Menü Bezárás

Szlávik János: Megtelt a kórház

A Dél-pesti Centrumkórházban már nincs szabad ágy a koronavírusos betegek számára.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Szlávik János: Megtelt a kórház

A Dél-pesti Centrumkórházban már nincs szabad ágy a koronavírusos betegek számára.
További részletek >>


A NAIH elnöke lép a vakcinakáosz után, támogatná a kötelező oltást is

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)  Tényi István közérdekű bejelentése alapján vizsgálatot indított a hétvégi oltáskáosz miatt. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke azt mondta a Népszavának, hogy „a hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe”. Ennél bővebben a vizsgálat lezárultáig nem akarta kommentálni, mi történt a hétvégére meghirdetett, majd lefújt, majd részben mégis megvalósított tömeges „oltakozásnál”. Kapcsolódó Az egyik oltópontról egy másik helyre küldték át az embereket, de végül ott sem kaptak oltást Vasárnap reggel is folytatódott a szombati káosz az oltópontokon. Az úgynevezett oltási igazolványról azt mondta, arról uniós szintű döntés kellene, amíg az nincs, addig azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány ...
További részletek >>


Minden, a koronavírusos betegek számára fenntartott ágy tele van a Dél-Pesti Centrumkórházban

A koronavírus-járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, és rendkívül súlyos a helyzet – közölte a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa kedden a Kossuth rádióban, amit a Portfólió szemlézett. Szlávik János azt mondta, a Dél-Pesti Centrumkórházban minden, a koronavírusos betegek számára fenntartott ágy tele van, és nagyon sokan vannak az intenzív osztályon is. Hozzátette: Hallom, hogy az egész országban sajnos egyre több beteg kerül kórházba, egyre több beteg kerül intenzív osztályra és sajnos lélegeztetésre Szlávik kitért arra is, eddig ritkának számított, hogy a betegség egy egész családon „átvonuljon” egyszerre, ma viszont már gyakori, mert az új mutáns vírusvariánsok nagyon könnyen terjednek emberről emberre. Hozzátette, ez okozza az esetek számának felfutását és azt is, hogy egyre ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Mi történik akkor, ha ezernél többen kerülnek lélegeztetőgépre?

A magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el – mondta még decemberben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Akkor a járvány a szakember szerint platón volt, most a brit vírusvariáns agresszív terjedése miatt többször is csúcsot döntött: 9 ezernél is több új fertőzöttet jelentettek pénteken, és több mint 8700 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. A legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetett betegek száma pedig a rektor által említett, lélektani határnak számító ezret közelíti: csütörtökön már 949 embert ápoltak lélegeztetőgépen. Már az őszi, második hullámban telítődtek a kórházak, akkor azt írtuk, ahogy meghal egy beteg az intenzíven, ...
További részletek >>


Csehország Covid-katasztrófájának van egy fontos tanulsága

Mindent elárul a csehországi járványhelyzetről, hogy az elmúlt egy hétben itt azonosították lakosságarányosan a legtöbb fertőzöttet az egész világon. Egymillió főre átlagban napi több mint 1100 új beteget találtak, ami több mint tízszer annyi, mint a németországi adat. Ennek megfelelően szerdára rekordot döntött a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma. Csehország az első hullámot tavaly tavasszal több közép-európai országhoz hasonlóan jól kezelte, de tavaly ősztől képtelenek érdemben tenni a kór terjedése ellen. Andrej Babis kormányfő pedig rendesen sarokba van szorítva. A társadalom egy része túlzottnak ítélte meg már az eddigi korlátozásokat is, miközben a másik fele azzal vádolja a kormányt, hogy túl későn lépett a brit mutáns megjelenésekor. A krízis ráadásul éppen egy kampány közepére esik, hiszen ...
További részletek >>


Hvg: A koronavírusos betegekkel szerették volna megismertetni orvosaik arcát, de Kásler Miklós megtiltotta

AZ ARC plakátkiállítás szervezői védőruhára ragasztható portrékat csináltak volna a Dél-Pesti Centrumkórház orvosairól, hogy láthassák a betegek, ki kezeli őket, de a Hvg.hu szerint a fotózás előtt egy nappal indoklás nélkül visszamondták az egészet. A lap szerint olasz és izraeli példa alapján találta ki az ARC csapata, hogy itthon is segítenek jobbá tenni a koronavírussal kezelt betegek életét azzal, hogy lefotózzák a Dél-Pesti Centrumkórház orvosait, akik a képet felragaszthatnák a ruhájukra. Így nagyjából egy év után nem csak védőruhába bújt embereket láhatnának a betegek, hanem valódi arcokat. Doctors in an Israeli hospital are wearing a photo of themselves so that patients will know who’s treating them. Beautiful idea… Közzétette: The Truth – 2020. április 4., szombat A Hvg.hu azt írja, az “Arccal a ...
További részletek >>


Csehországban is lelassul az oltás

Az eredetileg tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb, koronavírus elleni vakcinát kap Csehország a következő néhány hétben a Pfizer/BioNTech cégektől – közölte Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szombaton a dél-morvaországi Brünnben, miután megkapta az egyik helyi kórházban a védőoltás második adagját is. Csehországban szombatig mintegy 190 ezer embert oltottak be a Pfizer/BioNTech vakcinájával. Az első körben az egészségügyben dolgozók és az idősotthonokban lakók kapták meg a koronavírus elleni oltást. A második adag beadása a hét végén indult be. Eredeti számításainktól eltérően a Pfizer vakcinájából mintegy 20 százalékkal lesz kevesebb. Ez az oltási folyamat lassulását jelenti februárban, a második adagok beadására azonban elegendő vakcinával rendelkezünk. Az új oltásokból kevesebb lesz, mondta a ...
További részletek >>


Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban

2020. december 27-ét olyan jelentőségű napnak szánták az Európai Unió történetében, mint a normandiai partraszállást, pont ezért kapott már eleve történelmi nevet. Az Európai Bizottság nagyon szerette volna, ha a közös uniós, koronavírus elleni oltási program startjának napját V-napnak hívják. Ezzel csak egy probléma van: nem azon a napon kezdtek el oltani az unióban. Hiába igyekezett megszervezni az Európai Bizottság az oltás közös elkezdését, három tagország már december 26-án, szombaton elkezdte beadni az oltásokat: Magyarország, Szlovákia és Németország. A bizottság ennek ellenére is sikernek tartja a közös oltás elkezdését, amit most már inkább V-hétvégeként emlegetnek. Koszticsák Szilárd / MTI Szlávik János elsőként beoltja Kertész Adrienne osztályvezető főorvost a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december ...
További részletek >>


Szijjártó László: Sokkal több életet lehetne megmenteni, ha hallgatnának a betegágyaknál robotolókra

A Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamara elnöke a 168.hu-nak azt mondja, ágy, eszköz van, az orvos, ápoló továbbra is kevés. Ez életekbe kerülhet. Szijjártó László általános gondnak tartja, hogy egy-egy ápolóra, orvosra jóval több beteg jut, mint ahány ellátását még kiválóan meg tudnák oldani. A napi halálozási adatok az egészségügy évtizedes lemaradását mutatják, most kell azzal szembenézni a pandémia idején, hogy  megmenthető betegek is meghalnak. Szijjártó László az egyik fő hibának azt tartja, hogy nem optimális a betegek elosztása, továbbra sem veszik figyelembe, mit bír el egy-egy intézmény. A túlterhelt kórházak mellett vannak olyanok is, ahol még van szabad kapacitás. Kapcsolódó Megyei orvosi kamarai elnök: Kutya kötelességünk elmondani, ha egy kórház nem tudja a megfelelő minőségben ...
További részletek >>


Szijjártó László: Sokkal több életet lehetne megmenteni, ha hallgatnának a betegágyaknál robotolókra

A Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamara elnöke a 168.hu-nak azt mondja, ágy, eszköz van, az orvos, ápoló továbbra is kevés. Ez életekbe kerülhet. Szijjártó László általános gondnak tartja, hogy egy-egy ápolóra, orvosra jóval több beteg jut, mint ahány ellátását még kiválóan meg tudnák oldani. A napi halálozási adatok az egészségügy évtizedes lemaradását mutatják, most kell azzal szembenézni a pandémia idején, hogy  megmenthető betegek is meghalnak. Szijjártó László az egyik fő hibának azt tartja, hogy nem optimális a betegek elosztása, továbbra sem veszik figyelembe, mit bír el egy-egy intézmény. A túlterhelt kórházak mellett vannak olyanok is, ahol még van szabad kapacitás. Kapcsolódó Megyei orvosi kamarai elnök: Kutya kötelességünk elmondani, ha egy kórház nem tudja a megfelelő minőségben ...
További részletek >>


PCR-teszttel lehet belépni Szlovéniába, de vakcinaigazolással kiváltható

Az új határrendelet szerint az összes volt jugoszláv tagállam is vörös listára került, és – néhány kivétellel – a szlovén állampolgárok sem utazhatnak ezekbe az országokba. Korábban antigén gyorsteszttel is be lehetett utazni az országba, de az említett államokból hamis tesztekkel érkezők miatt szigorítottak a feltételeken. Azoknak, akik nem rendelkeznek PCR-teszttel, tíz napig tartó kötelező hatósági karanténba kell vonulniuk. Például akik Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából vagy Észak-Macedóniából szeretnének Szlovéniába belépni, többek között Horvátországban vagy Magyarországon elvégzett teszttel utazhatnak csak be Szlovéniába. Ljubljana vörös besorolású országként tartja számon a szomszédos országokat is, Magyarországot, Ausztriát és Olaszországot. A PCR-teszt kiváltható oltási bizonyítvánnyal vagy ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


„A félelmünknél fontosabb volt a célunk” – egy éve készült a videó, ami után a világ másképp állt a járványhoz

Míg mostanra megszokottá vált a napi több ezer új fertőzött hazánkban, addig tavaly ilyenkor naponta alig több tucat koronavírusos esetet jelentettek. Egy évvel ezelőtt a mostanihoz képest meglehetősen csekély információval rendelkeztünk a vírusról – homály fedte, melyek a jellemző tünetek, kik alkotják a legveszélyeztetettebb csoportokat, vagy mi történik, ha valaki kórházba kerül. Aztán jött ez a videó. Március 20-án a Sky News tett közzé egy alig több mint ötperces felvételt, amelyet az olaszországi Bergamo kórházában forgattak. A Lombardiában található város ekkor a járvány egyik gócpontjának számított, a riporterek pedig megmutatták, mi történik a városi kórház falai között. A videón látható, ahogy az osztályok tömve vannak levegőért kapkodó, lélegeztetett emberekkel. Az intenzív osztály megtelt, a ...
További részletek >>


Sebességet váltott a koronavírus, nekünk is fel kell zárkózni

Ez a hullám most más, mint a többi, ezért máshogy is kell védekeznünk ellene – ez volt a legfontosabb konklúziója annak a beszélgetésnek, amit a KOVIDők szervezett három szakorvos között. Egyelőre nem lehet a lezárások feloldásáról beszélni, mert többen betegszenek meg, mint az első két hullám alatt, mások a tünetek, több a fiatal fertőzött, olyan is, aki kórházi kezelésre szorul. Ugyanakkor nem szabad elmennünk a lezárások és a járvány pszichés következményei mellett sem: több a depressziós, a szorongással élő, megnőtt az antidepresszánsok és a hangulatjavítók iránti kereslet, az alkohol- és cigarettafogyasztás pedig az egekbe szökkent. A harmadik hullám a lezáratlan második hullámra tevődött rá, ami még mindig aránylag magas esetszámokat produkált. Így találkoztunk a brit mutánssal, ami jobban terjed, és egyes ...
További részletek >>


Megteltek a koronavírusos betegek számára fenntartott ágyak a Dél-pesti Centrumkórházban

Az intézmény infektológus főorvosa szerint most már gyakori, hogy egész családokon „átvonul” a fertőzés.
További részletek >>


Megteltek a koronavírusos betegek számára fenntartott ágyak a Dél-pesti Centrumkórházban

Az intézmény infektológus főorvosa szerint most már gyakori, hogy egész családokon „átvonul” a fertőzés.
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Szlávik János: Gyakrabban kerül kórházba olyan 40-50 éves ember, akinek nincs alapbetegsége

Meredeken emelkedik az új koronavírus-fertőzöttek száma és ezzel párhuzamosan nőni fog a kórházba kerülők, sőt az intenzív osztályokon kezeltek száma is – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának. Kapcsolódó Lélegeztetőgépre került Bányai Gábor országgyűlési képviselő Altatásban tartják. Szlávik János rámutatott arra: Magyarországon úgy kezdődött el a harmadik hullám, hogy a második véget sem ért, és már itt is terjednek a koronavírus mutáns változatai. Hozzátette, mivel a mutánsok más országokban is megemelték a fertőzésszámot, ezért arra lehet következtetni, hogy itt is hasonlóan alakul a járvány. Kitért arra is: utóbbi néhány hétben azt figyelték meg, hogy csökken a súlyos betegek átlagéletkora, gyakrabban kerül kórházba olyan 40-50 éves ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Szlávik János: Meg kell győzni az embereket arról, hogy a kínai vakcina is biztonságos

A harmadik hullám elején vagyunk, már ha lesz hullám, de valóban észrevettük, hogy emelkedik a kórházban fekvő betegek száma – mondta Szlávik János az RTL Reggeli című műsorában. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint egyre több esetben mutatják ki a brit koronavírus-mutáns, de a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák hatásosak ez ellen is, bár nem feltétlen annyira, mint az eredeti vírus ellen. Szerinte ez idővel fog kiderülni, a vírus állandóan változik, de az oltóanyagok jók, a lényeg, hogy minél hamarabb minél több embert oltsanak be. Ami a választási lehetőséget illeti, Szlávik János arról beszélt, ha egy 30 éves fiatal elmegy a háziorvoshoz, akinél van 5 féle vakcina, akkor lehet válogatni, megbeszélik, melyiket lehet beadni. Ebben a korosztályban mindet megkaphatja a páciens, de az oltóanyag ...
További részletek >>


Szlávik: A háziorvosok választják ki a megfelelő vakcinát

Az oltásra jelentkezők számára a legmegfelelőbb vakcinát a gyártói ajánlások alapján választhatják ki a háziorvosok – mondta a közmédiának a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton. Szlávik János beszélt arról is, hogy az oltások különbözőek, eltérhetnek például abban is, hogy melyiket kinek nem ajánlott beadni. Van, amelyiket a legidősebbeknek, és van, amelyiket krónikus betegségek esetén nem javasolják. A gyártók rendszerint elegendő tapasztalat híján, óvatosságból javasolnak ilyen korlátozásokat, és nem azért, mert a vakcinák veszélyesek lennének – tette hozzá. A főorvos szerint az oltóanyagok a mutáns vírusok ellen is védenek, legfeljebb kicsit alacsonyabb hatásfokkal. A védelemre szükség is van, hiszen a kórházban fekvők száma valószínűleg a gyorsabban terjedő vírusvariációk miatt nem ...
További részletek >>


Négy napra nyitott ki Portugália, katasztrófa lett belőle

Megismétlődött az a tragédia, amit a koronavírus-járvány okozott 2020 tavaszán az olaszországi Lombardiában, de ezúttal a kontinens délnyugati részén, Portugáliában. Az elmúlt hetekben szinten minden az akadozó oltási programokról szólt az EU-ban, ezért méltatlanul kevés szó esett a portugálok kínkeserves harcáról, pedig jelenleg nemcsak Európát, hanem az egész világot nézve is lakosságarányosan itt a legsiralmasabb a járványhelyzet. Az első hullámban kiemelkedően védekező, gyakran példaként emlegetett Portugáliára januárban már a harmadik hullám csapott le, az egészségügyi ellátórendszer pedig az összeomlás szélére került, ha ugyan nem omlott még össze. Nincs elég kórházi ágy, sem megfelelő létszámú személyzet, miközben az új fertőzöttek száma sem akar csökkenni. A portugál kormány egy évvel az olaszok ...
További részletek >>


Európában elsőként Magyarországon gyógyíthatják bamlanivimabbal a koronavírusos betegeket

Kásler Miklós bejegyzésében azt írta: Magyarország Európában elsőként alkalmazhatja az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár által fejlesztett bamlanivimab nevű készítményt. Kifejtette: kezdeményezésére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. december 12-én engedélyezte a készítmény vészhelyzeti, ideiglenes alkalmazását, az operatív törzs pedig a beszerzését. Ennek nyomán a magyar kormány szerződhetett elsőként a gyártóval, így március végéig három ütemben összesen 6236 ampulla érkezik Magyarországra. A bamlanivimab egy koronavírus-fertőzésből felgyógyult beteg vérplazmájából, molekuláris technikával készült monoklonális antitest. A gyógyszer alkalmazásával lényegében a fertőzés kezdeti állapotában lévő betegek passzív immunizációja történik meg ellenanyagok ...
További részletek >>


Szlávik: Minden engedélyezett vakcina hatékony és biztonságos

Azok a védőoltások, amelyeket a hatóságok engedélyeznek – legyenek akár hagyományosan vagy korszerű, új technológiával előállítva – egyaránt hatékonyak és biztonságosak, mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának. Szlávik János hozzátette: bár elképzelhető, hogy a hatékonyság és az oltási reakciók szempontjából van különbség a védőoltások között, de abban nincs, hogy valamennyi törzskönyvezett vakcina megakadályozza azt, hogy a beoltott súlyos állapotba kerüljön, intenzív osztályra jusson és meghaljon – hangsúlyozta. Emlékeztetett: a járvány első hulláma idején a jelenleginél sokkal több ember szerette volna beoltatni magát a koronavírus ellen, az esetek nyári csökkenésével azonban ez az arány is alacsonyabb lett. Hozzátette: emellett ősszel elindult egy oltásellenes ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


A Covid-részlegen ütött ki tűz a hatvani kórházban

A hatvani Albert Schweitzer kórház Covid-részlegén volt tűz vasárnap hajnalban, a balesetben nem sérült meg senki. Zelnik Krisztina, az intézmény sajtókapcsolatokért felelős munkatársa az MTI-nek azt mondta, a koronavírus-fertőzött betegeket a kórház más, e célra fenntartott részébe helyezték át. A katasztrófavédelem korábban azt közölte, hogy egy kórterem gyulladt ki a hatvani kórház egyik épületszárnyának első emeletén. Berendezési tárgyak égtek, és a tűz a kórterem ablaka alatt álló sátorra is átterjedt. A munkálatok idejére három kórtermet ürítettek ki. A koronavírusos betegek számára elkülönített épületrész egyik kórtermében keletkezett. A dolgozóknak egy 28 ágyas, nem intenzív Covid-19 ellátó részleget kellett kiüríteniük. Elmondta, az épület átszellőztetése és az elsődleges kármentesítés még is ...
További részletek >>


Erdei Anna immunológus: Az új mutánsok miatt legalább 85-90 százalékos nyájimmunitást kell elérni

Fontos lenne standardizált laboratóriumi körülmények között bizonyos időközönként ellenőrizni a lakosság védettségét, és ezt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kellene tenni. Ez a védettséget bizonyító „oltási igazolvány” hitelessége szempontjából is fontos lenne – mondta a Népszavának adott interjújában Erdei Anna arra a kérdésre, honnan fogjuk tudni, hogy kiben van és kiben nincs antitest? A Széchenyi-díjas immunológus úgy fogalmazott, a gyorstesztek nem olyan érzékenyek, mint a vírus-ellenes antitest-szint mérésére specializálódott szaklaboratóriumok tesztjei, de igen-nem válasz adására többnyire használhatóak. Erdei Anna arról is beszélt, mindenki azt szeretné tudni, mennyi ideig van hatása az oltásoknak, meddig van jelen a szervezetünkben a vírust semlegesítő IgG antitest. Az ellenanyagok mellett azonban ...
További részletek >>


„Réges-rég túl vagyunk azon a határon, hogy itt minden rendben van”

Hetente több betegét veszíti el az a fül-orr-gégész, aki munkaidejének 90 százalékát koronavírus-fertőzött betegek kezelésével tölti. Arcát és nevét sem tudta vállalni az interjúhoz, hangját pedig kérésére eltorzítottuk, hogy még véletlenül se lehessen felismerni. Mivel újságírók nem mehetnek be a kórházakba, és az orvosok is erősen ellenőrzött körülmények között nyilatkozhatnak, csak így tudjuk megmutatni az olvasóinknak, mi zajlik jelenleg egy Covid-osztályon. Az orvos azt mondja: többségében 40 és 60 év közötti covidos beteget kezel egy olyan nagy kórházban, ahol folyamatosan újabb Covid-osztályokat kell nyitni, és az ellátás 50 százaléka a koronavírusos páciensek kezelését teszi ki. Nem orvosokból, sokkal inkább ápolókból van hiány, és gondot jelent az is, hogy beszűkült a nem koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük