Menü Bezárás

Vakcinapánik tört rá a gazdag országokra, miközben a fél világon egyáltalán nincs oltóanyag

130 országba még egy dózis vakcina sem érkezett.

Egyetlen lesújtó adat arról, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a szegény és fejlődő országok a koronavírus-járvány közepén.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly hívta életre a védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezését, a COVAX-ot, amelytől azonban nem lehet egyhamar csodát várni. A gazdag országok ugyanis halmozzák a rendelkezésre álló oltóanyagokat, miközben az afrikai, egyes ázsiai és dél-amerikai államok, valamint a Nyugat-Balkán abban reménykedik, hogy mielőbb megkapják az első, csekély mennyiségű szállítmányt bármelyik vakcinából.

Indiának 97 millió, Naurunak 7200 vakcina

A tavaly áprilisban létrehozott COVAX célja, hogy 2021 végére 2 milliárd adag vakcinát osszanak el méltányosan a világ országai között. Eddig 190 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. Hatmilliárd dollárt dobott össze donorként főként az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió, és a visszajelzések szerint 145 állam igényli az ebből a forrásból származó vakcinákat.

A WHO a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalícióval (CEPI) és a Globális Vakcinaszövetséggel szövetkezett a program kialakításakor. Utóbbinak rengeteg tapasztalata van tömegek oltásában, a közreműködésükkel oltották be a gyermekek felét a világon gyermekbénulás, járványos agyhártyagyulladás és tífusz ellen. A koronavírus esetében viszont egyszerre van szükség nagyon nagy mennyiségű vakcinára.

A friss tervek szerint 2021 első felében 330 millió Pfizer- illetve AstraZeneca-vakcinát bocsátanak a rászoruló államok rendelkezésére, jelentős részüknek ingyen, cserében vállalniuk kell, hogy megfelelő körülmények között fogadják a vakcinákat. A 145 részt vevő ország első körben a lakossága megközelítőleg 3,3 százalékának elég oltóanyagot kap, amivel az egészségügyi dolgozókat fogják oltani. Így India 97,1 millió, Pakisztán 17,1 millió, Albánia 141 ezer, a mindössze 10 ezer lakosú Nauru pedig 7200 vakcinára számíthat. Érdekesség, hogy az oltási programjával alig-alig haladó Kanada gazdag országként igényt tart a COVAX által nyújtott vakcinákra, míg Thaiföld nem csatlakozott a kezdeményezéshez, mondván, kétoldalú megállapodásokkal tudják csak elérni a nyájimmunitást.

Ha tartani tudják is a vállalást, és a kétmilliárd vakcinát ténylegesen leszállítják az idén, az alacsony jövedelmű országokban akkor is csak a lakosság alig több mint negyede kaphat oltást ebben az évben, ami a járvány megfékezéséhez nem elegendő.

Felhalmozott vakcinák

Amíg a szegény országok vezetői azon matekoznak, hány hónap, de inkább év múlva lesz elegendő vakcinájuk, a gazdagabb nemzetek annyira sok oltóanyagot lekötöttek előre, hogy azzal többször is be tudnák oltani a teljes lakosságukat. Nem kell messzire menni, Magyarország is jóval több vakcinára jelezte igényét, mint amennyien itt élünk, igaz, egyelőre nem tudni, hogy mennyi idő múltán lesz szükség az újraoltásra, vagyis meddig biztosítanak védettséget a vakcinák.

Mónus Márton / MTI A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináit veszik át a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti logisztikai központjában 2021. február 16-án.

Az előzetes megállapodások emellett azzal is indokolhatók, hogy fél évvel ezelőtt még nem lehetett tudni, melyik vakcina mikor lesz bevethető, és mennyire lesz hatásos, ezért a gazdag országok az összes jelöltre egyszerre tettek nagy téttel. Így jutottunk el odáig, hogy novemberre 3,8 milliárd dózis oltóanyagot vettek meg a tehetősebb kormányok további 5 milliárd vakcina opcionális megvásárlásával. Ez több, mint a világ teljes lakossága.

Mindez nem jelenti azt, hogy a hűtők megteltek extra adag vakcinákkal, de a gazdagok prioritásnak számítanak a gyógyszergyártóknál 2021-ben. Tehát aki most gondolkozik újabb vakcinabeszerzésen, annak minden bizonnyal egy évet kell várnia, mire sorra kerül.

Ennek a következményeit láthatjuk: a magas jövedelmű országok a világ lakosságának mindössze 16 százalékát adják, de a megvásárolt oltóanyagok 60 százaléka náluk landol. Európában így akár már 2021 második felére el lehet majd érni a nyájimmunitást, míg máshol addigra el sem kezdődik a tömeges oltási kampány. Jelen állás szerint a fejlődő országok zöme 2023 előtt nem fog hozzáférni jelentős mennyiségű vakcinához.

Másképp közelítve: a gazdag országokban minden valószínűség szerint előbb be fogják oltani a fiatal, egészséges felnőtteket, mint a szegény országok időseit és egészségügyi dolgozóit.

Akkor vagyunk biztonságban, ha mindenhol biztonságban vagyunk

Márpedig ha a világ bizonyos pontjain a koronavírus akadály nélkül tud tovább terjedni, azzal fennáll a veszélye, hogy újabb és újabb variánsok alakulhatnak ki, amik akár súlyosabb szövődményekkel járhatnak, és előfordulhat, hogy egyes vakcinák hatástalanok lesznek azokkal szemben.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy mivel a járvány lefolyása éppen a vírusmutációk miatt most még kiszámíthatatlan, a gazdag országok vezetői nem kezdenek el adakozni a felhalmozott vakcinákból addig, míg be nem oltják a lakosság 60-70 százalékát.

Norvégia viszont példát mutat a világnak önzetlenségből. A skandináv országnak év végére várhatóan háromszor annyi vakcinája lesz, mint amennyi kell neki. Dag-Inge Ulstein nemzetközi fejlesztési miniszter ennek tudatában a napokban bejelentette,

ez megengedi számunkra, hogy a fennmaradó oltóanyagokat szétosszuk más országoknak. A folyamat fokozatosan, a norvég lakosság oltásával párhuzamosan zajlik majd.

E mögött pedig az a megfontolás is ott van, hogy csak akkor tudunk biztonságban lenni, ha mindenhol biztonságban vagyunk.

Kapcsolódó
Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?

Szerbia maga mögött hagyta Európát az oltási programjával, a magyar kormány pedig követné ezen az úton. Mit csinálnak (másképp) a szerbek?

The post Vakcinapánik tört rá a gazdag országokra, miközben a fél világon egyáltalán nincs oltóanyag first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Izraelben már látszik, hogyan térhet vissza az élet a tömeges oltással

Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van. A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra. Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


India nélkül aligha lehet egyhamar véget vetni a járványnak

Január 16-án kezdődik a világ eddigi legnagyobb oltási programja Indiában. A kihívást nehezíti, hogy az amúgy legjelentősebb vakcinagyártó országnak közben tartania is kell magát a más államoknak tett vállalásaihoz. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában néhány hónap alatt 300 millió ember oltásán szeretnének túl lenni, és bár a kormány egyelőre korlátozza koronavírus-vakcinák exportját az indiai cégeknek, amint a hazai keresletet sikerül biztosítani, elkezdhetik a határon túli értékesítést is. Ez a leggazdagabb országok szempontjából kevésbé érdekes, hiszen már javában zajlik a vakcinázás, ám a legtöbb fejlődő nemzetnek ez jelentheti a fényt az alagút végén, mert ők máshonnan nemigen számíthatnak oltóanyagra. A vakcina-nagyhatalom Az Európai Uniót és annak tagállamait rengeteg kritika érte az elmúlt napokban amiatt, ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?

Szerbia lehagyta Európát az oltási programjával, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor a kontinensen az elsők között érheti el a nyájimmunitást. Szerdáig a lakosság 13,5 százaléka kapta meg legalább az első dózist, 4,4 százalék pedig már védettséget is szerzett a koronavírus ellen. Pedig a szerbek a többi nyugat-balkáni államhoz hasonlóan abban a kényelmetlen helyzetben találták magukat a múlt év végén, hogy az Európai Uniótól és az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésén keresztül sem számíthattak oltóanyagra. Ezért a kormány úgy döntött, hogy maga szerez be vakcinát, ennek eredményeként pedig Európában jelenleg csak Szerbiában használják tömeges oltásra a kínai Sinopharm vakcináját, azt, amelynek első (275 ezer embernek elegendő) szállítmánya kedden érkezett meg Magyarországra, és néhány héten ...
További részletek >>


Izraelben alábbhagyott az oltási kedv, úgyhogy élesítik az védettségi igazolást

Izraelben a tömeges oltások és a korlátozások együttes hatására sikerült megfékezni a koronavírus-járvány harmadik hullámának terjedését, de most azzal problémával szembesültek, hogy vannak, akik nem akarják beadatni maguknak a vakcinát. A világ leggyorsabban oltó országában eddig 4,2 millióan kapták meg legalább az első dózist és 2,9 millióan már teljes védettséget szereztek. Rendkívül jó számok ezek a járvány ezen szakaszában egy alig több mint 9 milliós lakosú államtól, de a nyájimmunitás eléréséhez még 3 millió állampolgárt kellene beoltani. Ez viszont most távolinak tűnik. Az interneten terjedő álhírek miatt sok az oltásellenes, valamint a fiatalok körében is rengeteg vannak olyanok, akik nem érzik magukat veszélyben, ezért inkább kivárnak és egyelőre nem élnek a vakcina lehetőségével. Az izraeli kormány ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Nincs elég vakcina, mégis hegyekben áll a raktárakban Európában

Pár hete még azon folyt a vita, hogy az AstraZeneca ne vigye az Egyesült Királyságba a vakcináját, ne részesítse őket előnyben, hanem szállítsa le azt a mennyiséget, amit megígért az Európai Uniónak. Az EU azért is volt ilyen harcos, mert számtalan kritika érte – és éri a mai napig –, hogy lemaradt az oltások beszerzésében és felhasználásában. Bőven előtte jár Izrael, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is, hogy csak a nagyobb, gazdagabb országokat említsük. Mára viszont látszólag megváltozott a helyzet, legalábbis annyiban, hogy az országok még azt a vakcinamennyiséget sem tudják felhasználni, ami eljut hozzájuk. Pedig a tömeges szállítmányok csak a következő hetekben, de még inkább a második negyedévtől várhatók. Németország esetében ez azt jelenti, hogy az első negyedév 18 millió dózis vakcinája ...
További részletek >>


Magyarország szabadon különcködhet a vakcinákkal, de nem véletlen, hogy az orosz oltóanyagot még nem hagyták jóvá Európában

„Levontuk a tanulságot: ezek a vadnyugati módszerek nem fognak működni a vakcináknál, az egész Európai Unió az összeomlás szélére kerülhet, ha nem találunk ki valami jobbat” – mondta egy online beszélgetésben Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának tisztviselője, utalva a tavaly márciusi helyzetre, amikor szabadjára engedték a védőfelszerelések piacát, és „aki kapja, marja” alapon mindenki elkezdte beszerezni a számára szükséges eszközöket, pontosabban még annál is többet. A módszer káoszt eredményezett, volt ország, amelyik csillagászati áron jutott hozzá a legalapvetőbb felszerelésekhez, még a legegyszerűbb gyógyszerekből is hiány alakult ki. Ekkor még nem lehetett tudni, belátható időn belül lesz-e valami a koronavírus elleni védőoltásból: nem volt rá ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Az egész világnak a vakcináját kínálja, de alig olt Kína

Kína az az ország, ahol kitört a koronavírus-járvány, ahol aztán – nagyrészt csak diktatórikus rendszerben alkalmazható szigorral – hatékonyan sikerült megállítani a vírus terjedését, olyannyira, hogy Vuhanban, ahonnan indult a pandémia, már jó pár hónapja tömegrendezvényeket tartanak, mintha nem történt volna semmi. Ehhez képest Kína legfontosabb ünnepén, az egy héten át, február 17-ig tartó holdújévkor a hatóságok megkérték az embereket, ne utazzanak haza a családjukhoz, sehova. Nem hiába, mert bár Kína két hatékony vakcinát is kifejlesztett a koronavírussal szemben (hamarosan érkezhet a harmadik is), és szerte a világban értékesíti azokat, maga meglepően rosszul áll az oltással. Az ünnepekre mindössze 40 millió dózis vakcinával rendelkezett, amit a nélkülözhetetlen munkát végzőknek és állami alkalmazottaknak ...
További részletek >>


Az egész világnak a vakcináját kínálja, de alig olt Kína

Kína az az ország, ahol kitört a koronavírus-járvány, ahol aztán – nagyrészt csak diktatórikus rendszerben alkalmazható szigorral – hatékonyan sikerült megállítani a vírus terjedését, olyannyira, hogy Vuhanban, ahonnan indult a pandémia, már jó pár hónapja tömegrendezvényeket tartanak, mintha nem történt volna semmi. Ehhez képest Kína legfontosabb ünnepén, az egy héten át, február 17-ig tartó holdújévkor a hatóságok megkérték az embereket, ne utazzanak haza a családjukhoz, sehova. Nem hiába, mert bár Kína két hatékony vakcinát is kifejlesztett a koronavírussal szemben (hamarosan érkezhet a harmadik is), és szerte a világban értékesíti azokat, maga meglepően rosszul áll az oltással. Az ünnepekre mindössze 40 millió dózis vakcinával rendelkezett, amit a nélkülözhetetlen munkát végzőknek és állami alkalmazottaknak ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


Hogyan fordulhat elő, hogy a 41 éves megkapta az oltást, a 86 éves még nem?

Az oltási sorrend addig volt tartható, amíg az egészségügyi dolgozókat, majd második körben a szociális ellátásban dolgozókat és a szociális intézményben élőket oltották. Mindkét csoportnál a Pfizer és a Moderna vakcináját használták, mivel ezek érkeztek meg elsőként, és a két gyártó oltóanyaga 18 éves kortól igazoltan biztonságos és hatékony. Azonban továbbra is kevés áll belőlük rendelkezésre, a Pfizerét pedig, mivel extrém hűtést igényel, többnyire csak kórházi oltóközpontokban tudják beadni, ezért a háziorvosi rendelők, amelyek február elején kapcsolódtak be a vakcinálásba, főként Modernával és most már AstraZenecával gazdálkodhatnak. Utóbbival, az oxfordiként elhíresült vakcinával azonban csak a 18 és 60 közötti korosztály oltható, közülük egyelőre a krónikus betegek vannak soron. A ...
További részletek >>


Mit lehet tudni most a kínai vakcináról?

A vakcinák fejlesztése szinte a koronavírus elszabadulásának pillanatától, nagyjából egy éve folyik. A hatóanyagok többsége, például a Pfizeré és a Modernáé modern, mRNS technológián alapul, aminek a lényege, hogy a vírus genetikai kódját fecskendezik be a szervezetbe, az vírusfehérjék termelésébe kezd, és antitestek létrehozására ösztönzi az immunrendszert. Leegyszerűsítve: a vakcina nem a teljes vírust, csak egy részét használja a megfelelő immunválasz kiváltásához. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga, klinikai kísérletekkel, tesztadatokkal bizonyíthatóan 95 százalékos hatékonyságú, és teljesen biztonságos. A hivatalosan is publikált teszteredmények mellett ott van még bizonyítéknak Izrael, ahol a világ leggyorsabb és leghatékonyabb oltóprogramjának, illetve a Pfizer vakcinájának köszönhetően, már most, a ...
További részletek >>


Mit lehet tudni most a kínai vakcináról?

A vakcinák fejlesztése szinte a koronavírus elszabadulásának pillanatától, nagyjából egy éve folyik. A hatóanyagok többsége, például a Pfizeré és a Modernáé modern, mRNS technológián alapul, aminek a lényege, hogy a vírus genetikai kódját fecskendezik be a szervezetbe, az vírusfehérjék termelésébe kezd, és antitestek létrehozására ösztönzi az immunrendszert. Leegyszerűsítve: a vakcina nem a teljes vírust, csak egy részét használja a megfelelő immunválasz kiváltásához. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga, klinikai kísérletekkel, tesztadatokkal bizonyíthatóan 95 százalékos hatékonyságú, és teljesen biztonságos. A hivatalosan is publikált teszteredmények mellett ott van még bizonyítéknak Izrael, ahol a világ leggyorsabb és leghatékonyabb oltóprogramjának, illetve a Pfizer vakcinájának köszönhetően, már most, a ...
További részletek >>


Mégis honnan van Máltának ennyi vakcinája, hogy minket is megelőz?

Az Európai Unió közös vakcinabeszerzését több tagállam is kudarcnak tartja, van viszont egy nagy nyertese: a mindössze 500 ezer lakosú Málta úgy vezeti az oltási versenyt, hogy más forrásból nem jutott oltóanyaghoz. A szigetország a kínai és orosz vakcinából is millió számra rendelő Magyarországot is megelőzi az átoltottságban. Pedig alapvetően semmi nem indokolná, hogy ilyen jól álljanak, hiszen a közös EU-s beszerzés lényege éppen az lett volna, hogy lakosságarányosan osszák szét a vakcinákat, ehhez képest Máltán arányaiban dupla annyi embert tudtak beoltani mostanáig, mint az uniós átlag, és több mint négyszer annyit, mint a legrosszabbul álló Bulgáriában és Lettországban. Agresszív stratégia Az uniós statisztikák szerint a 12. hétig a máltai lakosság 18,3 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcina első ...
További részletek >>


Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet. A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Rossz a hangulat Németországban, ami Merkel pártjának árthat a legtöbbet

Ha az elmúlt egy évben az ember a német adatokat figyelte, legtöbbször irigykedhetett. Az még most is igaz, hogy lakosságarányosan sikerült viszonylag jól kezelniük a koronavírus-járványt, olyannyira, hogy más országoknak is fel tudtak ajánlani kórházi segítséget. Mindemellett az emberek is jónak ítélték a járványkezelést, általában elsöprő többséggel támogatták Angela Merkel kancellár, a szövetségi kormány, valamint a tartományi vezetők döntéseit. Mindez sokáig meglátszódott Merkel és CDU, illetve a bajor testvérpárt CSU jó ideje nem látott népszerűségén is. Kapcsolódó Hogyan jöhetett ki Merkel ilyen jól a koronavírus-járványból? A koronavírus-járvány közben az európai kormányok népszerűsége megugrott, majd lassan csökkenni kezdett. Nem úgy Németországban, ahol a választók nemcsak azt ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


A vírus még nyerhet meccseket, meg kell tanulnunk együtt élni vele

„Még egy kis idő, és az oltásnak köszönhetően túl leszünk a járványon.” Gyakran hallani ezt a bizakodó állítást. Igaz, vagy hamis? Kár lenne illúziókba ringatni magunkat. Érdemes megnézni, mi történik például Izraelben: kiemelkedő mértékű az átoltottság és a nyomában kialakuló védettség, de a brit vírusvariáns módosította a képet. Ami nem azt jelenti, hogy minden új mutánsra új vakcina kell, hiszen minden jel szerint a brit variáció ellen a jelenlegi vakcinák védettséget adnak, de azt látni kell, hogy a dél-afrikaival kapcsolatban már nem ennyire biztató a helyzet: egy ausztriai járásban már most komoly fertőzöttséget mutat ez a változat. Az új variánsok  fertőzőképessége sajnos nagyobb, mint a tavaly márciusi vírusé volt. Szóval már az is jó forgatókönyv, ha a jelenlegi pandémiás helyzet ún. endémiás ...
További részletek >>


Az EU vakcinaengedélyezése nagyon szigorú, a hazairól semmit sem tudni

Ahhoz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) egy vakcinát engedélyezzen, annak alapvetően három fő szempontnak kell megfelelnie: biztonságosnak, hatásosnak és sztenderdeknek megfelelő minőségűnek kell lennie. Az EMA a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előtt, a kutatás közben, a gyártásnál és az utánkövetésnél is jelen van, ha koronavírus-vakcinákról van szó. Előzetes tanácsadást is kínál az EMA A gyógyszerügynökség már a gyártási folyamatok és a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt ajánl tudományos tanácsadást a vakcinagyártóknak, ami egyébként békeidőben, minden más oltóanyagra és gyógyszerre is vonatkozik. Ennek célja, hogy a kutatásokkal és a belőlük készülő tanulmányokkal kapcsolatos problémákat előre kiszűrjék. Ennek a menete annyi, hogy a gyártó benyújtja az EMA-hoz ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Most dől el, visszamegyünk-e a KRÉTA-ból a krétaporba

Hazánk 2018-ra eléri, 2020-ra pedig meghaladja az EU átlagát a digitális írástudás és használat, az internet penetráció, a tanárok digitális kompetenciái, illetve az oktatás digitalizáltsága terén. Tudom, hogy rendkívül ambiciózus célkitűzések ezek, de meggyőződésem szerint elfogyott az időnk: a digitális transzformáció olyan sebességgel robog felénk, hogy a magyar polgárok felkészítésére minden lehetőséget meg kell ragadnunk, különben évtizedekre lemaradunk. Ezeket az ambiciózus terveket Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos fogalmazta meg. Magyarország 2016 közepén bemutatott Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) a Digitális Jólét Program részeként született meg, deklarált célja a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása volt. ...
További részletek >>


Csehország Covid-katasztrófájának van egy fontos tanulsága

Mindent elárul a csehországi járványhelyzetről, hogy az elmúlt egy hétben itt azonosították lakosságarányosan a legtöbb fertőzöttet az egész világon. Egymillió főre átlagban napi több mint 1100 új beteget találtak, ami több mint tízszer annyi, mint a németországi adat. Ennek megfelelően szerdára rekordot döntött a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma. Csehország az első hullámot tavaly tavasszal több közép-európai országhoz hasonlóan jól kezelte, de tavaly ősztől képtelenek érdemben tenni a kór terjedése ellen. Andrej Babis kormányfő pedig rendesen sarokba van szorítva. A társadalom egy része túlzottnak ítélte meg már az eddigi korlátozásokat is, miközben a másik fele azzal vádolja a kormányt, hogy túl későn lépett a brit mutáns megjelenésekor. A krízis ráadásul éppen egy kampány közepére esik, hiszen ...
További részletek >>


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük