkedés felszámolására létrehozott munkacsoport meglepetésszerű ellenőrzése során kapták el, büntetésül az egész családjával együtt vidékre száműzték, iskolaigazgatóját pedig közmunkára ítélték (amivel szerencsésen megúszta diákja kíváncsiságát, a törvény szerint ugyanis el is bocsájthatták volna állásából). Észak-Koreában eddig is tilos volt a szexuális tartalmú felvételek birtoklása, Kim Dzsongun azonban szükségesnek látta erősíteni az észak-koreai erkölcsök védelmét a „beteges külföldi hatásokkal” szemben. E háború részeként a 2020 végén életbe ...
További részletek >>


Laposa Bence: Nincs sem palotám, sem Ferrarim

Szakadó esőben részletezi Laposa Bence a szálvesszős és a csapos metszés közötti különbséget, miközben autójával körbevezet minket Badacsony egy részén. 25 különböző területen van szőlőjük, ezek közül mutat meg néhányat. Pincészetük évente 500 ezer üveg bort ad el, ezzel a régióban az élmezőnybe tartozik. Ennél nagyobbra nem is szeretnének nőni, inkább a minőségre mennek rá. Laposáék négy vendéglátóhelyet is üzemeltetnek Badacsonyban, kettő közülük családi tulajdon. Ezekben is körbevezet, kettőben éppen felújítás van. „Nincs sem palotám, sem Ferrarim” – mondja a borász, miközben elkanyarodunk a 70 négyzetméteres házuk előtt. Azokra a kommentekre utal, amelyeket a turisztikai támogatásokról szóló cikkünk után kapott. Mint megírtuk, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük