Menü Bezárás

Szakemberek figyelmeztetnek: ez a koronavírus már nem az, mint 4 héttel ezelőtt

Zacher Gábor szerint megdöbbentőek a kórházi számok, de bírni fogják.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


A romló járványhelyzet ellenére Franciaország még kivár az újabb korlátozásokkal

Miközben az őszi hullám tetőzéséhez közelítenek a koronavírus-járvány kórházi mutatói Franciaországban és a szakemberek újabb korlátozásokat szorgalmaznak, Emmanuel Macron államfő egyelőre még nem szeretne a harmadik utasnak nevezett kormánystratégián változtatni, de nem zárt ki a közeljövőben újabb szigorításokat. A brit fertőzőbb vírusvariáns okozta harmadik hullám elsősorban abban tér el az előző két járványhullámtól, hogy miután területileg nagyon különböző a fertőzöttség, a kórházak leterheltsége is megyénként változó és az idősebbek egyre nagyobb arányú átoltottságának köszönhetően a halálozás kisebb mértékű. A súlyos betegek aránya viszont nagyobb és számuk napról napra nő. A kormányzat eddig inkább a helyi szintű korlátozásokkal és az oltási kampány gyorsításával akarta a brit ...
További részletek >>


Sebességet váltott a koronavírus, nekünk is fel kell zárkózni

Ez a hullám most más, mint a többi, ezért máshogy is kell védekeznünk ellene – ez volt a legfontosabb konklúziója annak a beszélgetésnek, amit a KOVIDők szervezett három szakorvos között. Egyelőre nem lehet a lezárások feloldásáról beszélni, mert többen betegszenek meg, mint az első két hullám alatt, mások a tünetek, több a fiatal fertőzött, olyan is, aki kórházi kezelésre szorul. Ugyanakkor nem szabad elmennünk a lezárások és a járvány pszichés következményei mellett sem: több a depressziós, a szorongással élő, megnőtt az antidepresszánsok és a hangulatjavítók iránti kereslet, az alkohol- és cigarettafogyasztás pedig az egekbe szökkent. A harmadik hullám a lezáratlan második hullámra tevődött rá, ami még mindig aránylag magas esetszámokat produkált. Így találkoztunk a brit mutánssal, ami jobban terjed, és egyes ...
További részletek >>


Mit kell tudni a favipiravirról?

A favipiravir a remdesivir mellett az egyetlen olyan gyógyszer, amely a klinikai vizsgálatok alapján meglehetősen nagy bizonyossággal hatékony a SARS-CoV-2 koronavírus ellen. De csak akkor, ha a betegség korai szakaszában alkalmazzák. Ezért számos szakember küzdött azért, hogy a gyógyszert ne csak a már kórházba került betegeknél lehessen alkalmazni. A Magyar Tudományos Akadémia részéről e véleményt legmarkánsabban Keserű György Miklós, Kovács L. Gábor és Makara B. Gábor akadémikusok képviselték. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja, a Magyar Tudomány Ünnepén is tartott előadást a favipiravirról. Vele készített most interjút az MTA weboldala, ezt foglaljuk össze. Az akadémikus felhívta rá a figyelmet, hogy a ...
További részletek >>


Zacher Gábor: Egy lófaszt tértem meg, a saját véleményemet mondom

„Hamut kell szórnom a fejemre, mert látom, hogy mit okoznak a vírus legújabb variánsai. Egy héttel ezelőtt még azt mondtam, hogy a kínaival én nem oltatnám be magam, de most már azt kell, mondjam, hogy azzal is” – jelentette ki Zacher Gábor a 168.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjújában. Az interjú után Ceglédi Zoltán elemző-humorista erős szavakkal kritizálta a toxikológust, felelőssé téve őt azért, hogy veszélyben lévő emberek lemondtak a védelemről. Zacher szerda reggel a Keljfeljancsi című műsorban Fiala János kérdésére reagált a bírálatra. „Először is, ha már így írta ez az úriember: ki faszom az a Ceglédi Zoltán? Halvány segéd lila gőzöm nincsen róla” – mondta Zacher, aki bár nincs fent a Facebookon, a feleségétől hallotta, hogy ott „ilyen mindenféle figurák szoktak kommentelni bizonyos dolgokat”. ...
További részletek >>


Balassagyarmat polgármestere hetekkel ezelőtt figyelmeztetett a harmadik hullámra. Igaza lett

Két héten belül megtelhet koronavírusos betegekkel a balassagyarmati kórház – értesült a 24.hu. Csach Gábor, a város fideszes polgármestere, aki Facebook-oldalán rendszeresen ad pontos tájékoztatás a helyi járványügyi helyzetéről, vasárnap írt arról, hogy jelenleg 120 Covid-beteget gyógyítanak a kórházban, és közülük 14-en vannak lélegeztetőgépen. Információink szerint a város kórházában megközelítőleg 240 koronavírusos beteg ellátására van kapacitás és 40 lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Mivel a településen nő a fertőzöttek száma, de sokan csak az első tüneteket követően egy-két héttel kerülnek kórházba, a hónap második felére elfogyhatnak a helyek az egészségügyi intézményben. Balassagyarmaton is berobbant az elmúlt hetekben a harmadik hullám, de úgy tudjuk, még nagyobb problémát jelent, hogy a ...
További részletek >>


Zacher Gábor: A kórházi kapacitás már most a végét járja

A 168.hu-nak a toxikológus azt mondta, a betegek miatt nem adják fel, hiszen egyre többen kerülnek kórházba, rohamosan töltődnek a covid-osztályok, komplett családok érkeznek és egyre több a fiatal. Ezt tapasztalja a hatvani kórházban és akkor is, amikor mentőzik. Zacher Gábor több mint harmincöt éves pályafutása alatt nem tapasztalt még olyat, mint amivel most szembesül. Naponta három-négy vagy több beteggel kell közölnie, hogy lélegeztetőgépre kapcsolják, és lehet, soha többet nem ébred fel, miközben néhány órával előtte még a viziten beszélgettek.  Már jó ideje nem számolja, hány órát dolgozik, egybefolynak a napok. Egy héten nyolcvan óra a minimum. Neki kapóra jön, hogy munkaalkoholista, de most a többiek sem engedhetik meg maguknak, hogy elfáradjanak, panaszkodjanak, most nincs pofázás, most meló van. A hatvani ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Csehország Covid-katasztrófájának van egy fontos tanulsága

Mindent elárul a csehországi járványhelyzetről, hogy az elmúlt egy hétben itt azonosították lakosságarányosan a legtöbb fertőzöttet az egész világon. Egymillió főre átlagban napi több mint 1100 új beteget találtak, ami több mint tízszer annyi, mint a németországi adat. Ennek megfelelően szerdára rekordot döntött a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma. Csehország az első hullámot tavaly tavasszal több közép-európai országhoz hasonlóan jól kezelte, de tavaly ősztől képtelenek érdemben tenni a kór terjedése ellen. Andrej Babis kormányfő pedig rendesen sarokba van szorítva. A társadalom egy része túlzottnak ítélte meg már az eddigi korlátozásokat is, miközben a másik fele azzal vádolja a kormányt, hogy túl későn lépett a brit mutáns megjelenésekor. A krízis ráadásul éppen egy kampány közepére esik, hiszen ...
További részletek >>


„A Pfizerre heteket kell várnia, de van kínai, jöjjön”

Összevissza beszélnek a tévében és a rádióban az oltóanyagról, mi nem is kaptunk. Az emberek is teljesen megbolondultak – fakadt ki a telefonban egy Nógrád megyei háziorvos, aki mielőtt válaszolt volna kérdésünkre, hogy pontosan milyen vakcináról van szó, idegesen letette a telefont. A doktornő nincs egyedül az országban a küzdelmével: egyre több fajta vakcinával oltanak a háziorvosok, és amellett, hogy kinek, melyik korcsoportnak melyik adható be, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által küldött lista is köti a kezüket. A NEAK minden héten frissített listát küld a háziorvosoknak azoknak a pácienseiknek a nevével, akiket az adott héten oltani kellene. A regisztráltak oltási programja február 4-én indult: a kórházi oltópontokon kívül ekkor kezdődött meg a háziorvosi rendelőkben is a vakcináció. A körzeti orvosok ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Zacher: Drámai, amikor a kórteremben szinte mindenki a gyerekem lehetne

„Tényleg nagyon nagy gáz van” – mondta Zacher Gábor a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a járvány miatt túlterhelt egészségügyi ellátórendszerről. A hatvani kórház Covid-osztályán dolgozó toxikológus szerint az „egészségügyi kapacitás nemhogy a végét járja, hanem túl van ezen”. A dolgozók még tartják magukat, de újabb és újabb emberekre lenne szükség – tette hozzá Zacher, aki úgy véli, megoldást csak az oltás jelenthet. „Drámai, amikor úgy megyek be vizitelni egy kórterembe, hogy az ott fekvők szinte mindegyike a gyerekem lehetne. Ilyennel azért nem találkoztunk” – fogalmazott. Kedden csak a nappali időszakban 44 beteg fordult meg a hatvani kórház sürgősségi osztályán, pedig ez csak egy városi kórház, nem egy megyei centrum. Az esetek kétharmada volt Covid-gyanús vagy már igazoltan fertőzött. ...
További részletek >>


„Tudták, mit csinál a nőkkel, de félrenéztek. Nekem ütnöm kellett, hogy elengedjen”

Bálint Pétert 2020 áprilisában, a tanév közben váratlanul mentették fel dékáni pozíciójából a Debreceni Egyetemen. A József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író 2015 óta vezette az intézmény hajdúböszörményi gyermeknevelési és gyógypedagógiai karát. Lapunk januárban írta meg, hogy a távozás mögött egy zaklatási ügyben indított etikai vizsgálat állhat, melynek végén elítélték Bálintot. Ennél többet azonban akkor nem tudtunk kideríteni. Cikkünk megjelenése után többen jelentkeztek, hogy beszélnének Bálintról. Köztük olyanok, akik nem a Debreceni Egyetemen kerültek kapcsolatba vele, de olyan is, akinek egy több mint 30 éves története volt. Tucatnyi forrással folytattunk beszélgetéseket, ezekből kiderült, hogy Bálint visszaélései – melyek nem függetlenek az ő, felsőoktatásban betöltött hatalmi ...
További részletek >>


Kemenesi: mi lesz a vakcina után?

Ismét Vakcina híradóval jelentkezett közösségi oldalán Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. A videón ezúttal az izraeli „sikertörténetről”, az AstraZeneca vakcinája körül előállt helyzetről, a vírus mutációiról, illetve arról beszélt, mi lesz a vakcina után. A vakcina után Egyre több embert érintő kérdés, hogy mi lesz a vakcina után, pontosabban a védettséggel együtt jár-e majd valamilyen „szabadság”, bármilyen mentesség. A tudomány álláspontja ebben a kérdésben elég egyértelmű. A vakcinák hatását populációs szinten kell értékelnünk, ki kell húznunk a vírus méregfogát olyan formán, hogy csökkenjen a súlyos fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a halálozások száma. Ez hozza majd el azt a megváltást, pontosabban a nyitás lehetőségét. ...
További részletek >>


Megteltek az intenzív osztályok Romániában

Romániában, három hónap után először, kedden ismét meghaladta a 6000-et a 24 óra alatt beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma, vagyis egy hónap alatt több mint kétszeresére emelkedett a fertőzésszám, a Covid-kórházak intenzív osztályain pedig szinte mindenütt beteltek a helyek, írja az MTI. A keddi 6118 új fertőzött az utóbbi két hét átlagának másfélszerese, a 133 haláleset pedig 60 százalékkal több az utóbbi két hét átlagánál. A járványügyi szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a „rejtőzködő” fertőzöttek miatt a hivatalos adatok nem tükrözik a baj mértékét. Nelu Tataru, a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke rámutatott: csökkent a tesztek száma, sok fertőzött a tesztelés elkerülésével próbálja kicselezni a karantént, aminek az a következménye, hogy a koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Operatív törzs: Nem kell választani, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre

Hiába emelkedik drasztikusan a betegszám, az operatív törzs szerint mindenkinek jut kórházi ellátás és lélegeztetőgép. A Hvg.hu azután kereste meg a hivatalos szervet, hogy Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának vezetője azt mondta, hogy egyes kórházakban már külön csapat méri fel azt, hogy ki kapjon intenzív ellátást, mert nagyobb az esélye a túlélésre (triázsolás). Az operatív törzs a Hvg.hu-nak küldött válaszában határozottan cáfolta ezt az ellátást: A magyar kórházakban ilyen gyakorlat, a drasztikusan emelkedő betegszám mellett továbbra is mindenkinek jut kórházi ellátás és lélegeztetőgép, megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre, és ha szükséges, tovább bővítjük. A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke, Daróczy-Gaál Ágnes az ATV Híradónak viszont arról beszélt, hogy nagyon rosszak a ...
További részletek >>


Bedöntheti a traumatológiai és a sürgősségi ellátást a hétfőn hatályba lépő törvény

Tárgyalnak még, vagy már nincsenek kérdőjelek? Kérdőjelek és tárgyalások is vannak még. Kérdőjelből van több. Pedig már csak pár nap van hátra a törvény hatálybalépéséig. Nagyon reméljük, hogy még ezalatt a kis idő alatt is változik a helyzet, és tisztul a kép. A kamara párbeszédet folytat az Országos Kórházi Főigazgatósággal, amit tárgyalás helyett inkább konstruktív felelgetésnek neveznék. Kérdéseket teszünk fel, értelmezéseket kérünk a rendeletekhez, és rendszeresen kapunk használható információkat tartalmazó válaszokat. Az általunk jelzett problémákat befogadják és foglalkoznak velük. Ugyanakkor az egész folyamat jelentős késésben és csúszásban van, ami nem a nemrég felállított Országos Kórházi Főigazgatóság hibája. Március 1-jén mégis csak minden egészségügyben dolgozó elé új szerződést ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


„Egy börtön, amiért fizetek is” – így változott meg a járvány alatt, hogy mit jelent az otthonunk

Mi értelmük van a múzeumoknak, ha mindenki otthon marad? Ha éppen a műalkotásokkal való személyes találkozás lehetősége vész el? Ezzel a kérdéssel szembesültek a világ összes múzeumának dolgozói a múlt tavaszi karanténidőszakban. Miközben persze tevékenységük egy része, a gyűjtemény rendszerezése és bővítése, a kutatás hellyel-közzel tovább folytatódhatott, a múzeumi munka leglátványosabb része, vagyis a kiállítás-rendezés, a különféle művek bemutatása egy időre kényszerűségből elmaradt. Azok a múzeumok, amelyek a tavaszi, majd az őszi-téli karanténidőszakban is meg akartak mutatni valamit magukból és a gyűjteményükből, többnyire ugyanazokhoz a módszerekhez folyamodtak. Befotóztak egy-egy kiállítást, „virtuális sétát” kínáltak a honlapjukra tévedő látogatóknak. Miközben ezeknek a tiszteletre méltó ...
További részletek >>


A brit felnőttek 20 százalékát már beoltották

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok alapján megközelítette a 10,5 milliót a koronavírus ellen beadott oltások első dózisainak száma Nagy-Britanniában. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt brit lakosság 20 százalékát már beoltották – számolt be az MTI. Az újonnan kiszűrt fertőzések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma mindeközben továbbra is jelentős ütemben csökken. A brit egészségügyi minisztérium csütörtök esti ismertetése szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 10 490 487-en kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, vagyis a 16 évesnél idősebbek közül minden ötödik részesült a vakcinában. A 16 évesnél fiatalabbakat egyelőre nem oltják tömegesen. Ebből a korcsoportból jelenleg csak azokat hívják be oltásra, akiknek fokozott megbetegedési, illetve ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Franciaországban teljes zárlat jöhet

A forgatókönyvek között szerepel a jelenlegi helyzet megtartásától a nagyon szigorú karanténig több lehetőség – mondta a kormányszóvivő. A döntés meghozatalához Emmanuel Macron államfő további elemzéseket kért a lehetséges forgatókönyvekről és azok hatásairól, de a jelenlegi helyzet fenntartása kevésbé tűnik valószínűnek – hangsúlyozta Gabriel Attal. A kijárási tilalomnak a kormányszóvivő szerint relatív hatása van, ami valós, de jelenleg nem elégséges, mert bár lassítja a vírus terjedését, de nem elég gyorsan, miközben a korábbinál fertőzőbb variánsok egyre nagyobb mértékben terjednek az országban. A nagyon fertőző brit variáns aránya a párizsi régióban január 11. és 22. között 9,4 százalék volt a párizsi közkórházak igazgatóságának tanulmánya szerint, s emiatt nagyon jelentős ismét a ...
További részletek >>


De hová tűnt az influenza?

Ősszel Európa-szerte attól tartottak a szakértők, hogy az influenzaszezon még nagyobb nyomást helyezhet a koronavírus-járvány miatt egyébként is leterhelt egészségügyi rendszerekre. Ehhez képest az influenzának január elején szinte nyoma nincs nemcsak Magyarországon, de a kontinensen sem. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hetente közli az influenza-figyelőszolgálat adatait: rögzítik az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók számát és az erre kijelölt orvosok által beküldött minták eredményeit is. 2020 40. hetétől mostanáig mindössze egyszer mutatták ki az influenzavírust a laboratóriumi vizsgálatok során Magyarországon, ez viszont kevésbé mérvadó, mert az azt megelőző évben is mindössze négyszer azonosították a betegséget ebben az időszakban, a mintavételek száma pedig az influenza esetében minimálisnak ...
További részletek >>


Saját sírját is áshatja a stúdió, amelyik feldühíti a sztárjait

2020 a filmipar számára is fekete év volt, Hollywoodot még a vásznakat évek óta uraló szuperhősei sem tudták megmenteni a mélyrepüléstől. A tavaszi leállás pár hét alatt térdre kényszerítette az összes akcióhőst és igazságosztót, a stúdiók sorra halasztották el kitűzött premierjeiket – James Bondtól a Fekete Özvegyig minden húzónevet próbáltak átmenteni a biztonságosnak tűnő jövőbe, ahol már újra lehet rendesen moziba járni. A járvány így sikerrel nullázta le a nyári blockbuster-szezont, amit csak még jobban kiemelt a mozik megmentőjeként beharangozott Tenet szerény teljesítménye augusztus végén. A fő reménysugarat az jelentette, hogy karácsonyra talán rendeződik a helyzet, és lehet egy erős hajrát produkálni a pénztáraknál, de a második hullám ezt a reményt  is elsöpörte. A box office-számok a maguk ...
További részletek >>


Saját sírját is áshatja a stúdió, amelyik feldühíti a sztárjait

2020 a filmipar számára is fekete év volt, Hollywoodot még a vásznakat évek óta uraló szuperhősei sem tudták megmenteni a mélyrepüléstől. A tavaszi leállás pár hét alatt térdre kényszerítette az összes akcióhőst és igazságosztót, a stúdiók sorra halasztották el kitűzött premierjeiket – James Bondtól a Fekete Özvegyig minden húzónevet próbáltak átmenteni a biztonságosnak tűnő jövőbe, ahol már újra lehet rendesen moziba járni. A járvány így sikerrel nullázta le a nyári blockbuster-szezont, amit csak még jobban kiemelt a mozik megmentőjeként beharangozott Tenet szerény teljesítménye augusztus végén. A fő reménysugarat az jelentette, hogy karácsonyra talán rendeződik a helyzet, és lehet egy erős hajrát produkálni a pénztáraknál, de a második hullám ezt a reményt  is elsöpörte. A box office-számok a maguk ...
További részletek >>


Romániában a gyerekeket sem kíméli a járvány harmadik hulláma

Romániában a gyerekeket sem kíméli a koronavírus-járvány harmadik hulláma – közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján a román egészségügyi miniszter. Vlad Voiculescu elmondta: 167 gyereket kezelnek a koronavírusos esetekre szakosodott kórházakban, közülük 16-ot intenzív osztályon, kettőt pedig lélegeztetőgépre kötve. A miniszter arról számolt be, hogy a járvány harmadik hulláma minden eddiginél jobban próbára teszi az egészségügyi rendszert. Amint az elmúlt hetekben rendszeresen megtörtént, vasárnap is megdőlt a kórházban ápolt és az intenzív terápiára szoruló koronavírusos betegek rekordja. A vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint 13 714 Covid-19-beteg fekszik a kórházakban, közülük 1456-an intenzív terápiás osztályokon.  A miniszter a harmadik hullám jellemzőjeként említette azt is, hogy egész családok ...
További részletek >>


Holdutazással licitál a kecskékre szakosodott ellenfeleire egy képviselőjelölt Indiában

Április elején választások kezdődnek Indiában: öt államában is a végéhez érkezett a kampányidőszak, amelyben az egyik jelölt olyan ígéretcsomaggal állt elő, amihez fogható a világpolitikában nem sűrűn akad. Március végén a politikai szerepvállalása előtt újságíróként dolgozó, Tamilnádu államban induló, harminchárom éves Thulan Saravanan Facebookon is közzétette az ígéreteiről szóló listáját, amiben többi között olyanok szerepelnek, mint a háztartásokat robotokkal ajándékozza meg, melyek elvégzik az emberek helyett a házimunkát, minden család kap iPhone-t, helikoptert és rakétaindítót, a házasságra készülők pedig gyémántgyűrűt és arany ékszereket, háromszintes házakat, az igazán kalandvágyók pedig egy száznapos holdutazással is számolhatnak. Az abszurd választási ígéretek elérték, hogy egy ...
További részletek >>


Több mint 218 000 AstraZeneca vakcina érkezett Magyarországra

Április 1-jén összesen 218 400 adag AstraZeneca oltóanyag érkezett hazánkba. Február eleje óta ez már a kilencedik szállítmány az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű oltóanyagából, ezzel a vállalat által Magyarországra küldött vakcina mennyisége átlépte a 660 ezer adagot. Az AstraZeneca első vakcinaszállítmánya – az Európai Bizottság január 29-i feltételes forgalomba hozatali engedélyét követően – február 6-án érkezett meg Magyarországra. Azóta további nyolc időpontban, heti rendszerességgel, két hónap alatt összesen 666 700 adag oltóanyagot küldött a brit-svéd vállalat hazánkba. A ma érkezett 218 400 adag AstraZeneca vakcina eddig a legnagyobb egyszerre érkező mennyiség az Európai Uniós beszerzésből, ami 109 200 ember kétszeri oltását teszi lehetővé, ez megfelel egy nagyobb magyar város ...
További részletek >>


Allergén anyagokat tartalmazhatnak a D-vitamin készítmények

A D-vitaminról rengeteg minden jelent már meg tudományos berkeken belül is, ami nem is csoda, hiszen egy járványhelyzetben nagyon fontos kérdés, hogy milyen vitaminok és ásványi anyagok szükségesek a szervezet megfelelő működéséhez. A jelenlegi legfrissebb tudományos konszenzus (a The Lancet Diabetes Endocrinology szaklapban a legújabb metaanalízis) szerint a D-vitamin segít valamicskét a légúti fertőzések megelőzésében, de nem számottevően. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem érdemes D-vitamint szedni, hiszen az immunrendszer megfelelő működéséhez például szükség van rá, ha nem termel eleget a szervezet, és a terhes nőknél is ajánlott, hiányában a babánál is problémák alakulhatnak ki. Sokan mégsem szedik a D-vitamin készítményeket, egyszerűen azért, mert nem tehetik – írja dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos a ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük