Menü Bezárás

Sok magyar már nekiállt megtervezni a nyári utazását

Egy új felmérés szerint egyre nagyobb az utazási kedv a magyarok körében.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Sok magyar már nekiállt megtervezni a nyári utazását

Egy új felmérés szerint egyre nagyobb az utazási kedv a magyarok körében.
További részletek >>


A magyarok egy része már adriai nyaralást tervezget

Egyre nagyobb az utazási kedv a magyarok körében a felmérések szerint, ráadásul a nyaralásokat már nem csupán belföldön tervezik. Az erősnek ígérkező szezonban a szomszédos országok üdülőhelyei közül ismét vonzó célpont lehet például a horvát tengerpart – írta a Világgazdaság alapján az MTI. Januárban elmaradt a máskor szokásos év eleji szállásfoglalási roham, februártól élénkült a kereslet, és hirtelen befutott az időarányos foglalások 55 százaléka a húsvéttal kezdődő időszakra – közölte a gazdasági lappal Szigetvári József, a Szallas.hu Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető mindezek alapján erős előszezonra és forgalmas nyárra számít, főként pedig arra, hogy olyan korán és pontosan láthatják a nyári szezon számait, mint még soha: felértékelődött az előre tervezés, a last minute nyaralási ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Már kevésbé tartjuk be a korlátozásokat, mint korábban – legalábbis a mobiladatok szerint

Egyre többször hallani azt az érvelést, miszerint a lezárások nem segítenek a koronavírus-járvány visszaszorításában, és ezt arra alapozzák, hogy míg nagyon hasonló lezárások vannak életben, mint tavaly ilyenkor – nem csak Magyarországon, egész Európában –, sokkal több ember kapta el a vírust. Sok egyéb tényező mellett ez részben annak is a következménye hogy a szigorításokra nem is úgy reagálunk, mint 2020 tavaszán. Tavaly, lassan egy éve, írtunk már egyszer arról, hogy Magyarországon hol és kik szegték meg leginkább a korlátozásokat (aktuális magyar adatok ebben a pdf-ben), miután a Google az összefoglalt mobiladatok alapján közzétette, mennyit változott a korlátozások hatására az emberek mehetnékje, másképpen megfogalmazva: mennyire esett vissza a tömegközlekedés kihasználtsága, pontosabban az állomásokon való ...
További részletek >>


Már kevésbé tartjuk be a korlátozásokat, mint korábban – legalábbis a mobiladatok szerint

Egyre többször hallani azt az érvelést, miszerint a lezárások nem segítenek a koronavírus-járvány visszaszorításában, és ezt arra alapozzák, hogy míg nagyon hasonló lezárások vannak életben, mint tavaly ilyenkor – nem csak Magyarországon, egész Európában –, sokkal több ember kapta el a vírust. Sok egyéb tényező mellett ez részben annak is a következménye hogy a szigorításokra nem is úgy reagálunk, mint 2020 tavaszán. Tavaly, lassan egy éve, írtunk már egyszer arról, hogy Magyarországon hol és kik szegték meg leginkább a korlátozásokat (aktuális magyar adatok ebben a pdf-ben), miután a Google az összefoglalt mobiladatok alapján közzétette, mennyit változott a korlátozások hatására az emberek mehetnékje, másképpen megfogalmazva: mennyire esett vissza a tömegközlekedés kihasználtsága, pontosabban az állomásokon való ...
További részletek >>


Már most a nyaralása készülnek sokan: az adriai tengerhez készülnek a magyarok

A felmérések szerint egyre nagyobb a magyarok körében az utazási kedv, ráadásul sokan nem csak belföldi utakat terveznének. A magyarok számára vonzó célpont lehet a szomszédos ország üdülőhelyei, a horvát tengerpart.
További részletek >>


Nézőpont: Nőtt az oltási kedv Magyarországon

A magyarok közül egyre többen úgy nyilatkoznak, hogy be fogják oltatni magukat a koronavírus ellen. Január első hetében már az emberek 45 százalékuk ezt állította, míg 44 százalék mond nemet az oltásra – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzetnek készített közvélemény-kutatásából. A Nézőpont Intézet a vakcina megjelenésével, az első beoltottak pozitív tapasztalataival, a közéleti emberek támogató nyilatkozataival magyarázza, hogy nőtt az oltáspártiak aránya. Jelentősen nőtt az oltási kedv az 50, illetve a 60 év fölöttiek között. Egyértelműen az idősebbek lettek oltáspártibbak. A legidősebbek között 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát. Emellett a többi társadalmi csoportban is kisebb mértékű, de egyenletes növekedés tapasztalható. A felmérés szerint tavaly év végéhez képest leginkább ...
További részletek >>


Félmillió magyar menekült otthonról haza

Magyarország számára szinte teljes kimerüléssel ért véget az első világháború, de a fegyvernyugvás nem hozta el sem a békét, sem az újrakezdés lehetőségét. A politikai rendszer hosszú időre instabillá vált, komoly hiány volt alapvető élelmiszerekből, nyersanyagokból, tüzelőből, ráadásul a kivérzett ország 1918 novemberétől több fronton is honvédő háborúra kényszerült. A románok és a csehek egyre nagyobb területeket szakítottak el, ahol minden létező írott és íratlan megállapodást figyelmen kívül hagyva azonnal bevezették saját közigazgatásukat. A megszállás és az ezzel járó gyors impériumváltás óriási menekülthullámot indított: 400-500 ezer magyar érkezett élete néhány bőröndbe, batyuba csomagolható romjait cipelve a megmaradt területekre, főleg Budapestre. Az úgynevezett trianoni menekültek ...
További részletek >>


De szeretnék oltott lenni, egyszer Sinopharmot kapni

Már a magyarok 69 százaléka beoltatná magát. Ez derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából, amit a Magyar Nemzetnek készített. Év eleje óta nő az oltási hajlandóság, december óta (35 százalék) megduplázódott azok száma, akiket már beoltottak, vagy beadatnák a vakcinát. Ez most öt és fél millió magyart jelent.   Az idősebbek, a nagyobb településen élők körében a legmagasabb az oltási kedv, ami szinte minden vizsgált csoportnál növekedett. A Nézőpont Intézet az egyes vakcinák elfogadottságát is mérte. A Pfizer-BioNTech a legnépszerűbb, az AstraZeneca a legkevésbé. Pfizer-BioNTech (61%) Moderna (53%) Sinopharm (50%) Szputnyik-V (48%) AstraZeneca (37%) Kapcsolódó Orbán Viktort beoltották a kínai vakcinával A miniszterelnök vasárnap délelőtt kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Kapcsolódó ...
További részletek >>


Sebességet váltott a koronavírus, nekünk is fel kell zárkózni

Ez a hullám most más, mint a többi, ezért máshogy is kell védekeznünk ellene – ez volt a legfontosabb konklúziója annak a beszélgetésnek, amit a KOVIDők szervezett három szakorvos között. Egyelőre nem lehet a lezárások feloldásáról beszélni, mert többen betegszenek meg, mint az első két hullám alatt, mások a tünetek, több a fiatal fertőzött, olyan is, aki kórházi kezelésre szorul. Ugyanakkor nem szabad elmennünk a lezárások és a járvány pszichés következményei mellett sem: több a depressziós, a szorongással élő, megnőtt az antidepresszánsok és a hangulatjavítók iránti kereslet, az alkohol- és cigarettafogyasztás pedig az egekbe szökkent. A harmadik hullám a lezáratlan második hullámra tevődött rá, ami még mindig aránylag magas esetszámokat produkált. Így találkoztunk a brit mutánssal, ami jobban terjed, és egyes ...
További részletek >>


Az ötven feletti informatikusok segíthetnek enyhíteni a munkaerőhiányt

Az átlagos magyar informatikus a harmincas éveiben jár, csupán az IKT-munkakört betöltők 10 százaléka idősebb 50 évesnél. Pedig az idősebb szakemberek több fontos területen is jobban teljesítenek fiatalabb kollégáiknál, az alaptalan sztereotípiák miatt azonban sok helyen nem alkalmaznak idősebb informatikusokat – hívja fel a figyelmet a problémára az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Az IVSZ és az IFUA Horváth & Partners közös kutatásának eredményei rámutatnak arra, hogy miként és milyen pozíciókba érdemes az ötvenes korosztály tagjait integrálni az infokommunikációs szektorba, amely kapcsán a szövetség pilotprojektet is indít vállalati partnerek bevonásával. Öt generáció egy munkakörben A kutatás szerint napjainkban 30 év körüli az IKT-munkakört betöltő magyar munkavállalók átlagos életkora. Az ...
További részletek >>


Megbízhatatlan, aki sokszor vált pályát?

Valószínűleg sokak fejében megfordult már, hogy mennyit változott a nagyszüleink és a szüleink pályaválasztásához képest a mostani fiatalok hivatáskeresése. Sokszor rossz érzések gyötörnek minket, amikor a pálya- és munkahelyváltáson törjük a fejünket. Számos gondolat kavarog bennünk: örökösen a jobbat, az izgalmasabbat kutatjuk, és természetesen a megfelelő fizetés is fontos számunkra, ugyanakkor hibáztatjuk is magunkat, és azt érezzük, hogy alkalmatlanok vagyunk az elköteleződésre a munka világában. Két lány hasonló problémákról és motivációkról számolt be: Magdaléna és Alexa huszonéves koruk ellenére számos pályán kipróbálták már magukat. Több képzésre is beiratkoztak, majd szinte mindegyiket otthagyták a szakmai gyakorlat alatt. Dolgoztak vendéglátásban, kereskedelemben, egészségügyben és ...
További részletek >>


Hiába a vírus, továbbra is tartunk a klímaváltozástól

A Századvég által készített felmérés alapján hiába a koronavírus, a magyarok elsöprő többségét továbbra is foglalkoztatja a klímaváltozás. A résztvevők 90 százaléka a járvány kitörése előtt és azt követően is valamilyen mértékben aggasztónak tartotta az éghajlatváltozást. Érdemes kiemelni: az aktív középkorúak – azok, akik talán a legtöbbet tehetnek a veszély ellen – kevésbé tartanak a problémától, mint a fiatalok és az idősek. Érdekesség, hogy nem a magasan képzett, jól kereső, városi, fővárosi értelmiség tart a leginkább a klímaváltozástól, hanem azok az alacsonyabb jövedelmű, vidéki, kistelepülésen élők, akik feltételezhetően közelebbi kapcsolatban állnak a természettel. A válaszadók 82 százaléka véli úgy, hogy az éghajlati átalakulás kisebb-nagyobb mértékben már ma is megnehezíti a magyar ...
További részletek >>


Vonatok vitték a magyar gyerekeket felhizlalni

A magyar történelemben meglehetősen ritkák azok a pillanatok, amikor egy „idegen” ország önszántából és önzetlenül nyújt segítő kezet, ebből pedig nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy szeretetteljes kapcsolat alakul ki a két nép között. Igaz, történelmi léptékkel mérve nem tartott sokáig, de pontosan ez történt az 1920-as években: a „gyermekmentő vonatokként” ismert akció azonban mára teljesen kikopott a köztudatból. Az első világháború után mintegy 60 ezer magyar gyerek utazhatott nyugat-európai országokba – a túlnyomó többség Hollandiába és Belgiumba –, hogy kiszakadjanak a nyomorból, testileg és lelkileg is feltöltődhessenek. Tisztán humanitárius akció volt a fogadó ország lakosságának kezdeményezésére, jó tíz évig működött változó intenzitással. Az első gyermekmentő vonat 1920. február 8-án indult ...
További részletek >>


Luxusjachtok hódítják el a Balatont, a kis vitorlások kiszorulnak

Ötven révfülöpi vitorlástulajdonos kapott ultimátumot december 29-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítványtól. A főigazgató emailben tudatta a kikötői helyeket bérlő hajótulajdonosokkal, hogy az év végével lejáró szerződéseiket 2021-re nem fogják megújítani, mindenki szállítsa el a hajóját, amilyen gyorsan csak tudja. Az MCC októberben kapta meg a kikötőt az államtól, ám a hajósokat senki sem informálta a készülő tulajdonosváltásról, és arról sem kaptak előzetes értesítést, hogy mostantól már nem illenek bele a hosszú távú tervekbe. Az Ön hajójának tárolására vonatkozó szerződés az év végével lejár, melyet a kikötőben zajló átalakítási munkálatok és a funkcióváltás miatt sajnos nem tudunk meghosszabbítani. – írta az MCC a révfülöpi hajótulajdonosoknak, akiknek nagy része évek, évtizedek ...
További részletek >>


A járvány gyengülni fog, a választási kampány felerősödik. Mit várhatunk 2021-től?

A kormány Bár a koronavírus-járvány második hullámában a Fidesz kicsit veszített népszerűségéből, egyelőre még mindig vezető szereppel bír a magyar politikában – olvasható a Bíró-Nagy András, Győri Gábor és  Scheiring Gábor által írt évkönyvben. Azonban mivel 2022-ben a Fidesznek az egységes ellenzékkel kell majd szembenéznie, amelyről a 2019-es önkormányzati és a 2020. októberi borsodi időközi választáson kiderült, hogy működőképes koncepció is lehet, várható, hogy a kormánypárt a választási törvény ismételt módosításával tovább fogja szűkíteni az ellenzéki pártok mozgásterét. Az Orbán-kormány a kampányt is nagyobb fokozatra fogja kapcsolni azzal, hogy a klasszikus döntéshozás helyett a választók támogatásának elnyerése lesz a cél – jósolják az elemzők. Ennek a jelei már látszanak, például a ...
További részletek >>


Felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat a magyar oltásellenesek

Több mint egy éve jelentek meg az első hírek arról, hogy egy addig ismeretlen vírus bukkant fel a kínai Vuhanban – a tüdőgyulladással járó betegség hamar végigsöpört az egész világon, és olyan mértékű változásokat hozott az életünkben, amire egy évvel ezelőtt még senki nem számított. Abszurdnak tűnik, de rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal. Népirtás. Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát. A jelenlegi világrend tönkretétele. Az autonómia kiiktatása. Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés. Gazdasági haszon. Tiltott emberkísérletek. Az immunrendszer gyengítése. A sor folytatható lenne ...
További részletek >>


Elérte a magyarok tűréshatárát a cigaretta ára

Úgy tűnik, a cigaretta ára elérte azt a szintet, ami már lépésre készteti a magyarokat, írja a napi.hu. A lap cikke szerint 2020 november-decemberéhez képest most március-áprilisban egy doboz cigaretta ára 200-250 forinttal is emelkedhetett, amely sokkal nagyobb érvágás a dohányosoknak, mintha fél évente szembesülnek egy 40-60 forintos drágulással. A Pulzus Kutató a lap megbízásából azt kérdezte meg a felnőtt magyar lakosság dohányzó részétől, hogy a jelenlegi drágulás miatt változtat-e dohányzási szokásain, esetleg ezt már korábban megtette. A 18 évnél idősebb lakosság 31 százaléka dohányzik saját bevallása szerint, ez nagyjából megfelel az elmúlt évek felméréseinek és közel 2,5 millió főt jelent. A dohányosoknak pedig igen jelentős része, 23 százaléka válaszolta a Pulzus kérdésére azt, hogy az 1700-1800 forintos ...
További részletek >>


Szexbotrány tehette az alispánt szörnyeteggé

A XIX. századi felvidéki politikus, Grünwald Béla neve nem hagyott komoly nyomot a magyar történelmi köztudatban, a szlovákban viszont annál inkább, és a legkevésbé sem pozitív értelemben. A kortársak egyenesen emberevő szörnyetegként tekintettek rá, aki egy személyben testesítette meg a nemzetiségek elnyomását. Zólyom vármegye alispánjaként ezt aligha tehette meg a kiegyezés után kiteljesedő magyar államhatalom támogatása nélkül, a vádak mégsem alaptalanok. Grünwald szlovákellenességének volt egy személyes oldala is, miután az ellenfél részéről elszenvedett egy tankönyvi pontosságú, mai szóval élve karaktergyilkosságot „szexbotrányaira” kiélezve, ami a családjától is megfosztotta. Az egyébként német és szlovák felmenőkkel rendelkező politikusról szól Demmel József történész, a Szlovák Tudományos Akadémia ...
További részletek >>


Tóth Krisztina: A műveimben jórészt olyan elesett emberek szerepelnek, amilyenek most a véremet akarják venni

Látva, hogy milyen indulatokat váltott ki Az arany emberrel kapcsolatos véleménye, ma is ugyanazt a választ adná a Könyves Magazin kérdésére? Fontos szétszálazni a dolgokat. Arra számítottam, persze, hogy előbb-utóbb valami támadás ér majd. Sokakkal megtörténik ez. Az viszont meglepett, hogy pont egy irodalmi lapban megjelent szakmai felvetést találtak alkalmasnak arra, hogy indulatgerjesztő szavakat rántsanak elő, amelyekre tömegek mozdulnak meg. Hagyomány, fenyegetés, cenzúra, ilyesmiket kiabáltak. Azt gondolom, ha nem emiatt, akkor valami más miatt mindenképpen ráléptem volna a piros gombra. Miért gondolja? Mert számos közéleti kérdésben kifejtettem már a véleményemet – legutóbb például az SZFE vagy az örökbefogadás témájában –, és ezek általában nem találkoznak a regnáló hatalom elképzeléseivel. Logikusabb, de ...
További részletek >>


A felnőttek oltása védi a gyerekeket is

Ha lassan is, de egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy a felnőtt magyar lakosság többsége megkapja a vakcinát, és védetté váljon az új koronavírussal szemben. A 18 év alattiakat viszont nem oltják, ezért egyre többször merül fel, hogy ezek után a vírus majd a gyerekekre „fókuszál”. Illetve ők is akkor lesznek ténylegesen védettek, ha ők is vakcinát kapnak. E témát is érinti legújabb Vakcina híradójában a Miérted Youtube-csatornáján Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. Megint Izrael a példa, a világ legjobb átoltottsági szintjével rendelkező országa, amit érdemes figyelni, ha a „vakcina utáni életre” vagyunk kíváncsiak. Egy friss tanulmányban azt vizsgálták, milyen hatással van a gyerekekre a 18 év feletti korosztályok átimmunizáltsága. Ezért gyerekeket és felnőtteket ...
További részletek >>


A magyarok többsége már a mobilján bankol

A Mastercard éves felmérése szerint a mobilbankot használók aránya először haladta meg az 50 százalékot a bankkártyával rendelkezők körében. Ugyan a hagyományos ügyintézésnek a pandémia is gátat szabott, de az adatok alapján a mobilbankolás népszerűsége évek óta dinamikusan nő. Két éve még csak a megkérdezettek 13 százaléka használt ilyen alkalmazást, ez az arány 2020-ra már elérte az 56 százalékot. Korosztályos bontásban a fiatalok (18-34 évesek) a legaktívabbak, itt 65% a felhasználók aránya, de ez a legidősebb vizsgált korosztályban (50-64 évesek) is közelít az 50 százalékhoz. A kutatásunk rámutatott, hogy 97 százalékos okostelefon penetráció mellett a többség banki ügyeit is ezeken az eszközökön szeretné intézni. Ma már néhány másodperc alatt ellenőrizhetjük egyenlegünket, küldhetünk azonnal pénzt, vagy ...
További részletek >>


Izgatottan, de félve várjuk a kiborg-jövőt

A Kaspersky biztonsági cég tavalyi NEXT konferenciájának témája az embertökéletesítés volt, az a folyamat, mikor az emberi testet tökéletesítik, javítják a jobb fizikai vagy mentális képességek elérése érdekében. Mindez nem sci-fi, hiszen napjainkban már többféle gyakorlati alkalmazása létezik ennek az élet különféle területein, bár a koponyánkba épített chipeknél még nem tartunk. Elég az egészségügyet, a sportot, az oktatást és a közlekedést említeni: ott vannak a tűzoltási és mentési műveleteknél használt exoszkeletonok (külső vázak), a pacemakerek, vagy gondolhatunk a szervek bionyomtatására, esetleg a szilikonos mellimplantátumokra, amik szintén egyfajta kiterjesztései a testnek. Vagy a hallássegítő készülékekre, a különféle protézisekre. A jövőben pedig szóba jöhetnek olyan implantátumok, amik a kognitív ...
További részletek >>


Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia

Ököritófülpös kicsit olyan, mint Budapest. Abból a szempontból legalábbis, hogy három település, Szatmárököritó, Fülpös és Mácsa összeolvadásával egy folyó két partján jött létre. A 12. századtól lakott Mácsa lakosságát hol a pestis tizedelte, hol az urai telepítették át oda, ahol nagyobb szükségük volt a dolgos kezekre, a falu ezért többször elnéptelenedett. A 19–20. század fordulóján, amikor Szatmárököritóhoz csatolták, már csak egyetlen tanyából állt. Szatmárököritó és Fülpös ugyancsak középkori települések: előbbit 13., utóbbit 14. századi iratok említik először. A két falut a Szamos választotta el egymástól, a Szatmári-síkságnak ez a része az Ecsedi-láphoz tartozott, míg a 19. század végén (a hatékonyabb mezőgazdasági termelés érdekében) a területet lecsapolták, a folyót pedig lassú ...
További részletek >>


Óraátállítás 2021: indul a visszaszámlálás

Az időjárás ugyan mindeddig nem tett rá komolyabb utalást, de ha másból nem is, az egyre hosszabbá váló nappalokból tudhattuk: itt a tavasz. Február végén a Nap alig 11 órán keresztül tartózkodott a látóhatár fölött, majd március 20-án eljött a tavaszi napéjegyenlőség, amikor a világ minden pontján 12-12 órán keresztül volt sötét és világos. Ettől kezdve a világos periódus hossza napról napra nagyobb mértékben haladja meg a sötét időszakét, március végén már több mint 12 és fél óra telik el napkelte és napnyugta között. A legszembetűnőbb változás viszont most vasárnap jön el: az órákat hajnali 2-kor 3-ra állítjuk át. Kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával „tovább lesz” világos. Ez nem volt mindig így, és nem is lesz már sokáig, bár a koronavírus-járvány miatt még mindig bizonytalan a ...
További részletek >>


Összeomlóban a szlovák koalíció, miniszterei távozásába bukhat bele a kormányfő

A szlovák kormánykoalíción belüli viták az orosz Szputnyik V vakcina beszerzése miatt bontakoztak ki március elején. Igor Matovic kormányfő lemondását ezért követelik egy hete már saját jobboldali és populista koalíciós társai is. Sőt, kedd délután a köztársasági elnök, Zuzana Caputová is felszólította a miniszterelnököt, hogy oldja meg a kialakult kormányválságot, és távozzon posztjáról. A krízis kiváltó oka, hogy a legnagyobb kormánypártot (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, OLaNO) irányító kormányfő állítólag még saját szövetségeseit, koalíciós társait is csak az utolsó pillanatban értesítette arról, hogy megállapodott az orosz vakcina beszerzéséről. Már amikor a kétmillió vakcina vásárlását (és megérkezését) bejelentették március elején, akkor is a koalícióból való kilépéssel ...
További részletek >>


Tényleg jobb világ lenne, ha mind ugyanazt néznénk a tévében?

Bár mindannyian sokszor hallottuk már, és talán magunk is úgy gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, azt is legalább ennyiszer elmondták, hogy a múltba vágyódás és a parttalan nosztalgia nem vezet sehová. Ám mindig sokat árul el az adott korról, hogy mi az, amit hiányolunk belőle, és a három forintos kenyér meg a fiatalságunk mellett egész biztos előkelő helyen szerepel a közös nyilvánosság iránti vágyakozás is. Közös nyilvánosság alatt azt értjük, hogy mindenki ugyanazt a tévét nézi, ugyanazt a rádiót hallgatja, ugyanazokat a filmeket látja a moziban, ugyanazokat az újságokat olvassa. Ezt a jelenséget nevezi a külföldi szakirodalom monokultúrának (a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel), és ez többek között azt is jelenti, hogy ha szándékosan ki nem rekesztjük magunkat ebből a valóságból, ez nemcsak abban ...
További részletek >>


Budapesten nyitott irodát az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatala

A terrorizmus elleni küzdelemben az előrejelzésnek és a megelőzésnek nagyobb szerepe van, mint valaha, és Magyarország elkötelezett a mellett, hogy hozzájáruljon ennek sikerességéhez – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatala (UNOCT) budapesti irodaátadó ünnepségén. Szijjártó Péter elmondta: a Budapesten működő ENSZ-szervezetek közül a legnagyobb, a menekültügyi főbiztosság tovább bővíti létszámát, a terrorizmus elleni hivatal pedig új irodát nyitott. A UNOCT a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem egyik legfőbb szereplője, erőfeszítései jelentősen hozzájárulnak a biztonság és a béke fenntartásához. Azzal, hogy a szervezet Budapesten nyitja meg regionális központját, Magyarország fontos helyet tölt be a ...
További részletek >>


A szabadság a magyarok istene

A „magyarok istene” kifejezésnek létezik előtörténete, de 1848 márciusától vált közismertté. Ekkor született meg Petőfi Sándor hat versszakból álló Nemzeti dal című költeménye, amely – a forradalom követeléseit tartalmazó tizenkét ponttal együtt – a magyar szabad sajtó egyik első megnyilvánulása is lett. A költemény a forradalom programversévé vált, és azóta is része a különféle nemzeti rituáléknak – lett légyen szó iskolai ünnepségről vagy éppen 1848-as állami megemlékezésről. Minden magyar, aki iskolába jár – elvileg – meg kell hogy tanulja a költő művét, melynek refrénje szerint: „A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” Nem hangzatosságra törekvő, véletlen szófordulatról, hanem tudatos megfogalmazásról van szó. A költő 1848 című, 1848. november elején ...
További részletek >>


Még ma is el kell magyarázni, hogy a prostituált nem hobbiból szexel, és valójában nem élvezi

Előző regénye is kemény témát választott, és a nemrég megjelent Városi rókák sem lett éppenséggel könnyed nyári limonádé: a kisgyerekes mindennapokba minden jólét mellett is beletört Klára, a gyerekét otthon hagyva külföldön dolgozó Andi és a prostitúcióra kényszerített Timi sorsa fonódott össze benne. De jó a vége! Kerülni akartam az olyan befejezést, ami nyitott, vagy a szereplőnek nem a lehető legjobban alakul a sorsa. Valahogy úgy voltam vele, itt vannak ezek a nők, akikkel borzasztó dolgok történnek, de túlélők lesznek, és nem áldozatok. De közben azért ez a happy end nem olyan egyértelmű: a külföldön dolgozó anya hazakerül ugyan, de mi garantálja, hogy hamarosan ne kényszerülne rá megint, hogy otthon hagyja kisfiát a megélhetésért? Vagy hogy a traumái után a testvére összeszedi-e magát valaha? Semmi sem ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük